Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

572 A Nemzetgyűlés 252. ülése 192 csoportjáról ; ezek mind kiesnének abban az esetben, ha a képviselő urak indítványát fogadnók el. Temesváry és Cs. Kovács István képviselőtársaim javaslatait nem tartom elég szabatosnak és elég teljesnek. Ebből kifolyólag én azt javaslom, hogy ezeket az indítványokat — mind a négyet —• valamint az eredeti szöveget is méltóztassanak elvetni és helyette a következő módosításokat méltóztassanak elfogadni. (Halljuk ! Halljuk !) Első módosításom a következő (olvassa) : A 6. §-ban az alábbi szavak törlendők : »beigazoltan legalább egy évig az arcvonalban szolgált« és helyükbe a következő szavak Írandók : »a Károly-csapatkeresztet elnyerte«. Ez a módosításom jelenti tehát azt, hogy minden katonát, aki Károly-csapatkeresztes, egyharmad adókedvezményben részeltünk. (Felkiáltások a jobboldalon : Hát amikor még nem volt Károly-kereszt ?) Még pedig akkor, ha birtoka 50 kataszteri holdnál kisebb. Ez természetesen pénzügyileg erősen megcsökkenti a pénzügyminister ur várható bevételét. Ugyanezen szakaszhoz még egy módosítást javasolok. Ez titán a szó után : »fizetni«, mint második mondatot kérem felvenni a következő szöveget (olvassa) : »Ugyanezen kedvezmények illetik meg a hadirokkantakat, hadiözvegyeket, hadiárvákat, valamint a hősi halottak támasz nélkül maradt keresetképtelén szülőit is.« (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Kenéz Béla foglalja el. Elnök : Az ülést újból megnyitom.. Szólásra következik ? Birtha József jegyző : Javos Antal ! Javos Antal : T. Nemzetgyűlés ! A 6. §. intézkedése, amely a háborúban megrokkantakra és a férjüket elvesztett hadiözvegyekre vonatkozik, felfogásom szerint nem felel meg a való életnek, amidőn csak az 50%-os rokkantakat veszi tekintetbe. Nálunk van egy konkrét eset, hogy egy 50%-os rokkantat ugy vizsgáltak meg, hogy azt mondhatnám, nagyon kevés baja van, ellenben van egy 40%-os rokkant, akinek a jobbkarját lőtték el, ugy hogy ez a karja háromszor-négyszer olyan rövid mint a másik. Nagy különbség van abban, hogy hogyan vizsgálták meg a rokkantakat. Ezért tehát vagy más vizsgálatot kell csinálni, vagy pedig a kevesebb százalékos rokkantaknak kedvezményt kell adni. Ugyanígy vagyunk a hadiözvegyekkel is. Az egygyermekes hadiözvegy a javaslat szerint nem részesülne olyan kedvezményben, mint a kétgyermekes. Ebben a tekintetben is vannak különbségek. Vannak olyan fiatalabb hadiözvegyek, akiknek talán két gyermekük van, akik . évi aug. hó 18-án, csütörtökön. jobban tudnak dolgozni, vannak azonban öregebb és nyomorultabb hadiözvegyek, akiknek egy gyermekük van és az sem tud dolgozni. Nem méltányos, hogy ezek ne kapjanak kedvezményt. Én ezt az intézkedést ugy akarnám reparálni, hogy a rokkantak 25—40%-ig egy negyedrész, 40—60%-ig egyharmadrész, 60—100%-ig fél, vagyis 50 százalék vált ságmentességet kapjanak. A hadiözvegyeknél pedig az egygyermekes anyák is ép ugy részesüljenek a kedvezményben, mint a kétgyermekesek és azok, akiknek a gyermekük ott halt meg szintén 50%-os kedvezményt kapjanak. Szeretném, ha a pénzügyminister ur és. a Ház igénybe venné ezt a módosításomat és igy fogadná el a szakaszom. (Helyeslés a jobboldalon.) . Elnök : Kivan még valaki hozzászólni ? (Nem !) Mivel senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Ez az ugynevezett szentesi paragrafus, amely- a kisebb íöldmivelők osztályának kívánságára a hadirokkantakat figyelembe veszi, abból az eszméből indult ki, hogy nem a vitézeket akarjuk most jutalmazni, mert ezt vagy nem tudjuk megcsinálni, vagy másképen kell megtenni, hanem azt akarja tekintetbe venni, hogy, aki sokáig távol volt a háborúban, nem művelhette meg e^ggé fö'djét és ebből nagyobb anyagi kára számlázhatott). Ezéxt van az, — s ez szó

1 a kivágó szakértőnek, Szilágyi t. barátomnak, — hogy nem katonai szempontból nézzük ezt, ezért van az, hogy p'. a házaknál ezt a külön böztetést nem teszi meg a javaslat. Akinek a háza itt volt, az nem veszített értékéből azáltal, hogy a tulajdonosa kint volt a fronton, ellenben ha kint volt a tulajdonos és a földje itt, akkor ő azt a földet nem művelhette és igy azt rosszabbul művelték, mintha ő maga itt lett volna. Ennélfogva ez az elv helyes és azt hiszem, az a módosítás, amelyet sokorópátkai Szabó t. barátom előterjesztett az összes özvegyek tekintetbevételévcl, olyan messzemenő, hogy minden humánus érdeket kielégít. A Károlycsapatkereszt elfogadásába nem mehetek bele. Először azért nern, mert hiszen nem jelenti azt, hegy az illető sokáig volt távol, másodszor pedig bizonyítani ép oly nehéz, mint bármi mást. Végül méltóztassék bízni valamint a pénzügyi közegekben is ; hiszen humánusan fognak intézkedni. Tovább nem tudok menni és ennélfogva arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy méltóztassék a szakaszt sokorópátkai Szabó t. barátom módosításával elfogadni. Már ez is igen messze megy és pénzügyileg nagyon sokba fog kerülni. Itt csak egy kérdés nincs tárgyalva :. a hadifoglyok kérdése. A hadifoglyokat azonban ép ugy tekintjük, mintha a fronton lettek volna ez alatt az idő alatt. Ezt azonban nem keli külön bevenni, mert a hadiváltságtörvéayben, amelyre allúzió történik, világosan ki van fejezve, ugy hogy azok, akik, mint Szilágyi t. barátom a hadifoglyok ér-