Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

A Nemzetgyűlés 252. ülése 1921. vázasra feltenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az 5. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Miután nemet is hallottam, kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani, megjegyezvén, hogy az eredeti szöveg elfogadása nem zárja ki a módosításokat, mert azok külön2fülön fognak feltétetni. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg elfogadtatott. Most következnek a módositások külön-külön. Először felteszem a kérdést ; elfogadja-e a Nemzetgyűlés Kolozsi Endre képviselő urnák előbb már felolvasott indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Igent is hallottam, nemet is. Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! A Nemzetgyűlés nem fogadta el a módosítást. Következik Gunda Jenő képviselő urnák indítványa. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. Nemzetgyűlés Gunda Jenő képviselő urnák előbb már felolvasott indítványát, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Igent is hallottam, nemet is. Kérem azokat, akik elfogadják, sziveskedjenek felállani. A Nemzetgyűlés nem fogadja el az indítványt. Következik Tasnádi Kovács József képviselő ur indítványa. Felteszem a kérdést : el méltóztatnak-e fogadni Tasnádi Kovács József képviselő urnák indítványát, igen vagy nem ? (Igen!) Elfogadtatott. Kimondom határozat képen, hogy az 5. § Tasnádi Kovács József képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 6. §. tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a szakaszt felolvasni. Kontra Aladár jegyző (olvassa a 6. %-t). Elnök : Ki van szólásra feljegyezve ? Kontra Aladár jegyző : Sokorópátkai Szabó István ! Szabó István (sokorópátkai) : T. Nemzetgyűlés ! A 6. § az eredeti javaslatban nem volt még benne. Egyszer egy pártértekezleten az igen t. minister ur ezt a szakaszt szentesi szakasznak nevezte, még pedig azért, mert mikor a vagyonváltság eredeti tervezete ellen felzúdulást lehetett észlelni, kiment a falvakba a nép hangulatát kitapasztalni és ott Szentesen a magyar gazdák járultak elébe ezzel a kérelemmel és igy jött létre a 6. §. Azok a sok baj és sok szenvedés után szerencsés hadfiak, akik ép lélekkel, ép kézzel és ép lábbal jöhettek vissza a harctérről, elmehettek érdekeiket megvédeni az igen t. pénzügyminist er ur elé, de hiányoztak azok, akik csak vánszorogni tudnak, akik rokkantak, de még jobban hiányoztak azok, akik a csatatereken és Szibéria hómezői alatt alusszák örök álmukat. Ezeknek lelke bizonyára ott suhogott és esedezett, hogy légy irgalmas és ne hagyd családunkat nyomorba jutni, légy velük szemben irgalmas a vagyonváltságnál». Én ezeknek pártjára állok, akik nem tudtak ott megjelenni és kérem a pénzügyminister urat, sziveskedjék ezeket is legalább is olyan elbirálásNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET évi aug. hő 184n, csütörtökön. 569 ban, olyan elbánásban részesiteni, mint az egészségben hazatért, frontszolgálatot teljesített katonákat. (Helyeslés.) Sőt én tovább mennék, mert a teljesen szegény, az öt kataszteri holdnál nem nagyobb birtokkal rendelkező többgyermekes hadiözvegyek és 50%-os rokkantak teljes vált ságmentességét kérem. Miért ? Hiszen öt kataszteri hold oly csekély, hogy abból egy rokkant családapa, vagy egy özvegy édesanya gyermekeit sem tudja eltartani, nemhogy még váltságot fizessen. Végrehajtást kellene tehát ellenük vezetni, hogy be lehessen rajtuk hajtani ezt a váltságösszeget, a magyar nemzet szégyenére, hogy az ő hőseinek, illetőleg azoknak, akik legtöbbet áldoztak a hazáért, ráadásul most még a családjára végrehajtást vezetnek, hogy elvigyék a télre keservesen beszerzett betevő falatot is. Azért bátor vagyok a 6. §-hoz a következő módosítást beterjeszteni : »Megilleti ez a kedvezmény az egynél többgyermekes hadiözvegyeket és azokat a volt katonákat, kik nem voltak ugyan egy évig a frontszolgálatban, de sebesülés, vagy hadi- fáradalmak folytán legalább 50%-ig rokkanttá váltak. Teljesen mentesek a vagyon váltsa g alól azon egynél többgyermekes hadiözvegyek és 50%-os vagy annál súlyosabb hadirokkantak, akiknek földbirtoka öt kataszteri holdnál nem nagyobb.» Kérem módosításom elfogadását. (Helyeslés jobbfélől.) Kontra Aladár jegyző : Madarász Zsigmond ! Madarász Zsigmond : T. Nemzetgyűlés ! A 6. §. nem felel meg a világháborúban szenvedett katonák kívánalmainak, . . . Szilágyi Lajos : Ugy van ! Ugy van ! Katonai szempontból lehetetlen ! Madarász Zsigmond : ... mert kimaradtak azok, akik egy évnél rövidebb ideig voltak a fronton, de rokkantakká váltak. Van rá konkrét eset, hogy a földmives rokkantságát egészen másképen bírálják el, mint a más foglalkozású egyénét. Épen egy választópolgárom panaszkodott, hogy elesett a nyugdijától, kimondták rá, — bár 45%-os rokkant volt, a lábát törte el a gránát, tehát sánta volt •— hogy mivel földmivesniunkás, munkaképes. Ez a földmivesmunkás sem akaszthatja fel rossz lábát a vállára, mikor az ekeszarvát meg kell fognia. (Derültség jobbfélől.) Legalább ennél a szakasznál vegyük tehát tekintetbe ezeket is. Itt már nem számit az, hogy egy évet szo-lgált-e valaki a fronton, mert egy hónap alatt is meg lehetett ott koldusodni, meg lehetett ott halni is. (Ugy van !) Ennélfogva azt a módositó indítványt terjesztem elő, hogy a 6. §. ezen szavai után »egy évig a harcvonalban szolgált« szúrassanak be ezek a szavak : »vagy egy éven belül megsebesülve rokkanttá vált«. Elnök : Következik ? Kontra Aladár jegyző: Temesváry Imre ! 72