Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-252
A Nemzetgyűlés 252. ülése 1921. évi aug. hó 18-án, csütörtökön. 555 mázasával vagyonváltság címén kellett volna leadnia.« Ha ezt a módosításomat méltóztatnak a 2. § 2. pontjához elfogadni, akkor elesik az az aggodalmam, hogy ennek a rendelkezésnek következtében esetleg a kisembereket el lehet ütni a földszerzéstől. Ugyancsak hozzáfűzni valóm lenne a 2. § 3. pontjához, ahol a javaslat az egyházközségek lelkészkedő rendes lelkészeinek és rendes tanítóinak javadalmi földjeit 500 korona kataszteri tiszta Jövedelemig mentesiti a vagyonváltság alól. Én nem látom világosan, hogy valóban mentesek lesznek-e azok, akiknek tulajdonképen ez a fizetésük. Előállhat az az eset, hogy a kataszteri tiszta jövedelem 501 koronás, akkor már azt mondhatja a finánc, hogy ez nem tartozik a törvény kedvezménye alá és megadóztatja az egész jövedelmet. Ugyancsak hiányzik a javaslatból az is, hogy nemcsak az egyházközségek, hanem apolitikai községek alkalmazottairól is kötelessége gondoskodni a Nemzetgyűlésnek, mert hiszen ezek fizetésképen kapják a javadalmi földeket. Amint nem rójuk meg vagyonváltsággal a politikai községek tisztviselőinek és általában a tisztviselőknek a fizetését akkor, ha azt pénzben kapják, ép ugy helytelen volna a vagyonváltságot kivetni akkor, ha a fizetésüket földben kapják. Miért is bátor vagyok a törvényjavaslat 2. §-ának 3. pontjához a következő módosítást ajánlani (olvassa) : »3. egyházkösségek és politikai községek rendes tisztviselőinek és alkalmazottainak javadalmi földjének 500 K kataszteri tiszta jövedelmen alóli része ; továbbá egyházi kegyes alapítványok tulajdonában lévő földterületek.« Itt világosan meg van mondva, hogyha több lenne a kataszteri tiszta jövedelem, akkor is 500 koronáig mentesül a vagyonváltság alól. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés) Elnök: Ki következik szólásra? Héj Imre jegyző: Kószó István. KÓSZÓ István : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Usetty Ferenc t. képviselőtársam imént benyújtott indítványát, illetve módosítását én szintén magamévá teszem. Annak indokait csak megtoldani kivánom azzal, hogy az ingatlan vagyonváltság igazságtalansága csakugyan kitűnik még akkor, ha figyelembe vesszük azt, hogy azon városok és községek földbirtokosai, polgárai, amelyeknek külső birtokaik vannak, kétszeres megadóztatásnak lesznek kitéve abban az esetben, ha ezek az ingatlanok vagyonváltság alá vonatnak. Ha ugyanis ezeknek az ingatlanoknak egy része elvétetik, akkor azoknak a bérösszegével vagy hasznositási összegével kevesebb lesz a város évi bevétele. Miután pedig a kiadások ugyanazok maradnak, sőt fokozódnak, a hiányzó bevételt a város kénytelen lesz a községi pótadó megfelelő felemelésével pótolni. Előáll tehát az a helyzet, hogy az ilyen város azon polgára, aki ingatlannal rendelkezik, lerója az államnak saját ingatlana után a vagyonváltságot ós másodszor is le kell rónia ugyanazt a várostól elvett ingatlanok elmaradt jövedelme miatt a községi pótadó emelése alakjában. Ez a kétszeres megadóztatás az állam más polgárait nem terheli. A vagyonváltság alá vonásnak az igazságtalansága tehát ebből is kitűnik. Arra a nem várt esetre, ha a Nemzetgyűlés Usetty Ferenc barátom indítványát nem fogadná el, én a 2. § végéhez a következő külön pontot kérem becsatolni: (Olvassa.) »A törvényhatóságoknak, községeknek (r. t. városoknak) tulajdonaiban lévő külterületi ingatlanok vagyonváltságmentességét adott esetekben az országos pénzügyi tanács az országos földbirtokrendező bíróság véleményének kikérése mellett állapithatja meg.« Szükségesnek tartottam ezt az indítványomat csak arra az esetre terjeszteni be, ha Usetty Ferenc barátom indítványa nem fogadtatnék el, még pedig azért, mert a városok közt is igen sokan vannak olyanok, melyek különleges elhelyezkedésüknél fogva, azonkívül pedig már eddig is megtett nagy beruházásaiknál fogva más elbírálás alá esnek a vagyonváltság megállapítása tekintetében. Másrészt szükségesnek tartottam azért, mert szerintem az egyes városok és községek olyan különböző berendezkedéseket vittek véghez már eddig, amelyeket ezekben az ingatlanokban, illetőleg ezeknek az ingatlanoknak a jövedelmében találják a maguk fedezetét. Másrészt pedig azért is, mert vannak egyes városok, amelyek nem folytattak agrárpolitikát, amelyek oly módon rendezkedtek be, hogy inkább nagy, ipari befektetéseik, azonkívül pedig olyan üzemi .berendezkedéseik vannak, amelyek ezen törvény szerint nem esnek vagyonváltság alá s amely városok igy oly lényeges előnyben fognak részesülni az agrárpolitikát folytató városokkal szemben s azok rovására, hogy ezen előnynek valamiképen ki kell egyenlítődnie. Tisztelettel kérem ezért indítványom elfogadását arra az esetre, ha Usetty Ferenc t. képviselő ur beterjesztett módosítása nem fogadtatnék el. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Héj Imre jegyző: Szijj Bálint! Szijj Báilint : T. Nemzetgyűlés! Már tegnapelőtti felszólalásomban rámutattam arra, milyen Igazságtalan tág érné a kisfizetésű falusi alsópapságot, ha a tulaj dor képeni fizetését tevő földek is vagyonváltság alá esnének. Most ennek következtében bátor vagyek indítványozni, hegy a 2. szakasz 3. pontjának 2. sorában a »kántortanítónak» szó után : »az egyház szolgái és a község alkalmazottain a k» szavak iktassanak s ugyanazon sorban »500 K kataszteri tiszta jövedelemig» szavak helyett, »1000 K kataszteri tiszta jövedelemig» szavak iktassanak. (Helyeslés ) Elnök : Szólásra ki van felírva ? Héj Imre jegyző: Tankovics János! 79*
