Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-252

556 A Nemzetgyűlés 252. diese 1921 Tankovics János : T. Nemzetgyűlés ! A 2. §. 1. pontjának módosítását kérném olyan értelemben, hegy necsak »az állam», hanem »a község vagyonát képező» földterület is mentes legyen a vagy on váltsa g alól. (Helyeslés.) A községeknek úgyszólván semmi néven nevezendő közjövedelmük nincsen. Ha valami kiadásuk van, azt a pótadóból befolyó összegekből kell fedezniök. Ennek következtében nem látnám helyénvalónak, hogy a községek tulajdonában lévő olyan földterületek után is vagy on váltsa g vettessék ki, amelyek részint a pap, részint a kántortanító, részint a jegyző használatában vannak s amelyekből igy a községeknek abszolúte semmi jövedelmük nincs. Mert ki fizesse itt a vagyon váltságot ? Ismét csak a pótadóból lehetne azt fedezni, nem látom tehát semmiképen sem célirányosnak, ha a községek amúgy is majdnem elbírhatatlan adóterheiken felül, ezen a réven ujabb adóval is megterheltessenek s ezért tisztelettel elfogadásra ajánlom következő javaslatomat (olvassa) : »Módositó javaslat. Az irgatlanok, felszerelési tárgyak, stb. va gyón váltságról szóló törvényjavaslat 2, §-ának 1. pontjába az »állam» szó után ez szúrandó be : »és a községek tulajdonában lévő»t. i. földterületek. (Helyeslés jóbhfelöl.) Elnök : Szólásra következik ? Héj Imre jegyző: Kolozsi Endre! Kolozsi Endre : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat 2. §-ának 8. pontja szerint a volt úrbéres közösségek és a tagositás alkalmával kihasított osztatlan legelők tulajdonosai a va gyón váltságtól mentesek. A háboruelőtti esztendőkben — épen a földmivelésügyi kormány kezdeményezésére — az országnak több községe és városa örökáron megszerezte ezeket az úrbéres és közbirtokossági legelőket. Ugyanis ugy az úrbéri, valamint a közbirtokossági legelőkön is csak azoknak volt legeltetési joguk, akiknek ezekben a birtokokban bizonyos illetőségük, vagyonuk volt. A földmivelésügyi kormány azzal, hogy a községek és a városok vegyék át ezeket az irgatlanokat, azt akarta elérni, hegy ezek a közös legelők rendelkezésére álljanak mindazoknak, akik jószágot tartanak, vagyis hozzáférhetőkké akarta tenni ezeket épen a legszegényebb osztályok részére is. Amennyiben a községek és városok ezeket a legelőket megvették, ma már nem nevezhetők úrbéri, vagy közbirtokossági legelőknek, azonban kétségtelenül és elvitathatatlanul ma is úrbéri és közbirtokossági jelleggel birnak, hiszen onnan erednek ezek a legelők, és épen ezért javaslom, hogy, amennyiben Usetty Ferenct. képviselőtársam módositó javaslatát nem fogadna el a t. Nemzetgyűlés, ugy méltóztassék a 2. §. 8. pontját oly módon kiegészíteni, hegy (olvassa) : »az úrbéri és a tagobitás alkalmával kihasított osztatlan legelők akkor is vagy on váltsa g-mentesek, ha ezeket a legelőket a községek és városok megszerezték.» Tisztelettel megjegyzem — miként már hanem aug. hó 18-án, esütörtö'kon. goztattam is —, hogyha Usetty képviselőtársam javaslata elfogadta tik, akkor az én módosításom tárgytalan, mert hiszen akkor ezek a legelők, mint községi vagy városi tulajdonban lévő birtokok, az ő javaslata elfogadásával úgyis vagyon váltságmentesek lesznek. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Héj Imre jegyző: Temesváry Imre! Temesváry Imre: Tisztelt Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat 2. §-ának 1. pontjára vonatkozólag Usetty Ferenc és Kó^zó István t. képvsielőtársaim által beterjesztett javaslatokat én is magamévá teszem, amennyiben feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ugy a községek és a városok, valamint a törvényhatóságok tulajdonában lévő földterületek is váltságmentesek legyenek. A legnagyobb méltánytalanság volna, ha ezeket a vagyonokat szintén váltság alá vennők, tekintettel arra, hogy ugy a községeknek, mint a városoknak közvagyona mindenkor állami célt szolgált, vagyis mentesítette az államot bizonyos kulturális vagy egyéb, elkerülhetetlenül szükséges beruházások költségeitől. Tisztelettel kérem azért, hegy a szakasznak ezt a pontját Usetty képviselőtársam javaslata értelmében módosítani méltóztassanak. (Helyeslés jóbbfelől.) Meg kell ezenkivü

1 jegyeznem, mivel épen az előttem szólott Kolozsi Endre t. képviselőtársam is emiitette, hogy ugyanezen szakasz 8. pontja csak a volt úrbéresek közönségének osztatlan közös legelőit és a tagositás alkalmával osztatlan közösségben kihasított legelőket mondja váltságmenteseknek, minélfogva szükségesnek tartom, hegy ezen ponthoz pótlólag hozzátétessék az is (olvassa) : »továbbá az összes állandó birtokközösségre kötelezett osztatlan legelők«. Ezek a legelők is, mint az előbb emiitettek, ugyanazt a célt szolgálják, nevezetesen az állattenyésztés előmozdítására vannak hivatva, méltánytalan volna tehát, ha a községeket ezektől a feltétlenül szükséges területektől bizonyos mértékig megfosztanék azáltal, hogy az ilyen területeket megnyirbáljuk. Tisztelettel kérem a javasolt módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik? Héj Imre jegyző: Gunda Jenő! Gun

da Jenő: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Már az általános vita alkalmával módomban állt kifejteni ezen szakasz 4-ik pontjára nézve azon óhajomat, hegy a vagyonváltság alól mentesíteni kívánnám és szeretném azokat a földterületeket, amelyeknek a hozadéka a megélhetéshez feltétlenül szükséges. Minthogy a megélhetéshez, az élet fentartásához ezek a kis földbirtokok szükségesek, ezeket nem tekinthetem olyan vagyonalapnak, amely ezen vagyonváltság alá eshetnék. Épen azért a 2-ik § 4-ik pontja helyett én azt kívánnám, mordja ki a Nemzetgyűlés, hogy nem csupán az egy katasztrális holdat meg nem haladó földterületet, hanem a 3 katasztrális holdat meg