Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

548 A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. azzal a községgel. De ha azt kérdi az ember, hogy hova lett az a pénz, hova lett az a 200%-os pót­adó, arra nézve egyáltalán még felvilágosítást sem ad senkinek. De nemcsak itt, hanem azonkívül a zirczi járásban is van több eset, hogy nemcsak hegy nem csinálnak községi pénztári számadásokat, hanem egyes községekben nyolc-tiz év óta nem vol­tak meg a számadások. Tisztességes polgárok bi­zalmát nem lehet ilyesmire kihasználni, mert kü­lönben azokból is kifogy a jóakarat, Ha tisztes­ségesen eleget teszi ek fizetési kötelezettségüknek, de nem látják azt, hegy itt valamiről rendes és írásbeli elszámolás történik, utóvégre ők is megta­gadják a fizetést. így következik be az az állapot, hogy nem tisztel senki törvényt, nem tisztel senki embert és nem ismer tekintélyt. (Ugy van !) Sokat lehetne erről beszélni. Azt hiszem, hogy az igen tisztelt belügyminister ur talán ezek alapján is megtalálja az orvoslás módját és el fogja rendelni a szigorú vizsgálatot. De, amint interpellációmban meg is jegyeztem, kérem, hogy a vizsgálatot ugy folytassák le,—mert természetes, hogy a jegyző­nek vannak jó emberei s azokat állítja majd a vizs­gálatnál csatasorba — hogy azok az emberek is megkérdeztessenek, akiknek valami panaszuk van a jegyzővel szemben. Erre nézve már régebben ad­tam be egy kérvényt, de ez a mai napig sem nyert elintézést. (Mozgás.) Ezeknek előrebocsátása után és abban a re­ményben, hogy teljesíteni fogja azon kérésemet, hogy a 26-ára kitűzött árverést függessze fel arra az időre, amikor a lakosság a szabályszerű idő kiköté­sével figyelmeztetve lesz arra, hogy készüljetek, mert ekkor és ekkor ez a bizonyos dolog be fog kö­vetkezni, — a következő intrepellációt intézem a belügyminister úrhoz (olvassa) : »Interpelláció a belügyminister úrhoz. 1. Van-e tudomása az igen tisztelt minister urnák arról, hogy az ácsteszéri körjegyző mennyi szabálytalanságot követett el ? 2. Van-e tudomása az igen tisztelt minister urnák arról, hogy a zirci járásban több községben már évek óta nem volt községi pénztári számadás ? 3. Hajlandó-e megvizsgáltatni az igen tisztelt minister ur az ottani állapotokat ? 4. Hajlandó-e az igen tisztelt minister ur a vizsgálatot akként elrendelni, hogy a lakosság pa­nasza is figyelembe vétessék ? 5. Hajlandó-e azon községekről, amelyekben az emiitett számadások nemtörténtek meg, kimuta­tást kérni, és elrendelni a számadások minél előbbi megtartását ? 6. Hajlandó-e az igen tisztelt minister ur táv­iratilag intézkedni, hogy a lakosság a kellő időben tudomást szerezhessen ezekről a dolgokról ?» Rassay Károly: Hajlandó-e benyújtani a köz­igazgatási reformról szóló törvényjavaslatot? Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. A belügyminister ur kivan szólni. wi augusztus hó 17^én, szerdán. Gr. Ráday Gedeon belügyminister: Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ezekről a panaszokról, amelyeket az igen tisztelt képviselő ur felhozott, természet­szerűleg nem áll módomban nyilatkozni, mert most hallom azokat először. Azonban kijelentem, hogy különösen az ácsteszéri községi jegyző ellen szigorú vizsgálatot fogok indítani. Kérem, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Letenyei Pál : Azon reményben, hogy ezek a panaszok orvosoltatni fognak, mivel a belügy­minister ur megígérte, hogy szigorú és sürgős intézkedést tesz ebben a dologban, a választ tudo­másul veszem. Rassay Károly: Mi lesz az árverés-felfüggesz­téssel? Elnök: Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a belügy­minister urnák Letenyei Pál képviselő ur inter­pellációjára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen!) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Négyessy László ! Négyesy László : Tisztelt Nemzetgyűlés ! A mezőgazdasági városok lakásviszonyait óhajtom röviden szóvá tenni. Alig volt üdvösebb intézkedés a háború elején, mint az a rendelet, amelyet a lakásbérletek tekintetében a kormány kibocsátott. Ez a rendelet megvédte a nagyvárosok lakóit, a tisztviselőket, a kisexisztenciákat a háztulaj­donosok zaklatásaitól. Ez a rendelet különösen nagyvárosokban égetően sürgős, szükséges és üdvös volt. Azonban minden üdvös rendelet kár­hozatos lehet, ha nem a kellő helyen alkalmazzák és ha időn túl alkalmazzák. Ez történt ezzel a rendelettel is a mezőgazdasági foglalkozást üző városokban (Egy hang jobbfelől : Még falvakban is, nemcsak városokban!) és községekben. Kuna P. András : Egy kaptafára volt szabva ! Négyesy László : Ezeket a városokat nem lehet a nagyvárosok módjára kezelni, mert külön­leges viszonyaik vannak, különleges életük vans Vegyük pl. a tanyarendszerrel dolgozó városok lakosságát. Ott a gazdáknak két lakásuk szokott lenni : az egyik künn, messze a határban, a 10—20 kilométernyire lévő tanyán, a másik pedig a város­ban. Ezt a városi lakást időnkint bérbeadják, ott lakót tartanak, mert a gyermekeik serdületlenek, ők maguk pedig egészségesek és így künn a tanyán ellakhatnak. Azonban ha az ilyen gazdának a gyer­mekei megnőnek és házasodni készülnek, akkor ezek hazaköltöznek, vagy maga is öregkorára, vagy ha beteg lesz, cda vonul, onnan jár templomba és ott gyógyíttatja magát vagy családjának tag­jait, onnan járatja iskolába a gyermekeit. A lakásrendelet most ezeknek a községeknek évszázados életrendjét felzavarta, amennyiben a lakásrendelet a tanyai gazdák által jóhiszemüleg időlegesen bérbeadott lakásokat továbbra is annak a birlalónak a birtokában hagyja és nem engedi

Next

/
Oldalképek
Tartalom