Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 549 a gazdát vagy családtagjait cda beköltözni. Ilyen eget tömérdek van. (ügy van/) Én megválasztatásom óta mindjárt kezdetben tömegesen kaptam a panaszokat, s azóta ezek nem kevesbedtek. Mindenesetre egyoldalú megvilágításban kaptam ezeket az eseteket, mivel nem lévén hatóság, a másik felet nem igen halgathattam ki, nem szembesíthettem őket egymással. Jellemző azonban, hegy valamennyi panrsz csak háztulajdonosok részéről érkezett hozzám ; egyetlenegy pari asz érkezett csak lakó réázéről, ellenben háztulajdonosok részéről százszámra kaptam a panaszokat. Ez azt mutatja, hogy részint magukban a rendeletekben, részint a rendeletek alkalmazásában valami hiba van. (Ugy van!) Azt hiszem, hogy a hiba a rendeletek alkalmazásában van és hogy az én városomban különleges nagv hibáknak kell lenniök. Az igazságügyminister ur megkísérelte az év első felében a lakásrendeletet kiegészíteni és módosítani, de még ebben a módosított és kiegészített alakjában sem alkalmas ÍZ a lakásrendelet, nem illik rá a kisvárosok lakásviszonyaira. Rassay Károly: Ve aturára alkalmas! Négyesy László : Az én megyémben, Csongrád megyében a csongrádmegyei és a szomszédos törvényhatóságok területén levő gazdaszövetségek és érdekeltségek folyó évi június hó 5-én egy gyűlést tartottak, amelyen ezek a lakásviszonyok is szóvátétettek. Bátorkodom, bemutatni egy passzust az ő beadványukból, amelyet a Nemzetgyűléshez intéztek, itt azonban a kérvenyi bizottság retortáján fog ez a kérdés valamikor ősszel keresztülmenni, amikor már késő lesz ez ügyben intézkedni. Itt ők kifejtik azt, hogy (olvassa) : »A mezőgazdasági városok népessége nagyrészben tanyás kisbirtokos lakosságból áll, akiknek a városban van egy házuk, amelyet a háború előtt bérbeadtak, részint azért, mert még akkor nem volt rá szükségük, részint, mert a házbér jövedelemből törlesztették az épület költségeit. A háború után katonaviselt felnőtt gyermekeik családott alapítva,» —• illetőleg családot alapítani szándékozva — »a többnyire egyszobás tanyai házban meg nem. maradhatnak, be kívánkoznak költözni a városba akár maguk, akár családot alapított hozzátartozóik. Ebben a lakásrendelet őket akadályozza. A városi házak mellett többnyire mellékhelyiségek is épültek, minők istálló, kamara, félszer stb., melyeket a bérlő sokszor potom áron bérelve, magas áron albérletbe kiadott kupeceknek és a gazda, midőn a városba bejön, nem tudja, hová bekötni a lovat. Sok esetben a melléképületek, vagy a főépület javításra szorul vagy épen lakássá volna átalakítandó és a bérlő akadályozza. Számtalan esetben emiatt a magántulajdon elvét sértő rendelkezésnek értelmét egyelőre és első tekintetre meg nem fogó egyszerű észjárású ember magánlaksértést követ el a saját házában bérlőjével szemben. A kényszer közöslakások pedig számtalan becsületsértés és rágalmazási per forrásai. Sok esetben a tanyabirtokos gazda elbetegesedett vagy elöregedett családtagjait /gyógyítás céljából sem tudja behozni a vársba és elhelyezni, mert a lakásrendelet erre nem ad neki lehetőséget és a sok kilométerre fekvő tanyára kiszálló orvosnak egyszeri megjelenése is sok kiadást jelent a tulajdonos gazda számára, többet, amennyit egyévi bér fejében kap.» Számtalan ilyen természetű panasz hangzott el, mélyen t. Nemzetgyűlés. Vannak olyan esetek, hogy a gazda, akinek két háza van, az egyikben maga lakik, a másik pedig bérbe van adva, ha az az udvar, amely az általa lakott házhoz tartozik kicsiny, nem tud a másik háza udvarába beállani kocsijával, mert a lakók nem engedik ezt meg, azért, mert felásták az udvart és veteményes kertet létesítettek ott. A lakásrendelet határozmányaival szemben ez nagy visszaélést is jelent a lakók részéről, mert hiszen a lakásrendelet csak a födelet akarja biztosítani a hajléktalanok számára, nem pedig az udvar használatát is, hogy ott veteményes kertet csináljanak és a gazdát megakadályozzák abban, hogy kocsijával az ő gazdasági szükségleteinek megfelelően időnkint be-beállhasson oda. így a gazda kénytelen az utcán lerakodni és felrakó dni. Ismerek gazdákat, akiknek gyermekei a háborúból szerencsésen hazatérvén, most már nősülni akarnak, de amiatt, hogy nincs lakásuk, nem nősülhetnek. KunaP. András: Feküdjék a menyasszony az istállóba ! (Derültség.) Négyesy László : T. Nemzetgyűlés ! De legyen szabad felemlítenem a legkirívóbb esetet. Szentesen nem egy gazdának, hanem egy iparosnak van egy négyszobás háza, amelyből három szobát egy állatorvos lakja, egy szobát pedig maga a tulajdonos. Az állatorvosra nézve megállapították azt, hogy két szoba dukál a családjának, egyre pedig szüksége van rendelőhelyiségül neki magának. Ennek következtében a tulajdonos családjával együtt egy szobában lakik, amely orvosi vélemény szerint csak három személyre való. Ennek a tulajdonosnak azonban felesége és kilenc élő gyermeke van. ök tizenegyen laknak ebben a kis, szobának alig nevezhető helyiségben. (Zaj és mozgás a jobboldalon.) Nem hittem volna a dolgot, ha személyesen meg nem győződtem volna róla. T. Nemzetgyűlés ! Ezt a dolgot én már a múlt nyáron szóvátettem a ministeriumban és a lakásügyek központi biztosánál, igyekeztek is segíteni a bajon, a helybeli lakáshivatal azonban keresztezte az intézkedéseket. (Egy hang jobbfelól : Nagy urak a jegyző urak 1) Amíg pl. meg tudják állapítani a lakáshivatalok, hegy annak az állatorvosnak mennyi helyiség dukál, addig nincs hivatal a világon, amely megállapítsa azt és ennek a megállapításnak érvényt is szerezzen, hogy annak a tizenegytagu családnak mennyi férő-