Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-251
44 A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. évi augusztus hó 17-én, szerdán. régen óhajtottuk, hogy a harmónia helyreálljon közöttünk, ennek azonban feltételei vannak. A harmónia csak akkor állhat helyre közöttünk, ha az ország legalább a mai viszonyoknak megfelelőleg demokratizálódik. Nem értem a demokráciát a nyugati államok szempontjából, hanem értem a jog és igazság, az egyenlőség elvén felépülő demokráciát. Amíg ez el nem jön, addig a harmónia helyre nem állhat. Ennek a harmóniának azonban útját állja még főként ez a mostani javaslat. Ha ez a törvényjavaslat ugy lesz végrehajtva, hogy nem látunk benne sérelmet ; ha azt látjuk, hogy a kisember épen olyan arányosan veszi ki a részét a terhekből, mint a nagytőke, a nagybirtokos ; ha ezt sikerül elérnünk, ha a kisemberek teherviselő képessége nem rokkan meg, akkor egy lépéssel előbbre jutottunk, egy lépéssel közelebb leszünk a harmóniához. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Óriási, igen súlyos terhek nehezednek a kisemberek vállaira. Ha ezeket a terheket összehasonlítom a vagyonváltság első részének terheivel, azt látom, hogy ezek a mezőgazdaságra nehezedő terhek aránytalanul nagyobbak. Azért tartom én ezeket aránytalanul nagyoknak, mert a kereskedő és iparos sokkal inkább keres ; vagy nem is ezt hozom fel talán példának, hanem a tőkepénzest, aki napról-napra forgatja a tőkéjét és mindig ragad hozzá bizonyos összeg, amely a tőkéjét gyarapítja és ujabb és ujabb vagyont hoz neki. A mezőgazdasággal foglalkozók azonban ezt nem tehetik meg, náluk ez csak évente fordul elő, nem vehetjük őket tehát ugyanolyan elbánás alá, mint azokat, akiknek a tőkével kapcsolatos foglalkozásuk van. Ha őket azzal a teherrel sujtanók, mint ahbgy azt a törvényjavaslatban látjuk, igen nagy méltánytalanságot követnénk el s a mezőgazdaságot alapjaiban ingatnók meg. (Felkiáltások balfelől : A címhez !) Az előbb már megn ondottam, hogy miért szólalok fel a címnél ennyire részletesen. Elnök : Kérem, kéviselő ur, ha a címtől eltérő tárgyról óhajt beszélni, ezt megteheti, de csak a Ház engedelmével. (Felkiáltások jobbfelől : Megengedjük !) Méltóztassék ez iránt a Nemzetgyűléshez kérelmet intézni. Amennyiben a Nemzetgyűlés a kérelmet megadja, a képviselő urnák természetesen joga van beszélni. Zeőke Antal : Ha a mélyen tisztelt Nemzetgyűlés megengedi, tovább beszélek erről a tárgyról. (Felkiáltások : Megengedjük !) Elnök : A Nemzetgyűlés a kérés teljesítéséhez hozzájárult. Méltóztassék folytatni. Zeőke Antal : Még csak egy dolgot szeretnék felhozni. Szeretném a mélyen t. Nemzetgyűlésnek figyelmébe ajánlani, hogy az egész országot nem vehetjük ugyanegy elbírálás alá azért, mert az országnak nagy része, a Tiszántúl, sokkal hosszabb ideig volt megszállva. A Tiszántúl egy évnél tovább nyögte a románok jármát. Aki a Tiszántúl járt, tudja, hogy ott micsoda óriási károkat okoztak a románok. Ha mi azt akarjuk, hogy igazságos, egyenlő és arányos legyen ez a vagyonváltság, akkor azt kérem az igen t. Nemzetgyűléstől, hogy vegye tekintetbe a románok dulását, pusztítását és a Tiszántúl alkalmazzon enyhébb mértéket. Ezeket voltam bítor csak elmondani. (Helyeslés jobbfélöl.) Elnök : Kivan még valaki hozzászólni ? (Nem.) Ha senki sem kivan hozzászólni, akkor felteszem a kérdést : méltóztatik-e elfogadni a törvényjavaslat címét; igen vagy nem ? (Igen!) A Nemzetgyűlés a törvényjavaslat címét elfogadta. Következik az 1. §-t megelőző bevezetés. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasni. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa). Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván hozzászólni, a bevezetés meg nem támadtatván, elfogadtatott. Következik az 1. §. Kérem a jegyző urat, méltóztassék felolvasmi. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa az 1. %-t.) Elnök: Kállay András képviselő ur láván szólni ! Kállay András : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, hogy az 1. §-nak első bekezdéséhez egész röviden hozzászólhassak. A kerületemből vettem a tapasztalataimat. 37 községben 15.000 katasztrális hold olyan terület van, amely erdőföld és amely egyáltalán semmiféle adó alá nem esik. Ennek alapján tökéletesen igazat adok Drozdy Győző t. képviselőtársamnak, (Helyeslés jobbfelől.) aki a vita során felszólalt. Kérem tehát, méltóztassék a Nemzetgyűlésnek odahatni, hogy ez a hiba kikorrigáltassék és az 1. §-nak első bekezdése megvált oztattassék. Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Nem a törvényben van a hiba, hanem abban, hogy nem vetették ki az adót. Én majd gondoskodom arról, hogy ezek a területek adó alá essenek. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. Elnök : Kállay András nemzetgyűlési képviselő ur tulaj donképen indítványt nem adott be, mert hiszen a házszabályok értelmében minden, a szakasz megváltoztatását célzó módosítást írásban kell benyújtani ; ennélfogva ugy kell tekinteni az 1. §-t, mint amellyel szemben elleninditvány nem adatott be. Kiván-e még valaki hozzászólni az 1. §-hoz ? (Nem !) Amennyiben nem, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : Elfogadj Nemzetgyűlés az 1. §-t; igen vagy nem ? (Igen !) A Nemzetgyűlés az 1. §-t elfogadta. (Felkiáltások jóbbfelol : Félhárom van ! Félkiáltások balfelől : Még nincs !) Az idő előrehaladott, ennélfogva a tanácskozásunkat mára félbeszakítjuk. Napirendi javaslatot kívánok tenni. Javaslom, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, augusztus hó 18-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa, melynek napirendjén szerepelne :
