Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

534 A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921 Ezzel befejeztem azoknak a statisztikai ada­taimnak a halmazát, amelyekkel bizonyitani akar­tam azt, begy az az alap, amelyet a t. pénzügy ­minister ur eme vagyon váltságnál felvett, nem­csak igazságtalan, hanem teljesen erkölcstelen is. Ma nekünk egy vagyon váltságnál a kataszteri alapot elfogadni nem lett volna szabad, különösen nem lett volna szabad akkor, amikor a t. minister urnák hátvédje az a kisgazdapárt, amely becsü­letesen akarja képviselni a törpebirtok és a kis­gazdatársadalom érdekeit. Igazságot kell itt szol­gáltatni és nem erősíteni azt az osztályuralmat, amelynek csizmái alatt nyögött ezelőtt is ez az ország. Állitottam — és állitásaimat hiteles adatok­kal bizonyitottam, amelyeknek nagyrésze már itt, a volt országgyűlés alatt is kiállta a tüzpróbát — hogy ez a vagyonváltság a kisbirtoknak és a törpe­birtoknak terhére akarja a nagyot mentesíteni. Feltétlenül igazságtalannak tartom ennek a törvényjavasalatnak 2. §-át is, amely az egyházi vagyonokról emlékezik meg. A 2. §. 2. és 3. pontja igy szól (olvassa) : »Nem esnek vagyonváltság alá : 2. intézeteknek, egyleteknek, alapoknak, alapít­ván yoknak és szerzetesrendeknek tulajdonában lévő földterületek annyiban, amennyiben nye­részkedés célzata nélkül kizárólag a közjótékony­ság, a közoktatás, a közművelődés, a nemzet­védelem, vagy a nyugellátás céljait szolgálják és amennyiben ezeknek vagyonváltságmentebségét közérdekből az Országos Pénzügyi Tanács általános intézkedéssel vagy esetről-esetre megállapítja ; az 1911 : XV. te. alapján alakult Magyar Föld­hitelintézetek Országos Szövetségének tulajdoná­ban lévő földterületek ; 3. egyházközségek lelkészkedő rendes lelké­szeinek, rendes tanítóinak, kántorainak és kántor­tanitóinak javadalmi földjei, de csak 500 K ka­taszteri tiszta jövedelemig ; továbbá egyházi ke­gyes alapitványek tulajdonában lévő földterü­letek.» Én feltétlenül méltán ylan dónak, igazságos­nak, nemzeti szempontból, kulturális szempont­ból helyénvalónak tartom azt, ha az egyházi, hitközségi, parochiális vagyonokat mentesítjük a vagyonváltság alól, de csak azokat a vagyono­kat, amelyek igazán a közoktatás, igazán a kul­túra, igazán a szociális haladás, a szociális intéze­tek szolgálatában állanak. Ellenben nem vagyok hajlandó semmi körülmények között egy kalap alá vonni ezekkel a kulturális és szociális célokat teljesítő egyházi és papi vagy ónokkal azokat az egyházi vagyonokat, amelyek semmi más célt nem szolgálnak, csak bizonyos papi osztályoknak magánérdekeit, saját jólétét. (Felkiáltások a kö­zépen : Ezek nincsenek benne a törvényjavaslatban !) Engedelmet kérek, ebben a törvényjavasltban nincsen kategorice kimondva, hegy meg kell vizs­gálnia, vájjon az az egyházi birtok minden jöve­delmét csakugyan olyan kulturális vagy szociális célra használja-e, mint amit ez a törvényjavaslat előir. Példával szolgálok a Nemzetgyűlésnek. Itt évi augusztus hó 17-én, szerdán. van az imént emiitett két egyházi birtok, itt van a nagytapolcai jezsuiták birtoka . .. Huszár Károly; Ez nem szolgál kulturális célt ? DrOZdy GyŐZŐ: Szolgál kulturális célt, mert két faluban két iskolát segélyez, két iskolát talán fenn is tart, de hétezer hold javadalma nem tölti be a maga kulturális hivatását azzal, hogyha két elemi iskolát fentart, (Zaj a középen.) Huszár Károly; Vagy tudatlanság, vagy va­lótlanság, amit mond, mert nem igy van ! Nem falusi iskolát, hanem szemináriumot tart fenn Î DrOZdy GyŐZŐ: Sammi körülmények között nem akarok ezen a téren ilyen közbeszóiást vas­kos gorombasággal kritizálni, mert meg vagyok győződve, hogy az egyházak nagyon hivatott és nagyon régi védőjének szinte erkölcsi köteles­sége ilyen álláspontot elfoglalni. Huszár Károly: Noviciátust tart fenn, nem falusi iskolát. Tessék Giessweint megkérdezni. Nem iskolát a falu számára, hanem az egész ren­det az egész oszágban ! Elnök : T. képviselő urak, ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni. Drozdy képviselő urat illeti a szó. Kérem, folytassa beszédét. Drozdy GyŐZŐ : A rend tagjai között vannak olyanok, akik egyáltalában nem is magyar állam­polgárok és azok húzzák a jövedelmet. Hogyan élvezhetnek tehát azok vagyonváltságmentes­séget ? Vagy itt van a másik példa, az a 40.000 hol­das uradalom, amely Komáromtól egészen Keszt­helyig terjed, csupa szegény másfélholdas törpe­birtokos gazdák birtokai között, akiknek a szive természetesen fáj, mert megélni nem tudnak. Itt van az a birtok, amely a budapesti papnevelő­intézet vagyona. Az esztergomi főkáptalan kezeli. Annak a papnöveldének vannak más jövedelmi forrásai is. (Felkiáltások a középen : Milyen jöve­delmi források ?) Huszár Károly. Cseh-Szlovákiában ! Magyar­országon ez az egyedüli jövedelemforrása ! Drozdy Győző : Ha valóság az és bebizonyo­sodik, hogy többi vagyona Cseh-Szlovákiában van, akkor igenis, méltányosnak tartom, hogy ilyen kulturális célú birtok vagyonváltság alá ne essék. Megtehették volna azt, hogy azt a 40.000 holdas birtokot ép olyan vagyonváltság alá veszik, mint a többit. Budaváry László: Minden zsidónak fájnak a papi birtokok ! Orbók Attila : Minden zsidónak abból van haszna! (Derültség.) Drozdy Győző: Nem is tartom érdemesnek erre a közbeszőlásra reflektálni. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóz­tassék megengedni, hogy Drozdy képviselő ur beszélhessen. Drozdy Győző: Erre a közbeszólásra annál kevésbé reflektálok, mert a képviselő ur nem hallotta, hogy mikor az egyházi vagyonokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom