Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 529 milliárdokba kerültek, némán tűrte az atrocitáso­kat és sóba ministeri szavát ezek ellen nem hal­latta. Orbók Attila: A pénzügyministerium melyik ügyosztályába tartoznak ezek ? Drozdy GyŐZŐ: Némán tűri azt a numerus clausust is, amelynek nyomán százezrek, tőkék és aranyak vándorolnak ki ebből az országból és hozott most egy javaslatot elénk, amely a nagy­birtok előnyére szolgál. Eddig ugy volt a dolcg, hegy az adózó akarta becsapni és félrevezetni a fináncot, ebben a javas­latban azonban azt látjuk, hogy most a finánc próbálja becsapni az adózót. Foglalkoznunk kell tehát mindenesetre az olyan pénzügyminister egyéniségével, aki ilyen törekvésekre hajlandó. Régen figyeljük az igen t. pénzügyminister urat. Sok jeles tulajdonságát ismerjük. A szim­fonikusoknak ahhoz a barnabőrü fajtájához tar­tozik, akik minden nóta után külön tányéroznak. Azonkivül hogy kitűnő pénzügyminister, költő is, még pedig negativ költő. Tudniillik mennél ke­vesebb a vagyonunk, annál többet tud költeni belőle a pénzügyminister ur, amint azt az ő 26 milliárdos budget je is bizonyítja. Előállt ezzel a javaslattal, amelynek bizonyos kritikáját némely parlamenti oldalról már idejekorán hallottuk, de amelyet eléggé megkritizálni, eléggé megbírálni mindezideig nem sikerült. Ugy vagyunk ezzel a javaslattal, t. Nemzetgyűlés, mint az egyszeri gazda a cserebogarakkal : este lerázta őket a fáról, reggelre ébredve azonban még többet talált rajta. (Mozgás a jobboldalon.) Mindenekelőtt könnyű konstatálni, hogy ez a javaslat nem időszerű, egyáltalában nincsen kellőképen előkészítve s az egyes kulcsok mellől mindenütt hiányzik az a tájékoztató statisztika, amely meggyőzött volna bennünket arról, hegy máskép nem volt helyes csinálni. De egy ilyen javaslat előterjesztése hosszú és nyugodt meg­fontolást is igényel. Olaszországban egy adójavas­latot egy alkalommal 13 esztendeig tárgyaltak, Angliában két-három esztendőt vesződtek vele, . . . Orbók Attila : Tényleg, mi ráérünk ! (De­rültség.) Drozdy GyŐZŐ: ... és Ausztriában négy mi­nisterium változott az adójavaslatok tárgyalása alatt, uj pártok keletkeztek, mind az adójavasía­tokból kifolyólag, nálunk pedig a kánikulára bíz­ták és egy ilyen gyér parlamentre, hogy ezzel a nagyfontosságú javaslattal foglalkozzék. (Fel­kiáltások jobbfelől : Gyér ellenzék!) Pedig ez a ja­vaslat, mielőtt ide került, a közvélemény részére teljesen hozzáférhetetlen volt. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Az egész ország is tájékozatlan ezzel a javas­lattal szemben, amit bizonyít áz a levél is, amit választókerületem községei intéztek hozzám s amit fel fogok olvasni (olvassa) : »Községeink képviselőtestületei nevében azon tiszteletteljes kéréssel fordulok képviselő úrhoz, hogy a községek vagyon váltságának tárgyalása alkalmával a par­NEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTE lamentben megjelenni és azon javaslat ellen, hogy a községek is vagyonváltsággal sújtassanak, nem­mel szavazni méltóztassék. Ugyanis a vagyor­váltságban az adózó polgárokra olyan súlyos teher hárul, hegy a községek vagyonváltságait megfizetni képtelenek lesznek. A községeknek egyéb vagyona, mint iskolái és jegyzői lakása, nincsen. Ha a vagyon váltság ezekre is kivettetik .. .<< (Felkiáltások jobbfdöl : Ezekre nem vetnek ki adót I) Pardon, az orvosi lakásokra vonatkozólag nem talá­lunk ebben a javaslatban egy szót sem, amit tehát olvasok, az nagyon is idevág. (Tovább olvassa :) »A mai viszonyok között, a mai felemelt adók mellett a községi pótadó már úgyis 200—250% és azt hi­szem, Magyarország többi községe sem áll pótadó tekintetében hátrább. A vagyonváltság ujabb 200%-cs pótadóemelést jelentene, ami egyenes tönkretételét eredményezné a polgárságnak, miért is kérjük, hogy ezen javaslat ellen propagálni s a javaslat ezen részét leszavazni méltóztassék.« T. Nemzetgyűlés ! Én elismerem, hogy közbe­szólt t. képviselőtársaimnak igaza van, elisme­rem, hogy ezek a hosszuvölgyi körjegyzőség alá tartozó községek egyáltalán nem voltak tájékozva erről a javaslatról, de hiszen épen erről beszélek, épen azzal akartam dokumentálni, hogy az egész nagy közvélemény ezt a javaslatot egyáltalán nem ismeri, hogy felolvastam ezt a levelet. Csak tegnapelőtt kaptuk kézhez a mezőgaz* dasági érdekeltség memorandumát, amely érde­keltség már a javaslat bizottsági tárgyalása után volt kénytelen ezzel a javaslattal foglalkozni, holott kétséget nem szenved, hogy elsősorban ez az érdekeltség lett volna illetékes, hogy a maga véleményét nyilvánítsa. Ugyancsak most kap­tuk a földbérlők szövetkezetének memorandumát is, ezek sem tudtak előzőleg állást foglalni a ja­vaslat mellett vagy ellene és nem voltak abban a helyzetben, hogy annak egyes hiányait kimutas­sák, hanem csak most, amikor már tárgyalás alatt állt a javaslat, emelhették fel tiltakozó szavukat. (Felkiáltások a közében : Az ő hibájuk !) Dehogy az ő hibájuk. Hibája a kormányzatnak, amely nem gondoskodik arról, hogy a közvéleményt kellő időben tájékoztassa egy ilyen nagyfontosságú javaslatról, amely az egész nemzet életére kihatás­sal van. T. Nemzetgyűlés ! A mezőgazdasági érde­keltség és a földbérlők érdekeltsége azonban mégis foglalkozhatott ezzel a javaslattal, de a kisgazdaérdekeltségek egyáltalában nem foglal­kozhattak vele. Itt van például a nagy földmives szövetségi kolosszus. Felemelte-e ez egyáltalában szavát ? Berki Gyula : Igen, egy hónapon keresztül iriicdennap tárgyaltuk ezt a kérdést. Drozdy GyŐZŐ: Az, hogy itt tárgyaljuk, az nem a földmives szövetség szava és azt hiszem, hogy ennek a földmives szövetségnek lett volna elsősorban kötelessége a törpebirtokost és a kis­gazdát ennél a javaslatnál a kormányzattal szem­ben megvédeni. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom