Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-251

A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 529 milliárdokba kerültek, némán tűrte az atrocitásokat és sóba ministeri szavát ezek ellen nem hallatta. Orbók Attila: A pénzügyministerium melyik ügyosztályába tartoznak ezek ? Drozdy GyŐZŐ: Némán tűri azt a numerus clausust is, amelynek nyomán százezrek, tőkék és aranyak vándorolnak ki ebből az országból és hozott most egy javaslatot elénk, amely a nagybirtok előnyére szolgál. Eddig ugy volt a dolcg, hegy az adózó akarta becsapni és félrevezetni a fináncot, ebben a javaslatban azonban azt látjuk, hogy most a finánc próbálja becsapni az adózót. Foglalkoznunk kell tehát mindenesetre az olyan pénzügyminister egyéniségével, aki ilyen törekvésekre hajlandó. Régen figyeljük az igen t. pénzügyminister urat. Sok jeles tulajdonságát ismerjük. A szimfonikusoknak ahhoz a barnabőrü fajtájához tartozik, akik minden nóta után külön tányéroznak. Azonkivül hogy kitűnő pénzügyminister, költő is, még pedig negativ költő. Tudniillik mennél kevesebb a vagyonunk, annál többet tud költeni belőle a pénzügyminister ur, amint azt az ő 26 milliárdos budget je is bizonyítja. Előállt ezzel a javaslattal, amelynek bizonyos kritikáját némely parlamenti oldalról már idejekorán hallottuk, de amelyet eléggé megkritizálni, eléggé megbírálni mindezideig nem sikerült. Ugy vagyunk ezzel a javaslattal, t. Nemzetgyűlés, mint az egyszeri gazda a cserebogarakkal : este lerázta őket a fáról, reggelre ébredve azonban még többet talált rajta. (Mozgás a jobboldalon.) Mindenekelőtt könnyű konstatálni, hogy ez a javaslat nem időszerű, egyáltalában nincsen kellőképen előkészítve s az egyes kulcsok mellől mindenütt hiányzik az a tájékoztató statisztika, amely meggyőzött volna bennünket arról, hegy máskép nem volt helyes csinálni. De egy ilyen javaslat előterjesztése hosszú és nyugodt megfontolást is igényel. Olaszországban egy adójavaslatot egy alkalommal 13 esztendeig tárgyaltak, Angliában két-három esztendőt vesződtek vele, . . . Orbók Attila : Tényleg, mi ráérünk ! (Derültség.) Drozdy GyŐZŐ: ... és Ausztriában négy ministerium változott az adójavaslatok tárgyalása alatt, uj pártok keletkeztek, mind az adójavasíatokból kifolyólag, nálunk pedig a kánikulára bízták és egy ilyen gyér parlamentre, hogy ezzel a nagyfontosságú javaslattal foglalkozzék. (Felkiáltások jobbfelől : Gyér ellenzék!) Pedig ez a javaslat, mielőtt ide került, a közvélemény részére teljesen hozzáférhetetlen volt. (Zaj a jobboldalon. Elnök csenget.) Az egész ország is tájékozatlan ezzel a javaslattal szemben, amit bizonyít áz a levél is, amit választókerületem községei intéztek hozzám s amit fel fogok olvasni (olvassa) : »Községeink képviselőtestületei nevében azon tiszteletteljes kéréssel fordulok képviselő úrhoz, hogy a községek vagyon váltságának tárgyalása alkalmával a parNEMZETGYÜLESI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTE lamentben megjelenni és azon javaslat ellen, hogy a községek is vagyonváltsággal sújtassanak, nemmel szavazni méltóztassék. Ugyanis a vagyorváltságban az adózó polgárokra olyan súlyos teher hárul, hegy a községek vagyonváltságait megfizetni képtelenek lesznek. A községeknek egyéb vagyona, mint iskolái és jegyzői lakása, nincsen. Ha a vagyon váltság ezekre is kivettetik .. .<< (Felkiáltások jobbfdöl : Ezekre nem vetnek ki adót I) Pardon, az orvosi lakásokra vonatkozólag nem találunk ebben a javaslatban egy szót sem, amit tehát olvasok, az nagyon is idevág. (Tovább olvassa :) »A mai viszonyok között, a mai felemelt adók mellett a községi pótadó már úgyis 200—250% és azt hiszem, Magyarország többi községe sem áll pótadó tekintetében hátrább. A vagyonváltság ujabb 200%-cs pótadóemelést jelentene, ami egyenes tönkretételét eredményezné a polgárságnak, miért is kérjük, hogy ezen javaslat ellen propagálni s a javaslat ezen részét leszavazni méltóztassék.« T. Nemzetgyűlés ! Én elismerem, hogy közbeszólt t. képviselőtársaimnak igaza van, elismerem, hogy ezek a hosszuvölgyi körjegyzőség alá tartozó községek egyáltalán nem voltak tájékozva erről a javaslatról, de hiszen épen erről beszélek, épen azzal akartam dokumentálni, hogy az egész nagy közvélemény ezt a javaslatot egyáltalán nem ismeri, hogy felolvastam ezt a levelet. Csak tegnapelőtt kaptuk kézhez a mezőgaz* dasági érdekeltség memorandumát, amely érdekeltség már a javaslat bizottsági tárgyalása után volt kénytelen ezzel a javaslattal foglalkozni, holott kétséget nem szenved, hogy elsősorban ez az érdekeltség lett volna illetékes, hogy a maga véleményét nyilvánítsa. Ugyancsak most kaptuk a földbérlők szövetkezetének memorandumát is, ezek sem tudtak előzőleg állást foglalni a javaslat mellett vagy ellene és nem voltak abban a helyzetben, hogy annak egyes hiányait kimutassák, hanem csak most, amikor már tárgyalás alatt állt a javaslat, emelhették fel tiltakozó szavukat. (Felkiáltások a közében : Az ő hibájuk !) Dehogy az ő hibájuk. Hibája a kormányzatnak, amely nem gondoskodik arról, hogy a közvéleményt kellő időben tájékoztassa egy ilyen nagyfontosságú javaslatról, amely az egész nemzet életére kihatással van. T. Nemzetgyűlés ! A mezőgazdasági érdekeltség és a földbérlők érdekeltsége azonban mégis foglalkozhatott ezzel a javaslattal, de a kisgazdaérdekeltségek egyáltalában nem foglalkozhattak vele. Itt van például a nagy földmives szövetségi kolosszus. Felemelte-e ez egyáltalában szavát ? Berki Gyula : Igen, egy hónapon keresztül iriicdennap tárgyaltuk ezt a kérdést. Drozdy GyŐZŐ: Az, hogy itt tárgyaljuk, az nem a földmives szövetség szava és azt hiszem, hogy ennek a földmives szövetségnek lett volna elsősorban kötelessége a törpebirtokost és a kisgazdát ennél a javaslatnál a kormányzattal szemben megvédeni. 67