Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-251
A Nemzetgyűlés 251. ülése 1921. évi augusztus hó 17-én, szerdán. 523 bánást, az egyforma teherviselést kérjük és legalább azokat mentesítsük, akik csak igy vannak ellátva és a kenyerüket ne vegyük el. Hiszen vagyonváltságról van szó, az az egy hold, két hold pedig nem vagyonuk, csak kenyerük. Ha azt mondjuk, hogy a tisztviselő nem tud megélni, ez igy van ; de hát az egy hold, a két hold sem hoz annyi jövedelmet, hogy abból egy tiz-vagy nyolc-, vagy csak hattagú család is megélhessen. Lehetetlenségnek tartom tehát, hogy ettől is vagyonváltságot vegyünk. Nem beszélek az 50 vagy 100 holdas kisgazdáról. Hajlandó vagyok saját személyemben a százalék, a progresszivitás tekintetében még magasabb fokig elmenni, ha egyébként csorbát szenvedne az az összeg, amelyre a pénzügyminister urnák szüksége van. Drozdy GyŐZŐ : Kitelik a nagybirtokokból, az egyházbirtokokból ! Forgács Miklós : Szóvá tették itt a városok és a községek vagyonváltságát. Sok képviselőtársam azt mondja, hogy ez méltányos, mert azok kulturcélt szolgálnak, tehát vagyonukat mentesiteni kell. Usetty Ferenc : ügy is van ! Forgács Miklós; Sajnálom, de ezekkel a képviselőtársaimmal nem vagyok egy véleményen, mert amikor a városok a kultúra jelszava alatt megmentik vagyonukat, ugyanakkor a 100, vagy 150%-os pótadóval biró kisebb községekben, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek semmiféle községi vagyonnal, sújtják az egyeseket. Ebből az látszik, mintha azoknak a községeknek a kultúrához semmi közük nem volna, mintha azt gondolnák, hogy a kultúrát az Isten csak a városnak teremtette . . . Usetty Ferenc : A községeket is ki kell vonni ! Forgács Miklós: ... az pedig a kultúra jelszava alatt egészen a tobzódásig megy a kultúrában, sőt nagyobbat merek mondani, egészen az erkölcstelenségig. (Ugy van! Ugy van! a jobbóldalon. Felkiáltások a jobboldalon: A kommunizmusig!) Tehát nagyon megfontolandó, mert nagyon rossz hatást tenne, ha ilyen helyeken kultúra cimén megmentenék a földet és a földnek nem adnak vissza abból semmit. Bizonyos, hogy abból nem a földmivelő nép fogja azt a kultúrát élvezni, hanem egész mások. Usetty Ferenc : Annak kell kapnia Î Forgács Miklós: Példát hozok fel. Ha Debrecen városát nem mentésitj ük, az egy talpalatnyi földet sem fog eladni, hanem kiveti pótadóban, s igy a bankárok és a kereskedők is fognak ilyen váltságot fizetni. De mégis megmentik a földet, s a kultúra költségeit fedezik ép ugy tovább, mint eddig. Nem történik ott semmi változás, épen csak mindenki kiveszi részét a vagyonváltságból. (Ugy van! ügy van! a jobboldalon.) Sajnálom tehát, de nem vagyok azon a véleményen, hogy a városok földjét mentesitsük .a vagyonváltság alól ; ha pedig mégis mentesítjük, I akkor csak bizonyos összegig mentesitsük a városok és községek vagyonát, ép ugy, mint a papi birtokokat, amelyekből kimondtuk, hogy 500 korona tiszta kataszteri jövedelemig mentesek a váltság alól. T. Nemzetgyűlés ! Ami észrevételem volt a törvényjavaslathoz, nagyjában elmondtam. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy egy ember, mondjuk Károlyi Mihály vagy Kun Béla tud forradalmat, vagy kommunizmust csinálni. A rosszul alkotott törvények tudnak forradalmat csinálni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbáloldalon,) Ezek az emberek, akiket emiitettem, csak kihasználják azt az alkalmat, hogy egy rossz törvényt meghoznak. Hiszen látom ezt a jelenséget a mai viszonyok között is, amikor igazán lelkiismeretesen akarunk itt dolgozni. Mivel azonban némely ember a törvényalkotásnál nem gondol a nagy tömegekre, hanem mindig csak saját érdekeit támogatja és megtörténik, hogy rosszul alkotott törvényt hozunk, ez mindenesetre forradalmositja az embereket. Én pedig ezt mindeáron el szeretném kerülni, mert nekünk ebből azt hiszem már elég volt. Hogy lehet ide visszakapcsolni majd mindenkit, hogy lehet remélni azt, hogy tőlünk elszakított testvéreink vágyódjanak ide, ha meghallják, hogy itt a kétholdas szegény ember is ilyen magas vagyonváltságot fizet. Hiszen azt csak csúfolják kisgazdának, meg a tizholdast is csak csúfolják annak. Nem kisgazda az, csak épen van egypár hold földje. Ha ezt meghallják, nem hiszem, hogy ezekben is le nem lohad a hazaszeretet s az idevágyódás bizonyos időre nem tolódik-e el. Én csak ebből a szempontból bírálom el a törvényjavaslatot. Ami reám esik, szívesen viselem, hoztam ugyan már a hazának elég áldozatot, de meg kell hozni minden áldozatot, meg kell érteni azt, hogy onnan lehet elvenni, ahol van, s mert vagyonról van szó, tehát onnan, ahol a vagyon nagy tömegben van felhalmozva. Hiszen az, aki tízezer holddal rendelkezik, nincs tönkretéve azzal, hogy lead belőle ezer holdat. Legfeljebb lemond egy kártyapartiéról, nem futtat egyszer, szóval elesik valami ilyen kedvteléstől. Abban a hiszemben, hogy a pénzügyminister ur az általam, valamint képviselőtársaim által felhozott érveket figyelembe fogja venni, amely hitemet megerősíti az, hogy a minister ur már a bizottságban is nagyon megértette, mi a célunk, mit akarunk elérni a vagyonváltsággal, ebben a hiszemben a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra következik % Héj Imre jegyző." Huszár Elemér ! Huszár Elemér: T. Nemzetgyűlés! Midőn a törvényjavaslathoz hozzászólok, teszem ezt elsősorban azért, mert ép ugy, mint a t. pénzügyminister ur, én is az egyenlő és arányos adózás elvén állok, csak a nézeteink térnek el ; másodsorban pedig azért, mert a mezőgazdasági érdekeltséget kívánom ettől az igazságtalan és aránytalanul 66*
