Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-250

A Nemzetgyűlés 250. ülése 1921, évi aug, hó 16-án, kedden. 507 kongnia alakjában. Azért sem állhat igy meg ez a javaslat. Még egyet szeretnék precizirozni. Akár 500 korona kataszteri tiszta jövedelemig lesz mente­sítve a vagyonváltság alól az egyházi hivatal földje, akár nagyobb jövedelemig, mert talán még tudunk engedményeket elérni a pénzügyminister urnái, aki esetleg felmegy 700—1000 koronáig, precizirozni kell, hogy az, akinek 600 korona lesz a tiszta jövedelme, az csak 100 korona után fizesse a vagyonváltságot, ne pedig az egész 600 korona után, s az az 500 korona, amely megállapittatott, teljesen mentesitve legyen a vagyonváltság alól minden lelkésznek illetményföldjén. Minthogy a törvényjavaslat ezt sem precizirozza, a részletes tárgyalásnál leszek bátor erre vonatkozólag módosí­tást benyújtani. T. Nemzetgyűlés ! A vagyonváltságra szük­ség van. Az adózó polgárok tudják, hogy a vagyon­váltságot fizetni kell, csak azt várják, hogy az a teherviselési képességnek megfelelően legyen el­osztva. Ha a vagyonváltság azt a célt szolgálja, amellyel az elébünk terjesztetett, akkor minden­esetre meg fogja javitani a pénzünket. A pénzügy­minister ur is tulaj donképen azzal érvelt, amikor a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatot beter­jesztette, hogy ezzel az ország adósságainak egy részét fizetjük ki s ezáltal a pénzünk értékét javit­juk. De ha a vagyonváltságból befolyó összeg ugy lesz felhasználva, amint már az eddig befolyt vagyonváltságnak jórésze, hogy t. i. deficitek ki­egyenlitésére fordittatik, akkor nem szolgálja azt a célt, amelynek érdekében meghozatott. Amint Sár dor Pál t. képviselőtársam is mondta az előbb, a pénzügyminister urnák takaré­koskodnia kell. (Ugy van /) Ilyen óriási apparátust egy kis ország nem bir el. Hiszen már harminckét adójavaslatát szavaztuk meg a pénzügyminister urnák. Az előttünk való országgyűlés behozta a hadhiyereségadót s a hadi váltságadót s most ezzel a harminckét adójavaslattal együtt — mivel régebben harmincnyolcféle adó volt — összesen hetven fajta adónk van. Ebből ki kell az ország­nak jönnie, t. pénzügyminister ur. A költségvetést tessék ugy összeállítani, hegy a kiadást hozzá kell szabni a bevételhez. (Helyeslés jobb felől.) Ha ezt nem csináljuk meg, akkor feldől minden és a vagyonváltságról szóló törvényjavaslat sem szol­gálja azt a célt, amely kitüzetett. T. Nemzetgyűlés ! A takarékosság szempontjá­ból legyen szabad egy hasonlatot elmondamon. (Halljuk/ Halljuk!) A t. Nemzetgyűlés engedel­mével csak magamat hozom fel, ámbár nem sze­retek magamról beszélni, de mert a magam törté­netét ismerem legjobban, azért hozom ezt fel. Amikor 28 évvel ezelőtt kikerültem a katonaság­tól és hazamenve családot alapítottam, átvettem egy kis birtokrészietet nyakig adóssággal. Amikor ezt a Ms birtokot beinstruáltam, élő és holt fel­szereléssel, már a fejemen keresztülcsapott az adósság hulláma. Tartoztam a Kóbi zsidónak, a Mózsi zsidónak, (Egy hang jobbfdől § Csupa zsidó/) ugy hogy mikor a hét hetedik napján felöltöztem ünnepi ruhába, félve mentem ki az utcára, hogy meg ne lásson a Kóbi vagy a Mózsi polgártárs, akiknek sokkal tartoztam. En ugyanis mindig azt olvastam le az arcukról, amikor talál­koztam velük : »Micsoda, ennek ünneplő uj ruhája is van s nekem az adósságát nem fizette ki !» Ezt nem mondták, de az arcukról mintha ezt olvastam volna le. T. pénzügyminister ur, itt van a jóvátételi bizottság, amely most figyelemmel kiséri minden működésünket. Hátha ez a jóvátételi bizottság kifogásolja azt, hogy ez a koldus, nyomorult ország, amely annyival tartozik, fényes mulató­helyeket, magyar királyi operákat tart fenn súlyos miihókat kitevő költségekkel? Hátha ebből kifolyó­lag majd azt mondja, hogy az, akinek ilyen fényes mulatságokra telik, fizethet jóvátételi költségeket, hadisarcot is? Én a falu nevében tiltakozom az ellen, hogy a falu által viselt terheket ilyen fényűzésre, ilyen mulató és szórakozóhelyekre használják fel, ha mindjárt kulturális dolgok is vannak ezekben. Én a kultúrának hive vagyok egészen addig, ameddig az az élet feltételeit szolgálja. Amikor azonban annak a fővárosi nép, nem tudom, kifica­modott ízlését vagy kulturérzékét kell szolgálnia, akkor tessék azt megfizetnie annak, aki élvezni akar. Benkő Gábor : Schossberger Annától el kell venni a györgynyakékeket ! Szijj Bálint: Nekünk takarékoskodnunk kell, mert például még mindi g n agyon sok autót látun k, még mindig nagyon sok állami autó futkos. Szilágyi LajOS : Patacsit is láttam többször autón menni ! Szijj Bálint ". Ha már takarékoskodnunk kell, mert hiszen koldusország vagyunk, akkor kevesebb állami autót, több gyaloglást az állami tisztviselők­nek, kevesebb tisztviselőt és több munkát ajánlok, Hiszen egy szegény, koldus államnak még a szük­ségesekben is szűkölködnie kell, nem hogy hiába­való kiadásokra, mulatóhelyekre, operákra költsön. Ennyit voltam bátor a pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani, különben pedig remélve, hogy előterjesztendő módosításaimhoz a minister ur hozzá fog járulni, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök : Szólásra következik % Forgács Miklós jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés ! A törvény­javaslatot általánosságban sem fogadom, el a rész­letes tárgyalás alapjául. (Felkiáltások jobb felől : Egyenes dolog/ Derültség.) Nem fogadom el első­sorban azért, mert az igen t. pénzügyminister ur pénzügyi politikája iránt bizalmatlansággal visel­tetem. Nem azért viseltetem iránta bizalmatlan­sággal, mert nem teljesedtek be a minister ur jós­lásai és ígéretei, hanem mert nem tudom, meg­bocsátani a minister urnák azt, hogy pénzügyi programmját ugy adta itt elő, mintha már minden tényezővel számolt volna s egyedül és kizárólag 64*

Next

/
Oldalképek
Tartalom