Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-250

502 A Nemzetgyűlés 250. ülése 1921. évi aug. hó 16-án, kedden. nézéssel hallgattam beszédét a tárgytól való eltérés tekintetében . . . Sándor Pál: Összefüggésben van vele! Elnök : . . . azonban most már annyira bele méltóztatik mélyedni a szövetkezeti törvény taglalásába, holott most itt nem ezt, hanem a vagyonváltságot tárgyaljuk, hogy figyelmeztetnem és kérnem kell a képviselő urat, szíveskedjék a tulajdonképeni tárgyhoz közeledni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Sándor Pál: En nagyon vigyázok arra, t. Elnök ur, hogy elsőnek alkalmat ne adjak a rendreutasitásra, azonban anélkül hogy vitatkoznám, bátor vagyok teljes ós mély tisztelettel megjegyezni, hogy ez épugy, mint az előbbi — én a szövetkezetekről eddig nem is beszéltem — hozzátartozik a tárgyhoz, mert a budgetnek, amely összefüggésben van az adójavaslatokkal, (Felkiáltások a jobboldalon : Nem a budgetrol beszélünk!) egy rettenetes nagy hibáját tárja fel és azt hiszem, az elnök ur el fogja hinni, hogy ez összefüggésben van a vagyonváltsággal. Elnök: Képviselő ur, épen csak az volt a képviselő ur beszédében kifogásolható, hogy tulajdonképen nem a vagyonváltságot méltóztatott taglalni, hanem olyan beszédet méltóztatott tartani, mintha a budgethez szólna a képviselő ur. Megengedem, hogy a kettő bizonyos mértékig összefügg egymással, méltóztatott látni, hogy nem is korlátoztam a képviselő urat idáig, azonban most már mégis figyelmeztetnem kellett, hogy méltóztassék legalább közeledni a napirenden lévő tárgyhoz. (Derültség és helyeslés a jobboldalon és a középen. Egy hang jobbfelöl: Még szerény figyelmeztetés!) Sándor Pál : ISTem vitázni akarok, ez nagyon távol áll tőlem, csak azt mondom, hogy az adójavaslatok nézetem szerint szoros összefüggésben vannak a budget-el, tehát természetesen a budget szoros összefüggésben van az adókkal, mert ha meg akarom világítani azt, ami a konklúzióm, hogy ezekkel a nehéz adójavaslatokkal kapcsolatban az ország érdekét szolgáljam, akkor ezt el kell mondanom. (Zaj.) Hogy mindjárt megmutassam, hogy mennyire összefüggésben van mindez egymással, hivatkozom arra, hogy az állam a Puturánál saját bevallása szerint egy és egynegyed milliárddal van érdekelve. Ez az egy és egynegyed milliárd a huszonhat milliónak 47-szerese. Az elnök ur figyelmeztetése folytán nem terjeszkedem ki arra, hogy a felesleges kereskedelmet ki akarják küszöbölni, azonban kiterjeszkedem arra, hogy ő maga azt mondja, hogy neki 112 milliónyi árukészlete volt december 31-én. Megjegyzem, hogy ez az árukészlet, amint méltóztatik tudni, azóta 30—50 százalékkal értékben csökkent. A kormány segíteni akart a Futuran, tehát mit csinált? Átvette a babot, a kölest, amelyet annak idején a kereskedelemben 26 koronáért vettek, akkor. mikor 3 korona volt az ára, átvette eredeti áron... Rassay Károly: Az állam? Sándor Pál : ... mig kellő időben a kereskedőknek nem engedték meg a kivitelt. Rassay Károly: Hát mit csinált vele az állam ? Sándor Pál : Ennek a társulatnak az értékpapírtárcájában 20 milliónyi értékpapír van. Tehát 26 millió tőke mellett 20 millió az értékpapírtárcája. A mérlegben abszolúte nem történik említés arról, hogy voltaképen ezek a papírok az ő tárcájában általában hoztak-e valamit. Valószínűnek tartom, hogy mivel kimutat 320 millió korona adósságot, azonkívül azt, hogy az állammal egy és egynegyed milliárdig nexusban van, a 320 millióval szemben a másik oldalon, a követelés oldalán pedig 195 millió követelése van, valószínűnek tartom, hogy a 195 millió egy része ezekben a részvényekben van invesztálva. Drozdy Győző: Hát ha szabadforgalom lett volna, ráfizettünk volna ennyit? (Zaj.) Sándor Pál : Ezt tehát nem a saját tőkéjéből, hanem kölcsönzött pénzből van véve. Tudomásom van arról, hogy igenis pénzek állnak a Futura rendelkezésére. Közvetlenül nem, hanem a Hangya révén kapott körülbelül 180 millió korona hitelt. Rassay Károly: Kitől? Drozdy Győző: Nem szavaztuk meg. (Zaj.) Sándor Pál : Kérdem a pénzügyminister urat, hogy ahol ilyen adójavaslatok vannak. mint itt, egy 26 milliós társulatnak szabad-e adni 180 milliót. Bankoktól nem kaptak hitelt, tehát nem kaphattak mástól, mint az OKH-tól és a Hangya révén a kormánytól. Kizártnak tartom, hogy mástól kaphattak volna. De az OKH érdekeinek megfelel az, hogy egy 26 milliós társaság érdekében mint garans közbelépjen a kormánynál? Ezt én megérteni nem tudom. Ereky Károly: Szegény Magyarország! Sándor Pál : De még megdöbbentőbb számadatok is vannak, amelyekre rámutathatok és kérdeznem kell a kormányt, hogy ha már annyi pénzt ad az adókból, miért nem gyakorolja jobban a felügyeletet? A társaság kimutat 8,400.000 korona költséget. Ez oly rettentő kevés, hogy ezt ki sem lehet mondani. Mert maga mondja, hogy ez az intézmény 100.000 vagon forgalmat bonyolít le, tehát egy vagonra csak 84 fillér költség jut, (Egy hang jobbfelol : Olcsón dolgozik !) szóval annyi, amennyi egy bélyegre is kevés, ha egy vagon miatt valahova irnia kell. Lehetetlenség tehát, hogy 8*4 millióból álljon csak a költség. Ez ki van zárva. Azután azt mondja, hogy 4 milliárd áruforgalma volt. Ha 100.000 vagon forgalmat bonyolított le, akkor ez ismét csak 40.000 korona volna vagononként, már pedig olyan áru