Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-231

A Nemzetgyűlés 231. ülése 1921, évi július hó 18-án, hétfőn. 43 mondanom, hogy én, mint Sopron megyének egyik képviselője, nagyon jól tudom, hogy milyen ott a helyzet. " Sopron megyében már az 1830-as években kezdődött meg a cukorgyártás és a cukorrépa termelés. Azóta fejlődött s a 70-es években már hét cukorgyár működött. Igaz ugyan, hogy e hét cukorgyár közül a 80-as években kettő megszűnt, miután nem voltak életképesek, de a megmaradt gyárak annyira nagyobbították az üzemüket, hogy kétszer annyit dolgoznak fel, mint korábban. Ezenkivül Sopron megye határában, a vasmegyei Sárváron is létrejött egy cukorgyár, amely egyike a legnagyobbiknak. Ennek következménye az, hogy ez a vidék egy általános cukorrépatermelő gazdasággá fejlődött és úgyszólván ez a bázisa az ottani gazdaságnak. Nemcsak a nagybirtokosok termelnek ott ; főképen a középbirtokos az, aki maga foglalkozik a gazdálkodással és intenziven kezeli a gazdaságot, ezáltal akarja gazdaságát előbbrevinni. Békeidőben pedig a kisbirtokosok egynegyedrészét száJlitották annak a répának, amely azokban a gyárakban feldolgozás alá került. Igaz, hogy a háború megkezdése óta ezeknek a termelése majdnem egészen elmaradt, de lecsökkent az általános termelés is olyan fokra, hogy — amint méltóztatik tudni — az utolsó években már nem volt annyi cukortermelésünk, mint amennyi a fogyasztóközönség részére szükséges volt. Azt hiszem, nem méltóztatott elfelejteni, hogy a télen még sacharint adtak a kávéházakban és csak július 1-én szüntették be a jegyrendszert. Ez is mutatja, hogy nálunk a cukor még olyan kis mennyiségben volt, hogy nem volt elég a fogyaszt: s fedezésére. (Egy hang a jobboldalon : Most sem elég !) A múlt évben, 1920-ban körülbelül 35.000 holdon termeltek cukorrépát. Ez is azt mutatja, hogy milyen szűk körre szorult ez a termelési ág, amikor 9,700.000 hold szántóföldből csak 35.000 holdon termeltek répát. Akkor 75 koronában állapították meg a répa árát és ebből a 75 koronából kalkulálódott ki a cukornak ára. Ez következőképen áll elő : 10 kg répából 1 kg cukor lesz. Felteszem, hegy 10 kg kell, mert kedvezőtlen viszonyok mellett — mint a múlt évben is — ennyi kellett, de 8 kg-ból is lehet. B. Szterényi József : Átlag 10 kilót lehet venni ! Rupprecht Olivér : Igen. Egy kiló cukorban tehát van 7 korona 50 fillér áru répa, ha pedig 8 kilogrammból lesz, akkor csak 6 korona. A gyártási költség 30 korona, zsák 60 fillér, a gyáraknak kárpótlása a veszteségekért, melyeket múlt évben szénhiány stb. következtében szenvedtek, 2 kor. cukoradó 2 korona, állami részesedés 38 korona, a cukorbizottság százaléka 50 fillér. A gyárban tehát 80 korona 60 fillérbe kerül egy kiló cukor. Ebből annak a gazdának, aki az egész esztendőn keresztül vesződött, akinek az egész tőkéje, munkadija, minden ebbe van fektetve, 7 korona 50 fillér jut. Ha Budapesten adják el ezt a cukrot, akkor ahhoz még 6 korona 40 fillér költség hozzájön, lesz tehát belőle 87 korona. Engedelmet kérek, a Budapesten eladott cukornak költsége már maga 6 korona 40 fillér, tehát majdnem annyi, mint amennyit a gazda összesen kap, vagyis 7 korona 50 fillér. A gazdának részesedése tehát 7 korona 50 fillér lévén, a cukorgyártásnak, vagyis a gyárak költségének épen csak a negyedrésze, az állami részesedésnek 18%-a, az egész cukornak ára pedig ö6%-a. Bocsánatot kérek, akkor, amikor az államnak ilyen sokszorosan, tehát ötszörösen több bevétele van a cukorrépatermelésből, mint magának a gazdának, miért volna jogos, hogy ezt a termelési ágat külön adóval rójuk meg, amikor más mindenféle termelési ágat szabadon hagyunk ? Ezt én az igazságérzettel igazán nem tudom összeegyeztetni. Hozzá kell még tennem azt is, hogy épen a napokban is azt hallottuk, hogy többtermelést kell az országban iniciálni, hogy ezáltal a bevételeink fokozódjanak. Ez épen egyike azoknak az üzemeinknek, amelyek arra szolgálnak, hogy a többtermelést előmozdítsák, mert annak a répának olyan igényei vannak, a trágyázást olyan mérvben kell megadni a talajnak, hogy annak következtétében a jövőbeli terméseket, tehát a gabonaterméseket és egyéb terméseket fokozza. Az a vidék tehát, ahol a cukorrépatermelés be van vezetve, mindenesetre igen tetemesen hozzájárul a közélelmezéshez is, miután ott holdanként! termelés sokkal nagyobb, mint ott, ahol a művelés nem ilyen intenzív. De ennél a termelési ágnál egész télen keresztül, úgyszólván téltől-téli g folytonosan alkalmazásban vannak a munkások, akiknek keresete egész nyáron és egész ősszel biztosítva van. Csak nemrégen hallottuk itt, hegy a munkanélküliséget meg kell szüntetni és erre lépéseket kell tenni. Azok a gazdaságok, amelyek répatermeléssel foglalkoznak, ezt már megtették őrként itt, mert ott — méltóztassanak elhinni — nem hogy felesleges munkáskéz volna, hanem még idegenből kell munkásokat hozatni, azokat egész esztendőn keresztül lekötni és a jelenlegi viszonyok között azoknak nemcsak napszámot kell fizetni, hanem gabonaellátást is keli nekik adni, mert különben nem hajlandók erre a mut

1 kára elmenni. DÓ ha talán azt méltóztatnak gondolni, hogy ez a termelési ág kevesebb őrlési adót fizet, ez is nagy tévedés, mert épen ezen sok munkás részére a gazdaságoknak annyi lisztet kell felőröltetniök, hogy ott mindenesetre leadják már a maguk gabonaforgalmi adóját is. Azért mély tisztelettel kérem a mélyen t. pénzügyminister urat, aki egész pénzügyi politikáját a Treu und Glaubera, a hitre és bizalomra fektette, legyen olyan kegyes és ne ringassa csalódásba adózó polgárainkat is, akik megbiznak abban, hogy c gyen lő mértékben fogja őket adóval terhelni. Nem arra építem fel kérésemet, hogy itt a cukorrépatermeiérit valami kedvezményben méltóztassék részesíteni, csak arra kérem, hogy egyenlő mértéket méltóztassék rá alkalmazni, mert az a feltétel, hogy csak egy évre lesz ez az adó kivetve, nem vigasztalás azoknak az üzemeknek, amelyek már 6*