Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-250

488 A Nemzetgyűlés 250. ülése 1921. évi aug, hó 16-án, kedden. szövetségi hűség becsületes megtartásáért és egy reánk kény szeritett önvédelmi harc bescületes, bátor és férfias végigvivásáért itélt halálra egy jobb sorsra érdemes nemzetet és amelyet nem én, de egy angol államférfin nevezett oly találóan »nemzetközi büntett»-nek, fokozott kötelességeket hárit a Nemzetgyűlés minden pártjára és tagjára. (Ügy van !) Hogy a nemzet életét megmentsük, félre kell tennünk minden pártoskodást, meg kell találnunk, mert hazafias kötelességünk megkeresni, az egymás megbecsülésén alapuló békés együttműködés lehetőségének azokat a feltételeit, melyek ezt a Nemzetgyűlést nagy feladatai elvégzésére képessé teszik. (Helyeslés.) Minden cselekedetemet ez az egy szempont fogja irányitani és ebben a törekvésemben mélységes bizalommal számitok a Nemzetgyűlés összes tényezőinek értékes és nagyrabecsült támogatására. Másfelől pedig mélységes vallásos hittel kérem a Mindenhatót, hogy nehéz és felelősségteljes közös feladatunk betöltésénél isteni kegyelmét és áldását árassza nemzetünkre. (Hosszatartó helyeslés, éljenzés és taps a Ház minden oldalán.)^ Következik napirend szerint az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságáról szóló pénzügyministeri törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik 1 Forgács Miklós jegyző : Madarász Zsigmond ! Madarász Zsigmond : T. Nemzetgyűlés ! Olvastam marsokat a lapokban arról, hogy a kisgazdaképviselők örülnek a vagyonváltságnak, mert sokan iratkoznak fel mellette. Igen t. Nemzetgyűlés ! Ez nem fedi a valóságot, nem, mert akárhány kisgazda-képviselő, aki idáig beszélt, nagyon gyönyörűen beszélt ellene, bár nem egészen a beszéde végéig, hanem az utolsó szóig. T. Nemzetgyűlés, bocsánatot és ergedelmet kérünk mi kisgazda-képviselők, akik idejöttürk az ekeszarva mellől, mi, akik ismerjük a népet, akik bár nagy tehetségünket nem hoztuk ide, de megvan a tapasztalatunk, az élet iskoláját kijártuk, ismerjük azt a becsületes munkásnépet, amelyet képviselünk — ha ennél a törvényjavaslatnál, amely igazán a kisgazdákra nézve majdnem a lét és a nem létkérdése, talán többen feliratkozunk. (Hattjuh ! a szélsőbaloldalon.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Ha nézzük és biráljuk ezt a törvényjavaslatot, azt találjuk, hogy ez a törvényjavaslat a legjobban sújtja azokat a kis- és törpebirtokosokat, akikre igazán ránehezedik a jóságos Istennek az első emberpárra tett átka, hogy : véres verejtékkel keresd a te kenyeredet ! (Ügy van! half elöl.) Mert hiszen vegyünk csak egy háromholdas kisgazdát, milyen annak az élete ? Nyomorog, igazán ugy áll a kevés kis vagyonkájával, hogy se hagyhatja, se viheti ; ennél sokkal jobb dolga van egy gazdasági cselédnek. A tisztviselőink most panaszkodnak, jogosan is panaszkodnak ; de vegyük azt, hogy egy közepes fizetési osztályba sorozott tisztviselő egyévi fizetése több, mint egy háromholdas törpebirtokos egész vagyonának az értéke és e vagyonértékből kell neki a családját fentartani. Ezért nagyon kivánatos volna, hogy legalább három holdon alul mentesítsük a birtokát a vagyonváltság alul. (ügy van! a szélsőbahldahn.) Mert nézzük csak : csináltunk előbb egy törvényt, amelyben azt mondtuk, hogy a nincstelenek kaphatnak 2—3 hold földet. Hát nem ellentétbe keveredik-e ez a törvény a mostanival ? Akinek van, itt attól elveszik, vagyis meg kell váltani azt a vagyont. Tehát kérem a t. Nemzetgyűlést, hasson oda, hogy legalább 3 holdig mentesítsük ezeket a törpebirtokosokat, s errenézve bátorkodom, egy határozati javaslatot előterjeszteni, amely igy szól : (Halljuk! Hallj uh!) »Mondja M a Nemzetgyűlés, hogy az ingatlan vagyonváltságánál 3 katasztrális holdig mentességet ad. így a kivetési táblázatba nem az 1—5-ig, hanem a 3—5-ig lenne beállítva.« T. Nemzetgyűlés ! A. törvényjavaslatnak még csak néhány sérelmesebb pontjára akarok rátérni, igy a táblázat helytelenségére is. Szerintem nem helyes a táblázat akkor, amikor azt mondja, hogy 1—5-ig 6%, 5—10-ig 9%. Ez nagy ugrás, mert mig az 1000-től 2000-ig l%az ugrás, itt 5—10-ig hármat ugrik. Ez nem helyes. Ennek egy másik oldala is van. Én a választókerületemben kiirtam a jegyzőségeknél, hogy az a kataszter hogyan van beállítva a nagybirtokra nézve és hogyan a kisbirtokra nézve. Be kell jelentenem, hogy nálunk közvetlen a háború előtt az uj kataszteri becslések megtörténtek és mégis hogy áll a dolog ? Ugy, hogy egy 17.000 holdas nagybirtok tiszta jövedelme katasztrális holdankint 7 K 40 fillér, a kisgazda birtokáé pedig 14 korona, tehát kétszer annyi. (Zaj jobbfelől.) Továbbá van egy 14.000 holdas nagybirtok, ennek átlagos tiszta jövedelme a kataszterben 6 K 40 f, mig a kisgazdáé 14 korona. Ha tehát itt lassan és fokonként mennénk fel a százalékkal, akkor is többet fizet a kisgazda holdanként a birtokáért, mint nagygazda. Nagyon helyes volna, ha ezt a táblázatot ugy állítanánk be, hogy ne itt ugrana hármat, hanem, az 1000 holdnál 1500-ig és 1500-tól 2000-ig, ott talál,i nánk ennek helyet. Továbbá sérelmes, hogy a törvényjavaslatban a hadirokkantakról, hadiözvegyekről és hadiárvákról nincs szó. Azt a falunépét, amely becsületesen megállta a helyét a világháború alatt és a kommün alatt, azt, aki a háborúban megnyomorodott, vagy aki a férjét, vagy aki az apját vesztette el, csak megilleti, hogy egy kis kedvezmény érje, hogy a birtokának ha csak egy része is mentesittessék a vagyonváltság alól. (Helyeslés jobbfelől.) Erre nézve is terjesztek elő egy határozati javaslatot, amely a következőkép szól (olvassa) : »Mondja ki a Nemzetgyűlés, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák vagyonváltsága 10 katasztrális holdig felerészben engedtessék el.« (Helyeslés jobbfelől.) Igen t. Nemzetgyűlés ! Egyéb hiányai is vannak a vagyonváltság törvényjavaslatának. Ott van pl. az állatvagyonváltság, azt mondja a törvény, hogy akinek több van, annak rá kell fizetnie, akinek