Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

468 A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. Héj Imre : Ez volt a hiba ! Erek

y Károly : Nem volt az baj ! ügy gondoltam, hogy kérni fogom az egyenlő teherviselés alapján, hogy az ingatlantulajdonosok is ugyanannyit fizessenek, mint a részvénytársaságok fizettek. A pénzügyminister ur rendszerének a német rendszerrel szemben az az óriási hátránya, hogy minden tárgyi adózás alá eső adótárgynál külön kulcsot kell megállapítani. Ki tudja ma a 37 esztendővel ezelőtt megállapított kataszter szerint megállapítani, hogy igazságos-e a földadó váltság kivetése. Hiszen, mikor azt a katasztert megállapították, nagy uradalmakban sokat ebédeltek, vacsoráztak a bizottsági tagok és az uradalom földjeit kisebb kategóriákba osztották be, (Ugy van! Ugy van! a jobb- és szélsobaloldalon.) viszont azt is látjuk sok helyen, hogy a kisgazdák földjét alaposan bevették mindig s 26—30 koiona kataszteri tiszta jövedelmet vettek fel egy-egy hold föld után. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás.) Ezt nem lehet alapul venni. Olyan sürgős ez nekünk ? Adjunk a pénzügyminister urnák még előleget, de becsületesen, igazságosan állapítsuk meg azokat az alapelveket, amelyek alapján a váltságot meg kell csinálni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Ha a német birodalomban egy esztendő munkája volt ez a törvényjavaslat és minden szakkörön keresztül vitték csak a Nemzetgyűlés elé, miért olyan sürgős nekünk ? Tessék ezt nekem megmondani. Ennek a javaslatnak a sürgősségét abszolúte nem látom be. És az volna az igazi, ha ezt a törvényjavaslatot a többség nem fogadná el, hanem visszautasítaná, minthogy az amúgy is junktimban van a részvénytársaságokra vonatkozó törvénnyel. Méltóztassék akkor a részvénytársaságoké ak visszaadni azt a pénzt, melyet befizettek és az összes pozitív nemzeti vagyont újra alaposan adóváltság alá venni. Ennél a jmiktimnál jut eszembe, hegy még az a Junktim is igazságtalan, még az a Junktim is bankárszem, mert a junktimot ugy alítja fel a pénzügyminister ur, hogy ha ez a javaslat nem válik törvénnyé, akkor a részvénytársaságok visszakapják pénzüket, de a betéteket a tulajdonosaik már nem kapják vissza, pedig az is vagyon váltság. Persze a betét a szegény embereké, az apró kisembereké. (Mozgás a jobboldalon.) Nagyon téved t. képviselőtársam, ha azt hiszi, hogy a szegény embereknek nincsenek betétjeik ; százszámra kapom a leveleket szegény özvegy tanítónőktől, akiknek apró kis száz- vagy ezerkoronás betétjeik* vannak. (Közbeszólások a jobboldalon.) Kedves Schandl képviselőtársam, ön nagyon jól tudja, hegy az ezer korona létminimum megállapítása antiszociális. A német birodalomban 5000 márka a létminimum. Már most tessék elgondolni, hogy itt van egy kisgazda, aki eladta, tehenét vagy marháját, és azt gondolván magában, hegy hátha jön megint egy lebélyegzés, beteszi a pénzt a takarékba, mert a múltkor nem bántották a betétet. Beviszik tehát az emberek évi augusztus hó 13-án, szombaton. a pénzt a takarékba, nehogy baleset érje, és mert véletlenül épen vagyonuk abban a pillanatban pénzben volt, megint elveszít 10, 15, 20 százalékot. Ergedelmet kérek, ha Junktim van és ez a törvényjavaslat nem lesz törvénnyé, akkor ennek a javaslatnak nemcsak a részvénytársaságokra, hanem a betétekre is érvényesnek kell lennie igazság szerint. Vagy egyikre sem, vagy mindegyikre egyformán. Láttam eseteket, hegy jöttek hozzám nyomorult, szegény emberek, nem volt másuk, mint 10.000 korona, ami el volt helyezve takarékba és abból szintén elvettek vagyonváltságot. A pénzügyminister ur természetesen végeredményében ugy állapítja meg a törvényjavaslatot, amint azt a pénzügyi elvek kívánják, de hivatkozom arra, hegy a német birodalomban 5000 márka, mely nálunk körülbelül 20.000 koronának felel meg, abszolúte vagyon váltsa gm entes. Azonkívül van bizonyos szociálpolitika is a világon. Ha valaki hősi halált halt férfiú özvegye, szerencsétlen aszszony, vagy egy olyan szerencsétlen ember, akit valamely elemi katasztrófa ért, leégett a háza, vagy hasonló nonputartm fordult elő, akkor csak nem lehet vagyonváltsággal sújtani. Nagyon rossz n éven vettem azt, amit december 20-án hallottam a pénzügyminister úrtól. Azt mondta a pénzügyminister ur, hegy rátér a tárgyi adózási rendszerre és olyan lesz, mint egy gép : nem nézi kinek mennyi vagyona van, csak veszi a pénzt. Ez rettenetesen veszélyes kijelentés. December 20-án, amikor ezeket hallottam, megjegyeztem magamban, hegy eljön még az az idő, amikor ezt a pénzügyminister ur fejére olvashatom, mert ez lehetetlenség ; így pénzügymin sterne k beszélnie nem szabad. Igenis, szem előtt kell tartani a szociálpolitikai elveket, mert különben katasztrófába kergetjük a nemzetet. Már többször megemlékeztem a létminimummal kapcsolatban arról, hegy a németeknél 5000 márka a létminimum és ezzel szemben a pénzügyminister ur a betéteknél minden rendszer nélkül 1000 koronát, a mezőgazdasági ii gatlannál pedig egy holdat vett fel. Álljunk meg itt egy pillanatra. Én a magam részéről semmi körülmények között nem fogadom el, hogy egy hold legyen az adómentes mezőgazdasági ingatlan-minimum, bár az én szavazatom nem sokat számit, mert kétszázan ellenem szavaznak. A mezőgazdasági ingat] an minimum mennyiségét majd meg fegjuk állapítani és én majd jövök is egy javaslattal a Nemzetgyűlés elé, hegy mennyit lehet jogosan megállapítani. Szociális szempontból ugyanis feltétlenül szükséges, hegy az illető abból meg tudjon élni. (Helyeslés a jobboldalon.) Az emberektől utóvégre nem vehetjük el vagyon váltsa g címén a kenyeret. Rupert Rezső: Először az egyetek létminimumát kell biztosítani ! Csak azután jön az állam ! Ereky Károly : Ez a törvényjavaslat el van sietve, nincs alaposan kidolgozva. Nem szabad kitenni a szegény nyomorult népet a fináncok és