Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-249

462 A Nemzetgyűlés 249. ülése 1921. ételeírnék és tévesnek tartok, mert a törvényeinkben eddig követett ír. ódon nagyon helyesen meg lehet az ingatlanok tényleges értékét állapítani, és pedig akként, hogy a földadó alá eső ingatlanoknál a földadó százszorosában, a szőllőknél pedig a földadó kétszázszorosában fogadtatnék el az az összeg, amely az ingatlanok mai tényleges forgalmi értékének megfelel. Ez azért felel meg az ingatlanok mai tényleges forgalmi értékének, mert a háborús gazdálkodás folytán az ingatlanok általános jövedelme részben a gabonaraktárak kiürülése, részben a forgalom korlátozottsága, részben pedig valutánk romlása következtében az átlagos számítás szerint tízszeresére emelkedett és a kormány a pénzügyi helyzetre tekintettel már előzetesen az állami egyenes adókat is törvényhozásilan tízszeresére emelte. Tehát ezen tízszeresre emelt adók százszorosa, illetve kétszázszorosa bőségesen megadja azt a forgalmi értéket, amelynek a betétek, értékpapírok és egyéb értékekhez hasonlóan 15%-os megváltságolása megadja azt àz összeget, amely mindenképen meg fog felelni a betétek, értékpapírok és egyéb értékek váltságösszegének. Szijj Bálint : A betétek húsz százalékkal vannak adóztatva ! Sallay János : Ugyanennél a 4. §-nál nem tartom helyesnek és elfogadhatónak a váltságösszegnek gabonamennyiségben való megállapítását és meg vagyok győződve arról, hogy az érdekeltség ezt a gabonamennyiségben való meghatározását a váltságösszegnek csak az akkori valutajavulás hatása alatt határozhatta el. Ennek a gabonamennyiségben való megállapításnak hibája először is az, hogy nekünk nem minden földünk búzatermő föld ; hibája továbbá az, hogy ennek a búzamennyiségnek, ennek az értékmérőnek az értéke állandó ingadozásnak van kitéve s ugy látom, hogy ma senki sem tudná kiszámítani azt a végösszeget, amelyet neki vagyona után vagyonváltság címén fizetnie kell. Már pedig a gazdasági életben az ilyen bizonytalanság rendkívül zavarólag hat és már úgyis megzavart és túlterhelt mezőgazdaságunk az ilyenféle bizonytalanságokat sokáig elbírni képtelen. Mindezeknél fogva sokkal helyesebbnek tartanám, ha az ingatlanok tényleges forgalmi értéke a törvényes utón és az általam proponált módon nyerne megállapítást, mert ezzel látnám a legtökéletesebben biztosítva az egyenlő teherviselés elvének érvényesülését. Megjegyzem, hogy a magam részéről még ennél is helyesebbnek és célszerűbbnek tartottam volna, ha az igen t. pénzügyminister ur nem ezket a konjunkturális értékeit az ingatlanoknak vette volna a vagyonváltságolásnál alapul, hanem vette volna az ingatlanoknak valóságos tényleges békebeli értékét és ennek nem 15%-át, hanem 80 vagy 70 százalékát vette volna el vagyon váltság cimén. Ez teljesen megfelelne annak, mintha a konjunkturális időleges értéknek 15 százalékát veszi el, viszont kifelé sokkal hüebben fejezi ki azt, hogy iri augusztus hó 13-án, szombaton. mezőgazdaságunk teljes összeroppanása nélkül több terhet nem bir el, sőt esetleg a jóvátételi bizottság előtt is nyilvánvalóvá teszi azt, hogy polgáraink több terhet el nem bírnak. Ezekre való tekintettel a magam részéről ezt a módszert tartanám a leghelyesebbnek, mert ez fejezné ki a leghüebben az ingatlanok mikénti megterhelését. Az ingatlan vagyonváltságolásánál a progreszszivitást a magam részéről szintén kívánatosnak tartottam volna. Kétségtelen ugyanis, hogy azok, akik nagyobb javakkal rendelkeznek, exisztenciájuk és a termelés lehetőségének kockáztatása nélkül nagyobb áldozatot tudnának meghozni. Miután azonban a pénzügyi kormányzat egész pénzügyi tervét a tárgyi adózás alapelvére építette fel, nem tartanám megengedhetőnek és az adózás arányosságával összeegyeztethetőnek, hogy mikor a betéteknél, a részvényeknél és egyéb értékpapíroknál a progresszivitás nagyobb mértékben nem vitetett keresztül, az az ingatlan vagyonoknál nagyobb mértékben vitessék keresztül. Az ingatlanoknál a progresszivitásnak ezen mérsékelt keresztülvitele azonban szerintem indokolt, mert épen a kataszteri tiszta jövedelem helyességének kiigazítására rendkívül előnyös szolgálatot tssz bizonyos fokú progresszivitás, mert rendszerint á nagyobb, a határok külső részén fekvő ingatlanokná

1 volt sokkal kisebb mértékben megállapítva a kataszteri tiszta jövedelem. Ezt a különbséget az általam megengedett progresszivitás teljes mértékben helyre tudja állítani. Végül még a tárgya^s során a magam részéről afeletti aggályomnak is szeretnék kifejezést adni, hogy tekintve a történelemben úgyszólván példátlanul álló pénzügyi és gazdasági helyzetünket, én az igen t. pénzügyminister ur ismertetett pénzügyi tervének végrehajtásától nem tudom remélni az ország pénzügyi, gazdasági helyzetének olyan gyökeres orvoslását és megjavulását. Meg vagyok róla győződve, ugy érzem, s azt hiszem, hogy általánosan érzi mindenki, hogy az ismert és még kilátásba helyezett adótörvényeken kívül kénytelen lesz pénzügyi kormányzatunk még másvalami pénzügyi művelethez is folyamodni, amellyel sikerülni fog majd neki háborús adósságainknak nagyrészét leapasztani és a minden bajunk kútfő rrását képező fedezetlen papirpénztömeget a forgalomból kivonni. De szükségesnek tartok még valami más pénzügyi műveletet már azért is, mert ha az eddigi javaslatokkal szemben jogtalanságról, igazságtalanságról, megrövidítésről szabad beszélni, akkor jogtalanságot és megrövidítést elsősorban a háború előtti javakkal és értékekkel birok szenvedtek leginkább, mert a papírpénznek az infláció következtében beállott romlása nemcsak az infláció következtében kibocsátott bankjegyek értékét, vásárló erejét szállította le, hanem leszállította a régi, teljes fedezettel bíró értékeknek, papíroknak az értékét is. Keresnünk kell tehát pénzügyi helyzetünk rendezésénél egy olyan módot, melynek segitsé-