Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-248

A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921, mintegy bekényszeritették a városokba. A városok fejlődésével együtt fejlődött a kézműipar és Mátyás király korában már oly virágzó és hatalmas fejlettségű ipari városaink voltak különösen a Felvidéken és Erdély egyes városaiban, hogy a magyar kézműipar messze terjedt az ország határain kivül. Szijj Bálint: Én csak azt kifogásoltam, hogy csupán a városokat tetszett mondani ! Pálfy Dániel : Én a legteljesebb mértékben elismerem a kisgazdák igényeit és magam is azt mondom, hogy a kisgazdák kívánságai szerint akarok berendezkedni iparunk üzésére és az ország csak akkor lesz boldog, ha ezeket a szempontokat figyelembe veszi. Azt hiszem, méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy kijelenthessem, hogy a legteljesebb mértékben elismerem ennek a törvényjavaslatnak fontosságát. Én a törvényjavaslatot ennek az egy pontnak kivételével el is fogadom és arra kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a városok vagyonváltságmentessége adassék meg, de a törvényhatóságok, városok és községek külterületi birtokai az országos földbirtokrendező bíróság határozata alapján az 1920 : XXXVI. te. rendelkezései értelmében igénybe vehetők legyenek. (Éljenzés.) Elnök : Ki következik szólásra ? Forgács Miklós jegyző: Csukás Endre! Csukás Endre: T. Nemzetgyűlés! Midőn a háborút, elvesztettük, mindenki tisztában volt avval, hogy reánk igen súlyos napok következnek. Tisztában volt mindenki avval is, hogy az adó igen nagy mértékben növekedni fog és tisztában volt avval is, hagy vagyonadó váltságot kell leadni mindenkinek. Evvel az alapvető tétellel tisztában is vagyunk mindnyájan és -midőn a háború elvesztésének konzekvenciáit levonjuk, midőn a pénzügyminister ur a vagyonváltságot immár tető alá akarja hozni és végre akarja hajtani, ezt a szándékát mi politikai célból ki nem használhatjuk, hanem egyszerűen mérlegelhetjük azt, hogy a vagyonváltság milyen formát és alakot öltsön és lehetőleg arra törekedhetünk, hogy ez a vagyonváltság igazságosan sújtsa a nemzetnek minden vagyonnal biró tagját, A jogos kritika mindig, de mindig helyet talál az emberek lelkében és azt hiszem, hogy a jogos és életrevaló kritika a pénzügyminister ur figyelmét sem kerüli ki és nála is méltatásra talál. Én a vagyonváltság tárgyalásánál azokkal szemben, akik azt állítják, hogy a vagyonváltság lárovasának nincs most itt az ideje, elsősorban azt hangoztatom, hogy nagyon szeretném azt, ha a vagyonváltságon már régen túlestünk volna. Sőt én azt óhajtottam volna, ha a pénzügyminister ur tervei közt a vagyonváltság-törvényjavaslat a legelsők közt lett volna, mert, ugyebár, a múlt év decemberében és ennek az évnek januárjában mindazok a vagyonok, amelyek most váltságra köteleztettek, sokkal könnyebben meg tudták volna váltani a vagyont, mint jelenleg, midőn a szárazság, valutánknak újból lefelé való halaNEMZETGYÜLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET. évi augusztus hó 12-én, pénteken. 441 dása és mind több és több gátló körülmény, a mezőgazdasági termékek egy részének romlása rontják fizetőképeségünket. Mivel azonban itt van a huszonnegyedik óra és ezt tovább halasztani nem lehet és midőn itt van előttünk egy törvényjavaslat, amely alapos megvitatás után minden tényező által elfogadhatónak találtatott, nem, szándékom meddő vitát folytatni, nem szándékom javasolni, hogy a törvényjavaslat egyes szakaszai helyett más szakaszok illesztessenek be, inkább nagy általánosságban a törvényjavaslat végrehajtási utasításához óhajtanék a pénzügyminister urnák egyet-mást nagybecsű figyelmébe ajánlani. (Halljuk! Ralijuk!) A vagyonváltságot általánosságban elfogadom egy feltétel alatt : hogy több vagyonváltság ne legyen, mert több vagyonváltságot leadni mi nem tudunk. Taszler Béla: Es ha kényszerítenek 1 (ügy van! bal jelöl.) Csukás Endre: Nem tudom, óhajtanak a képviselő urak még egy vagyonváltságot ? Taszler Béla: Nem óhajtunk, de sajnos, a helyzet az, hogy esetleg majd kényszerítve leszünk ! (Mozgás.) Csukás Endre: Én semmiesetre sem óhajtok a jövőben több vagyonváltságot. El kell ismerni, hogy a jövőben jórészben az ingatlan vagyon adózóképessége fogja Magyarország pénzügyi politikáját irányítani. Az ország megcsonkított volta magával hozza azt, hogy a kereskedelem egy jó darabig nem lesz olyan adózóképes, mint a föld. Épen a földbirtok vagyonváltságánal arra kell törekednünk, hogy ennek adózóképessége ne csorbittassék, és a földbirtokot nem szabad olyan súlyos vagyonváltsággal terhelni, amely a földbirtokosok legkisebb kategóriáját adófizetési képességében hátrányosan befolyásolja. Épen azért én felhívom a pénzügyminister ur nagybecsű figyelmét arra, hogy a legkisebb kategóriáknál, t. i. 20 holdtól lefelé, a progresszivitáson, ha lehet enyhíteni méltóztassék. (Helyeslés jobbjelöl.) Méltóztassék az egyes sérelmeket figyelembe venni és arra törekedni, hogy a törpebirtokost ne akadályozza meg a vagyonváltság abban, hogy előrehaladjon, hogy lassankint kisbirtokos, majd kisbirtokosból középbirtokos lehessen. A fejlődést megakasztani nem lehet, mert ha ezt tesszük, az adózóképességet csökkentjük, ami nem áll az ország jövendőjének érdekében. A háború avval a következménnyel járt, hogy Istennek hála, a gazdaközönség függetlenítette magát. A régi jelzálogkölcsönök le fizettettek, a zöldhitel megszűnt és a földmivelőközönség megszűnt ezáltal másoknak a befolyása alá, az uzsorások karma közé kerülni. És ez örvendetes jelenség, mert országos érdek az, hogy a kisbirtokososztály teljesen független legyen, ugy, hogy azt politikailag se lehessen befolyásolni. A múltban a kisbirtokos-osztály kénytelen volt a földre uzsorakölcsönöket felvenni, májusban zölden eladta a búzát és megalázkodott azok előtt a kereskedők 56