Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-248

442 A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. évi augusztus hó 12-én, pénteken. előtt, alak a mezőgazdasági gépeket árusították, mert nem volt pénze. A kisbirtokosok teljesen a részvénytársaságok, takarékpénztárak és bankok keze között voltak a kölcsönök és jelzálogok miatt és épen azért a kisbirtokos-osztálynak ezt a lekö­tött részét abba az irányba lehetett vezetni, amelybe akarta vezetni az, aki önző céka akarta Idhasználni. A vagyonváltságnál az a fő, hogy az olyan mértékben alkalmaztassák, hogy a kisbirto­kos-osztályt ne juttassa ismét a bankok, takarék­pénztárak, a zöldhitel és áruuzsora karmai közé, mert végzetes szerencsétlenség volna ebben az or­szágban, ha a függetlenített kisgazda-osztály is­mét a régi járomszalagra kerülne és ilyen illeték­telen befolyások érvényesülnének, hogy ugy mond­jam a választásoknál és a kisgazdák politikai irá­nyításánál. Sajnos, lassan-lassan megszűnik az, hogy a kisgazdákat gazdagoknak, pénzzel ellátottaknak nevezhessem. Sajnálatosan tapasztaljuk a vidé­ken, hogy ismét felkeresik a takarékpénztárakat jelzálogkölcsönért, sajnálattal látjuk, hogy akik kénytelenek a kisgazdák közül uj istállót vagy uj házat épiteni, vagy akik leégtek, vagy bármily más szerencsétlenség történt velük, azok kény­telenek ismét kölcsönhöz nyúlni és nem, lesznek függetlenek, hanem ismét odakerülnek azoknak karmai közé, akiknek karmai között azelőtt vol­tak. Ezért arra kérem a pénzügyminister urat és arra hivom fel szives figyelmét a törvény végre­hajtási utasításával kapcsolatban, amit bátor leszek majd Írásban is átnyújtani, hogy az égettek vagy uj házat építők, vagy a jelzáloggal túlságo­san megterhelt ingatlanok tulajdonosai, akiknek földbirtoka 50 holdon alul van, a váltságot a kény­szerkölcsön-elismervénnyel is fizethessék. Hogyan áll a dolog a kényszerkölcsönnel ? A kényszerkölcsön a múlt év tavaszán hirtelen, váratlanul jött, mint ahogy kellett. És kinél volt sok pénz a falun ? Annál, aki tavasszal uj építke­zésbe akart fogni. Hiszen ma már nem annyira el­maradott a parasztnép sem, hogy a pénzt a láda­fiában tartsa. Csak az tartotta otthon az ő pén­zecskéjét, aki vagy instruktusát fejleszteni akarta, uj házat vagy istállót akart épiteni, vagy pedig aki megosztozkodva, a vagyonból testvérét vagy rokonságát akarta kielégíteni. Akárhány esetet tudok, amikor a házépítésben vagy marhabeszer­zésben akadályozta meg egyik és másik gazda­társunkat az, hogy a pénzét otthon készenlétben tartotta. Ezért most, amikor uj fellendülés kez­dődik, amikor a vagyonváltsággal tisztában leszünk lassan-lassan és mindenki kalkulálhat, igazságos­nak tartanám, hogy ezeknél a kategóriáknál, amelyeket felsoroltam, különös méltánylást ér­demlő esetekben a kényszerkölcsön-elismervény is beszámíttatnék. A vagyonváltságkulcsnál a legtöbb ellen­vetést a váltja ki, hogy a kataszteri tiszta jöve­delem nincs igazságos alapon megállapitva. Azt mondják, nagyon sok helyen a kataszteri tiszta jövedelem, főként uradalmaknál, egy és ugyan­abban a községben sokkal alacsonyabb a jobb­minőségü földnél, mint a gazdák rosszabb minő­ségű földjénél, ahogyan az most már meg van állapítva. Hogy ez igy van, adatokkal lehet bizo­nyítani. Szijj Bálint : Be van bizonyítva. Csukás Endre: Ez váltja ki a legtöbb ellen­hatást és ellenszenvet a gazdaközönségnél a tör­vényjavaslattal szemben. Elismerem, hogy most rögtön az egész országban a kataszteri tiszta jö­vedelmet revideálni és az igazságnak megfelelően megállapítani nem lehet, azonban mégis azt aka­rom, hogy ahol szembetűnő az igazságtalanság, a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál és aránytalanságánál, ott adjon a törvény végrehajtási utasítása módot arra, hogy a közigazgatási bizott­ságnak indokolt előterjesztésére bizonyos vidéke­ken a kataszteri tiszta jövedelem revízió alá vé­tessék, még pedig sürgős revízió alá. Ezáltal na­gyon sok helyen kihúzzuk az ingatlan vagy on­váltság ellenszenvének méregfogát és igy sokban hozzájárulunk ahhoz, hogy ez a kérdés igazságos módon lehetőleg enyhittessék ott, ahol arra szük­ség van. Pálfy képviselőtársamnak a kisiparra vonat­kozó nézeteivel teljesen egyetértek. Mi a kis­iparosokkal mindig megértjük egymást. De nem zárkózunk el az elől sem, hogy a városok ingat­lanaira vonatkozó jogos kívánságokat figyelembe vegyük. És én, mint kisgazda-képviselő bátor vagyok felhívni a pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy tegyünk különbséget a városok egyes irgatlanai között. Amely ingatlanok a közegész­ségügyet szolgálják, amelyek arravalók, hegy oda óvodás vagy iskolás gyermekeket vigyenek üdülni, amely ingatlanok arra szolgálnak, hogy zöldség vagy gyümölcstermelésükkel a kórházak vagy internátusok élelmezését könnyítsék meg, ezeket az ingatlanokat a pénzügyminister ur mentesítse a vagyonváltság alól. Nem vagyok arra hajlandó, hogy nagyobb birtoktestek mentesí­tessenek, nem vagyok arra hajlandó, ^hogy pl. Debrecennek, Szegednek vagy más városoknak hatalmas, száz holdakat kitevő ingatlanai fel­oldassanak a váltság alól, hanem azok az ingat­lanok, amelyek a közegészségügy szempontjából feltétlenül szükségesek, azok mentesítessenek a vagyonváltság alól. Röviden ezeket bátorkodom a pénzügymi­nister ur figyelmébe ajánlani és benyújtom hatá­rozati javaslatomat már itt az általános résznél azzal a kérelemmel, hogy há a pénzügyminister urnák nem áll már módjában a törvényjavaslat szakaszain változtatni, legalább a végrehajtási utasításnál méltóztassék ezekre figyelemmel lenni. Határozati javaslatom igy szól (olvassa) : »1. ütasittatik a pénzügyminister ur, hogy ártör­vény végrehajtásánál ott, ahol a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál szembeszökő arány­talanság mutatkozik, a közigazgatási bizottsághoz benyújtott és indokolt kérelem alapján a katasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom