Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-248

442 A Nemzetgyűlés 248. ülése 1921. évi augusztus hó 12-én, pénteken. előtt, alak a mezőgazdasági gépeket árusították, mert nem volt pénze. A kisbirtokosok teljesen a részvénytársaságok, takarékpénztárak és bankok keze között voltak a kölcsönök és jelzálogok miatt és épen azért a kisbirtokos-osztálynak ezt a lekötött részét abba az irányba lehetett vezetni, amelybe akarta vezetni az, aki önző céka akarta Idhasználni. A vagyonváltságnál az a fő, hogy az olyan mértékben alkalmaztassák, hogy a kisbirtokos-osztályt ne juttassa ismét a bankok, takarékpénztárak, a zöldhitel és áruuzsora karmai közé, mert végzetes szerencsétlenség volna ebben az országban, ha a függetlenített kisgazda-osztály ismét a régi járomszalagra kerülne és ilyen illetéktelen befolyások érvényesülnének, hogy ugy mondjam a választásoknál és a kisgazdák politikai irányításánál. Sajnos, lassan-lassan megszűnik az, hogy a kisgazdákat gazdagoknak, pénzzel ellátottaknak nevezhessem. Sajnálatosan tapasztaljuk a vidéken, hogy ismét felkeresik a takarékpénztárakat jelzálogkölcsönért, sajnálattal látjuk, hogy akik kénytelenek a kisgazdák közül uj istállót vagy uj házat épiteni, vagy akik leégtek, vagy bármily más szerencsétlenség történt velük, azok kénytelenek ismét kölcsönhöz nyúlni és nem, lesznek függetlenek, hanem ismét odakerülnek azoknak karmai közé, akiknek karmai között azelőtt voltak. Ezért arra kérem a pénzügyminister urat és arra hivom fel szives figyelmét a törvény végrehajtási utasításával kapcsolatban, amit bátor leszek majd Írásban is átnyújtani, hogy az égettek vagy uj házat építők, vagy a jelzáloggal túlságosan megterhelt ingatlanok tulajdonosai, akiknek földbirtoka 50 holdon alul van, a váltságot a kényszerkölcsön-elismervénnyel is fizethessék. Hogyan áll a dolog a kényszerkölcsönnel ? A kényszerkölcsön a múlt év tavaszán hirtelen, váratlanul jött, mint ahogy kellett. És kinél volt sok pénz a falun ? Annál, aki tavasszal uj építkezésbe akart fogni. Hiszen ma már nem annyira elmaradott a parasztnép sem, hogy a pénzt a ládafiában tartsa. Csak az tartotta otthon az ő pénzecskéjét, aki vagy instruktusát fejleszteni akarta, uj házat vagy istállót akart épiteni, vagy pedig aki megosztozkodva, a vagyonból testvérét vagy rokonságát akarta kielégíteni. Akárhány esetet tudok, amikor a házépítésben vagy marhabeszerzésben akadályozta meg egyik és másik gazdatársunkat az, hogy a pénzét otthon készenlétben tartotta. Ezért most, amikor uj fellendülés kezdődik, amikor a vagyonváltsággal tisztában leszünk lassan-lassan és mindenki kalkulálhat, igazságosnak tartanám, hogy ezeknél a kategóriáknál, amelyeket felsoroltam, különös méltánylást érdemlő esetekben a kényszerkölcsön-elismervény is beszámíttatnék. A vagyonváltságkulcsnál a legtöbb ellenvetést a váltja ki, hogy a kataszteri tiszta jövedelem nincs igazságos alapon megállapitva. Azt mondják, nagyon sok helyen a kataszteri tiszta jövedelem, főként uradalmaknál, egy és ugyanabban a községben sokkal alacsonyabb a jobbminőségü földnél, mint a gazdák rosszabb minőségű földjénél, ahogyan az most már meg van állapítva. Hogy ez igy van, adatokkal lehet bizonyítani. Szijj Bálint : Be van bizonyítva. Csukás Endre: Ez váltja ki a legtöbb ellenhatást és ellenszenvet a gazdaközönségnél a törvényjavaslattal szemben. Elismerem, hogy most rögtön az egész országban a kataszteri tiszta jövedelmet revideálni és az igazságnak megfelelően megállapítani nem lehet, azonban mégis azt akarom, hogy ahol szembetűnő az igazságtalanság, a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál és aránytalanságánál, ott adjon a törvény végrehajtási utasítása módot arra, hogy a közigazgatási bizottságnak indokolt előterjesztésére bizonyos vidékeken a kataszteri tiszta jövedelem revízió alá vétessék, még pedig sürgős revízió alá. Ezáltal nagyon sok helyen kihúzzuk az ingatlan vagy onváltság ellenszenvének méregfogát és igy sokban hozzájárulunk ahhoz, hogy ez a kérdés igazságos módon lehetőleg enyhittessék ott, ahol arra szükség van. Pálfy képviselőtársamnak a kisiparra vonatkozó nézeteivel teljesen egyetértek. Mi a kisiparosokkal mindig megértjük egymást. De nem zárkózunk el az elől sem, hogy a városok ingatlanaira vonatkozó jogos kívánságokat figyelembe vegyük. És én, mint kisgazda-képviselő bátor vagyok felhívni a pénzügyminister ur figyelmét arra, hogy tegyünk különbséget a városok egyes irgatlanai között. Amely ingatlanok a közegészségügyet szolgálják, amelyek arravalók, hegy oda óvodás vagy iskolás gyermekeket vigyenek üdülni, amely ingatlanok arra szolgálnak, hogy zöldség vagy gyümölcstermelésükkel a kórházak vagy internátusok élelmezését könnyítsék meg, ezeket az ingatlanokat a pénzügyminister ur mentesítse a vagyonváltság alól. Nem vagyok arra hajlandó, hogy nagyobb birtoktestek mentesítessenek, nem vagyok arra hajlandó, ^hogy pl. Debrecennek, Szegednek vagy más városoknak hatalmas, száz holdakat kitevő ingatlanai feloldassanak a váltság alól, hanem azok az ingatlanok, amelyek a közegészségügy szempontjából feltétlenül szükségesek, azok mentesítessenek a vagyonváltság alól. Röviden ezeket bátorkodom a pénzügyminister ur figyelmébe ajánlani és benyújtom határozati javaslatomat már itt az általános résznél azzal a kérelemmel, hogy há a pénzügyminister urnák nem áll már módjában a törvényjavaslat szakaszain változtatni, legalább a végrehajtási utasításnál méltóztassék ezekre figyelemmel lenni. Határozati javaslatom igy szól (olvassa) : »1. ütasittatik a pénzügyminister ur, hogy ártörvény végrehajtásánál ott, ahol a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál szembeszökő aránytalanság mutatkozik, a közigazgatási bizottsághoz benyújtott és indokolt kérelem alapján a katasz-