Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-247

A Nemzetgyűlés 247. ülése 1921. Napirend szerint következik az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek re egyéb jószágok vagyonváltságáról szóló pénzügyministeri törvényjavaslat folyta­tólagos tárgyalása. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző : Szabó Balázs ! Szabó Balázs: T. Nemzetgyűlés! Az adó­javaslatoknak, valamint a vagy on válts ágnak el­fogadása különösen a kormányt támogató pár­tokra rendkívül nehéz feladatot ró. Nehéz a kötelességünk akkor, amikor ilyen súlyos adó­terheket kell az adózók vállaira helyezni ; de teljesítjük ezen kötelességünket a kényszer hatása alatt, mert tudjuk, hogy a külső és belső körül­mények egyformán arra kényszerítenek bennün­ket, hogy lehetőleg minél nagyobb terheket vállaljunk magunkra azért, hogy az országot ebből a súlyos helyzetből kimentsük. Jelenleg az ország bajaiból való kibontakozásnak ten­gelye a pénzügyi politika. Ezt a pénzügyi politikát, akármilyen nehéz áldozatokat is kivan tőlünk, támogatnunk kell. Nekünk azokat az adójavaslatokat dűlőre kell vinnünk, ezeket a törvényjavaslatokat törvénybe kell iktatnunk. T. Nemzetgyűlés ! Amikor a vagyonváltság­ról szóló törvényjavaslat előttünk fekszik, fog­lalkoznunk kell azokkal a súlyos jelenségekkel, amelyek a vagyonváltságnak, valamint ehhez hasonlóképen az előbbi adótörvényeknek végre­hajtását is rendkívül megnehozitik. Foglalkoz­nunk kell pedig ezekkel azért, hogy egyréczt tájékoztassuk az ország közvéleményét afelől, hogy mi nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy amikor ezeket a javaslatokat törvénybe iktatjuk, ezzel igen nehéz feladatot teljesítünk és nagyon súlyos terheket veszünk magunkra De foglalkozom a végrehajtás nehéz körül­ményeivel azért és abból a szempontból is, hogy ezzel ugy a Nemzetgyűlésnek, mint az országnak közvéleményét, hasonlóképen a kor­mányt is quasi arra hívjam fel, hogy minden erejüket feszitsók meg arra, hogy az ország helyzetét megjavitva, az adózókat képessé tegyék arra, hogy e súlyos terheket elviselni tudják. T. Nemzetgyűlés ! Hivatkozni szoktak arra, hogy nemcsak a legyőzött országok, hanem maguk a győzök is óriási terheket vállalnak magukra azért, hogy a súlyos helyzetből kibonta­kozzanak; a győzők helyzete azonban könnyű. És hivatkozni szoktak velünk szemben arra is, hogy maga Németország is micsoda óriási áldozatokat hoz azért, hogy súlyos helyzetéből kimeneküljön. Erre az a megjegyzésem, hogy a legyőzött országok közül Magyarország van a legsúlyosabb, a legszerencsétlenebbb helyzetben. (Igaz! Ugy van!) Németország a háború és a forradalmak után még mindig elég kedvező körülmények között foghat hozzá a maga gaz­dasági életének talpraállitásához. Nagyon jól tudjuk, hogy a császári Németország a háború alatt bölcsen gondoskodott magáról. A német évi aug. hó 11-én, csütörtökön. 399 hadvezetés, a német gazdasági politika bizony sokkal tökéletesebb, célszerűbb és okosabb volt a miénknél. A német hadvezetés gondoskodott arról, hogy a német csapatok által elfoglalt területekről lehetőleg minden nyersanyagot hazavigyenek Németországba, s mikor azután a háború bevégződött, mikor a forradalom kitört, ha nem is volt Németország a nyersanyagoknak valami túlságos bőségében, mindenesetre rendel­kezett annyival, hogy nyugodtan hozzáfoghatott a gazdasági kibontakozás munkájához. Ki kell ezt emelnem, t. Nemzetgyűlés azért, hogy ezzel az aránylag kedvező helyzettel szemben rámu­tassak arra a képtelen, ostoba ós nemzetgyilkos politikára, amelyet az osztrákok követtek velünk szemben a háború alatt. Mindnyájan emlékezünk még azokra a szomorú rekvirálásokra, amikor a magyar őstermelő gabonáját elvitték, amikor nekünk kellett eltartanunk nemcsak a had­sereget, hanem Ausztriát is. (Igaz! Ugy van!) Tudjuk, hogy elrekvirálták harangjainkat, réz­üstjeinket, összes érctárgyainkat, ezek mind­mind Ausztriába vándoroltak ki. Szijj Bálint: Most meg Nyugat-Magyar­ország vándorol Ausztriába! Szabó Balázs: A háború évei alatt való­sággal tervszerűen folyt ennek az országnak ki­fosztása. (Igaz! Ugy van!) Aztán jött a forra­dalom, jöttek a halottrabló oláhok, akik lehúz­ták ujjainkról a gyűrűt, a testünkről a ruhát és kiszedték szájunkból a falatot. Ma itt áll, t. Nemzetgyűlés, egy nagyon szegény ország, amely mikor ezeket az adójavaslatokat magáévá teszi, bizony nagyon nehéz, nagyon súlyos feladatot vállal magára. Előre bocsátottam ezeket azért, mert én nem beszélek azoknak szájaize szerint; akik a pénzügyministert Ítélik el az ő politikájáért. Nem a pénzügyminister ur teremtette ezt a helyzetet, nem ő az oka azoknak a szerencsét­len körülményeknek, amelyeknek szanálására a pénzügyministerséget elvállalta. Méltóztassanak csak visszaemlékezni azokra az időkre, amikor a pénzügyminister ur elődjét oly hevesen támad­ták itt azért, hogy nem jön a Nemzetgyűlés elé a kibontakozást célzó javaslatokkal. A volt pénzűgyministernek el kellett mennie és jött helyette az uj pénzügyminister, aki azután ho­zott javaslatokat, amely javaslatokat ez az egész Nemzetgyűlés tapssal fogadott, tapssal üdvözölt. Es mi azt ígértük, t. Nemzetgyűlés, hogy a pénzügyminister urat ezeknek a javaslatoknak keresztülvitelében támogatni fogjuk. Ezért nagyon szívesen vállaljuk becsületes munkánkért a kri­tikát, mert mi semmi egyebet nem tettünk, mint hogy a tett fogadást álltuk és álljuk. T. Nemzetgyűlési Én azt hiszem, sem a pénzügyminister ur nem változott, sem az ő javaslatai nem változtak, hanem megváltoztak részint a körülmények, vagy pedig nem változ­tak meg annyira, mint ahogyan kellett volna

Next

/
Oldalképek
Tartalom