Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-246

380 A Nemzetgyűlés 246. ülése 1921. bogy a képviselők foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Már 1827-ben az akkori országgyűlés kiküldött egy bizottságot a vagyon-, a birtokmaximum megállapítására. Ennek a bizottságnak a javaslata ugyan sota törvényerőre nem emelkedett, de látjuk, bogy már 1827-ben foglalkoztak azzal a kérdéssel, bogy ba valaki nagy területet foglal el jogosulatlanul az ország földjéből, egy bizonyos határnál vétót mondanak a területi nagyobbodásnak. Az akkor kiküldött bizottság 500 parasztbirtokban állapodott meg, ami 32 ezer hold földnek felel meg. Ha már 1827-ben belátták, hogy a végnélküli terjeszkedést meg kell akadályozni, akkor most, amikor az országot kell kisegiterii a bajból, ne örökösen fogyasztási adókkal jöjjenek az ország elé és ne örökösen a munkásság, a szegény néposztály zsebéből szedjék ki a filléreket, hanem szedjük ki a milliókat azokból a zsebekből, melyekben azok feleslegesen vannak. Drozdy GyŐZŐ : Ne a gyufán, hanem az automobil-benzinen vegyék be. Rupert Rezső : És egy kis takarékosság kell. Kerekes Mihály : Azt látom és a minister ur figyelmét felhivom arra, hogy ha még elkövetkezik az az idő, hogy a nemzetnek mégegyszer ilyen adózásra volna szüksége, adófizető nép már nem lesz abban a helyzetben Magyarországon. Erre gondolni kell tehát és meg kell vonni a tőkemaximumot. Ha valakinek van öt vagy tízezer hold földje, van tiz millió alapvagyona, abból ő megélhet, ha tehát valakinek több van, arra nem mondhatjuk, hogy a termelés szolgálatában áll, mert végzi-e most a tőke azt az erkölcsi kötelességét, amelyet végeznie kellene ? Hát a termelés szolgálatában áll-e a nagytőke, a tiz millión felüli vagyon ? Ugy-e hogy nem ? Az az érv, hogy a termelés szempontjából szükség van a nagytőkére, megdől abban a pillanatban, amidőn a nagytőke nem áll a termelés szolgálatában, mikor 20% profitért hajlandó a termelés szolgálatába állni, azon alul azonban nem. Ennek elvonása tehát egy cseppet sem erkölcstelen. Látjuk, hogy a mozi-ügynél igen szépen, törvénnyel el tudtuk intézni ezt a kérdést. (Zaj,) Drózdy GyŐZŐ: Sőt rendelettel, nem is törvénnyel ! Kerekes Mihály. Nézetem szerint a földreform kérdését sem oldja meg ez a törvényjavaslat. Ez még langyosabb meleg viz, mint a földreformtörvény maga. Azt mondja, hogy a tulajdonos a váltságot földben »adhatja». Persze nem fogja adni és ha nem szögezzük le, hogy kötelező ez bizonyos mennyiségű földbirtokon felül, akkor a nép megint nem fog földet kapni. A birtokos a búzát most jól eladja és kifizeti a vagy on váltságot. Ha nem tudja ebből kifizetni, rátábláztatja a birtokára, de a földet nem adja, mert ha a szive meg volna hozzá, akkor odaadta volna törvény nélkül. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Nem tőle évi augusztus hó 10-én, szerdán. Temesváry Imre: Kötelező! (Ugy van! Ugy van ! a középen.) Kerekes Mihály ! Hol van az kimondva, hogy kötelező ? Nincs benne ! Temesváry Imre: Az 57. §-t kell elolvasni! Kerekes Mihály: Én is elolvastam, de ismétlem, nincs megállapítva, hogy melyik az a határ, amelyen felül el lehet venni. Ezen különben ne vitatkozzunk, menjünk rajta sorban a tárgyalás folyamán. Mivel ez nincs meg benne, ez nem fogja biztosi tani a földreformot. Ebben teljesen nyugodt vagyok, mert az a 400.000 holdas birtok, ha le is adja, az a terület olyan helyen fekszik, ahol csak krtelepitésre fogjuk használhatni. Különben maga a pénzügyminister ur is ingadozó alapon állt, amikor ezt csinálta, mert hiszen attól félt, hogy ha megkapja földben a vagyonváltságot, akkor esetleg nem lesz kinek dolgozni. Megnyugtathatom a pénzügyminister urat, Magyarországon nem adhatnak annyi földet a parasztnak, amennyit az meg nem dolgozna. Szilágyi Lajos : Csakhogy napról-napra csökken az igénylők vásárólképessége. Kerekes Mihály: Nehezen várják, hogy csak meginduljon végre az, hogy kapjanak egy pár katasztrális holdat a szegény emberek. Csakhogy nem olyan szivesen adják a földet, akiknek a kezében van és amint eddig minden törvénnyel szemben találtak utat és módot, most is igyekezni fognak arra, hogy ne kelljen földben kiadni azt sem, amit tulaj dónké pen bizonyos mennyiségen felül földben kellene leadni. Az erdélyi országgyűlés 1847-ben olyan úrbéri törvényt fogadott el, amely szerint a parasztbirtok jórészét, néhol négyötödét kárpótlás nélkül kapták. Magyarországon egyetlen egy parasztember sem létezik, alá ingyen kivánja azt a földet. Amint tudjuk, a történelem folyamán az úrbéreseknek kellett odaadni földjük bizonyos részét a földbirtokosoknak. Mi azonban ezt nem akarjuk, Mégis mit látunk ? (Felkiáltások a jobboldalon : Akkor is volt váltság!) Rupert Rezső: Azt a rendszert kell most is mintául venni, földváltságkötvényekkel kell őket Melegíteni. Kerekes Mihály: Azt akarom épen mondani, hogy ezt a rendszert kell mintául venni. R upert Rezső : Háromszázéves törlesztéssel ! Kerekes Mihály: Amig azonban a kormány kifelé nincs abban a helyzetben, hogy a törvény erejét necsak az adófizető polgárokkal és azokkal szemben érvényesítse, akik a törvénynek hódolnak, hanem a végrehajtó közegekkel szemben is, amig a kormányban nincs meg az az erő, hogy a szolgabiróval, az alispánnal, a jegyzővel elintéztesse azt a kérdést, amely az ország érdekében elintézendő, addig ez nem lehetséges. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Drozdy GyŐZŐ : Házhely- és földreformkérdés ! Kerekes Mihály: Szégyen, hogy a házhelytörvényt, a földreformtörvényi;, a kisbérlettörvényt nem vagyunk képesek végrehajtani. Ez