Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-246
A Nemzetgyűlés 246. ülése 1921. szégyene az egész országnak, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a hatalomnak, a ministereknek, a Nemzetgyűlésnek magának. Szilágyi Lajos: Keresztülvinni vagy lemondani és ellenzékbe menni ! (Zaj.) Kerekes Mihály: Amikor minden vonalon ezt látom., ezzel a törvényjavaslattal szemben is bizonyos antipátiával viseltetem. Amikor az országnak adófizető alanyokra van szüksége, azokat megtalálják, azok nem tudnak ellenállni, fizetnek, odaadják utolsójukat, de mikor az ő jogaikat kellene érvényesíteni, akkor a kormányban nincs meg a kellő erő. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem látom a törvényjavaslatban azt sem, hogy miké pen vonja vagyonváltság alá a letarolt erdők földjét. A világháború alatt, mint a minister ur is nagyon jól tudja, igen sok erdőt taroltak le, különösen nem. hegyi, hanem, sima erdőterületen, amely a legjobb búzatermő föld. Azt is tudjuk, hogy ezeknek az erdőknek egy része nem befásitási kötelezettséggel taroltatott le, hanem, azt búzatermő földnek használták és használják ma is. Lehet, hogy van a javaslatban intézkedés erre s csak én nem. találom meg, de a vagyonváltságban nagy óvatosságot látok ebben a tekintetben, már pedig jól tudjuk, hogy az ilyen letarolt erdő földje, amelyet kitisztítottak, évtizedeken keresztül igen jó búzatermő föld, csak ugy ontja a búzát. Ha ezeket az erdőkataszter szerint fogjuk megadóztatni, akkor nagyon kévét adót fogunk fizetni, mert a világháború alatt nagy hasznot húztak belőle, hiszen kitermelték az erdőt, eladták a fát, most pedig évtizedeken keresztül igen jó búzatermő földjük van. Gondoskodni kellett volna arról, hogy a törvényben legyen megállapítva az uj kataszter. Drozdy GyŐZŐ: Hiszen ha kisgazdáké lett volna az az erdő, gondoltak volna rá ! Kerekes Mihály: Vagy ezt az uj katasztert kell megcsinálni, vagy pedig más váltság alá kerüljön az ilyen terület. Fizetheti a váltságot, mert 1917-ben már nagyon jól tudták értékesíteni az erdők fáját, azóta pedig nagy hasznot húztak a jó búzaföldből. Felhívom a minister ur %yelm.ét arra, hogy legyen szives és rendeztesse ezt a kérdést esetleg még pótlólag. A törvényjavaslatban eredetileg nemcsak az állami birtokok, hanem a törvényhatóságoknak, községeknek, városokcak a földjei is vagyon váltságmentesség alá kerültek. Ma reggel olvasom a lapokból, hogy a két kormányzópárt együttes értekezletén elhatározta, hogy ezeket a földeket az eredeti törvén y javasalathoz mérten kiveszi a vagyonváltság alól. Nem tudom, hogy történt-e már ilyen intézkedés a t. táloldalról, vagy a kormánypárt részéről, de minden esetre igazságtalannak tartanám azt, hegy a városoknak, törvényhatóságoknak és községeknek birtokai vagyonváltság alá essenek. Ezt már azért is igazságtalannak tartanám, mert ha azok a városok a jövőben felvesznek kölesönt, az első hitelező az állam lévén, évi augusztus hó 10-én, szerdán. 381 nem lesz meg velük szemben a külföldnek az a bizalma, amelyet a városfejlesztés érdeke megkövetel. Nem tudom, hogy milyen intézkedés történt a kormányzópárt részéről, hogy ezt már onnét beterjesztik-e, vagy nem ; én minden esetre egy határozati javaslatot terjesztek a Nemzetgyűlés elé és kérem annak elfagadását. Határozati javaslatom így szól (olvassa) : »A Nemzetgyűlés kimondja, hogy nem esnek vagyonváltság alá a törvényhatóságoknak, községeknek és rendezett tanácsú városoknak tulajdonában levő földterületek.« (Helyeslés half elől.) T. Nemzetgyűlés ! A 4. §-hoz ugy a minister ur, mint mindenki, igen nagy reményt fűzött. Ugyanis itt találná meg a minister ur azt a nagy számítást, amire szüksége van, ha azok, akik, nem tudom, 1859-ben vagy 1867-ben, vagy később is a kataszteri jövedelem megállapítását végezték, ezt ugy végezték volna, hogy számítottak volna arra, hogy valamikor szüksége lesz az országnak arra, hegy a nagybirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem a föld minémüségéhez képest becsületesen megállapittassék. Amint tudjuk nagyon jól, akkor, amikor a kataszteri jövedelmeket megállapították, amikor a földeket osztályozták, a kisbirtok került bele az első, a második, a harmadik stb. klasszisba, míg a nagybirtok igen hátrakerült. Miután a nagybirtok teszi Magyarország területének igen tekintélyes százalékát, a minister ur elesik attól a számítástól, amelyet ehhez fűzött, és pedig azért, mert igaz, hogy huszkoronás kataszteri jövedelem sok lesz az országban, mert a kisbirtok nagyrésze ezen osztályozás alatt áll, de viszont az is igaz, hogy a hármas és négyes is igen tekintélyes százalékot fog képviselni annál a budgetnél, amelyet be fog venni az igen t. minister ur. Ha — amint ezt itt már többször ismételtem — a kataszteri megállapítást el tudtuk volna végezni a vagyonváltság előtt, akkor könnyű lett volna igazságos adórendszert csinálni. De miután ezt nem tudtuk elvégezni és a világháború mintegy beledobott minket ebbe a mai helyzetbe, ennélfogva — amint mondtam — a minister ur sohasem lesz abban a helyzetben, hogy Magyarországon olyan igazságos vagyonváltságot tudjon a kataszter alapján csinálni, amely az ország és a közszellem érdekének megfelel. Nem fog tudni ilyet csinálni azért, mert már akkor bújtak ki ezek alóla, s mint tudjuk, a mi nemességünk évszázadokon keresztül nem szeretett adót fizetni, hiszen kevés ember van, aki szeret adót fizetni. Tudjuk, hogy nehezen mentek a múlt törvényhozásai bele abba, hogy a magyar nemest adó alá vegyék. A nemesség opponált ez ellen a legvégsőkig és minden egyes alkalommal igyekezett megállítani azt, hogy rájuk nézve kedvezőtlen szituáció fejlődjék az országban. T. Nemzetgyűlés ! Amint olvasom, a búza árát ezer koronában állapította meg tegnap este az együttes pártértekezlet. Én ezt az árt igazságtalannak tartom. Szabóky Jenő: Maximum!
