Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-246

368 A Nemzetgyűlés 246. ülése 1921 erőpróbát akarnak rendezni, ennek végered­ménye az legyen, hogy az ellenzéknek a ház­szabályban biztosított jogai legyenek veszélyez­tetve. Szabó Balázs: Nem volt szándékunk. Ugron Gábor : Az teljesen kétségtelen, hogy az ellenzék nem tehet arról — és egészen addig az ülés teljesen normális keretben folyt — hogy névszerinti szavazást kértek, nem tudom miért és nem tehet arról sem, hogy ez a névszerinti szavazás lebonyolítása alkalmával . . . Szilágyi Lajos: Listát akartak Prónaynak prezentálni ! Elnök: Kérem, Szilágyi képviselő ur, ne méltóztassék ilyen módon gyanúsítani. Nincs szüksége egy képviselőnek sem, hogy bárki előtt tetszelegjen. Szilágyi Lajos : Olyan szine volt a dolognak. Érthetetlen volt és meglepő. Ugron Gábor : Kétségtelen, hogy egyik, vagy másik tagja a jegyzői karnak hibát követett el, amely hiba elkövetéséből kifolyólag a szavazás érvénytelenné vált, amit az elnök ur az elnöki székből konstatált is, és az addig megejtett szavazást megsemmisítette. Az is kétségtelen, hogy Rakovszky István képviselőtársam, aki az egyik kormányzópárthoz tartozik, a házszabályok­hoz szót kért. Az elnök ur Kakovszky István képviselő urnák a. szólási jogot megadta. Ugyanakkor azonban, a helyzetnek ugyanabban a stádiumában, amikor én kértem a házszabályok­hoz szót, tőlem, aki nem tartozom a kormányzó­pártokhoz, ezt a felszólalási jogot megtagadta. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Yagy volt joga Rakovszky Istvánnak akkor felszólalni a ház­szabályokhoz, akkor jogom lett volna nekem is — az én felfogásom szerint jogom volt — mert hisz az a kérdés, amelyet szóvá akartam tenni, épen az elrendelt, de még meg nem kezdett szavazással kapcsolatos volt, Nekem jogom volt és jogom van rámutatni arra, ha hibát észlelek. Ezért adják ezt a jogot a házszabályok minden egyes képviselőnek. Azonban a kormányzópárt egyik tagjának megadni ezt a jogot . . . (ügy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Szilágyi Lajos : Ez a pártatlanság ? (Mozgás a jobboldalon.) Ugron Gábor : ... az ellenzéknek pedig nem : ez kétségtelenül indoka lehetett annak, hogy az ellenzék bizonyos mértékig tendenciát lásson a a házszabályok kezelésében. A másik kérdés, amely a robbanásokat okozta.a szavazás mára való halasztásának kérdése volt. En igazán nem tudom belátni, mi volt az oka annak, hogy ezt a kérést nen teljesítették. (Felkiáltások a jobboldalon : A ház szabály oh.) Hiszen a szavazás még nem volt megkezdve, az elnök ur többszöri sürgető kérésünkre szünetet rendelt és ezen szünet lejárta előtt nyújtották át másodízben harminc aláirással a kérést ebben az irányban. Az elnök ur ennek teljesítését meg­tagadta azzal, hogy a szavazás már megkezdődött. évi augusztus hó 10-én, szerdán. En nem akarom ezeket a kérdéseket most firtatni. Merem állítani, hogy nem egy precedens van az országgyűlés múltjában, amikor hasonló névszerinti szavazás alkalmával a névszerinti szavazások előtt kötelességszerűen elrendelt szünet ideje alatt és idejének lejárta után nyom­ban benyújtották a szavazásnak másnapra való halasztását kérő ivet. Méltóztassanak az obstruk­ciós idők bármelyik naplóját megnézni és látni fogják, hogy igenis nem szavazás alatt kértük, hanem a szavazás megkezdése előtt. De nem ez a fontos, hanem az, hogy a végén, mikor a szavazást elkezdették, a fel­olvasott neveket kétségtelenül nem hallottuk. Kétségtelen, hogy azt, hogy a képviselők mikép szavaznak, nem lehetett hallani. (Felkiáltások jobb felöl : Miért lármáztak ?) Most ne beszéljünk arról, hogy ennek a lármának ki volt az oka, ki nem volt az oka, az azonban kétségtelen, hogy nem hallottuk a felolvasott neveket és nem hallottuk azt, hogy ki miképen szavazott. Ennek kétségtelenül megvan az a következ­ménye, hogy megrendül a bizalom a mi részünk­ről abban, hogy tulajdonképen többségi hatá­rozat-e ez, vagy nem, tényleg a többség akar­hatta-e ezt, vagy nem. (Egy hang a jobboldalon : Yak az, alá nem látta !) Ha a tegnapi napon kétségtelen volt is, hogy hol van a többség, és kétségtelen volt a többség akarata, de bekövet­kezhetik olyan eset a jövőben és ezt akarjuk elkerülni, hogy más kérdések alkalmával ne történhessék lármában és olyan zajban név­szerinti szavazás, hogy ne halljuk minden egyes képviselőnek nevét, amikor felolvassák. (Fel­kiáltások jobb felöl : Miért lármáztak ?) Szilágyi Lajos: Nem kell terrorizálni a kisebbséget, akkor nem lármázunk. Ugron Gábor: Nemcsak ebben a határo­zatban rendült meg a mi bizalmunk, hanem méltóztassék elhinni azt is, hogy megrendült a bizalom az elnök iránt is. Már pedig nekünk és mindnyájunknak az ország érdekében azt kell néznünk, hogy a Nemzetgyűlésnek minden egyes tagja a legteljesebb bizalommal viseltessék az elnök iránt abból a szempontból, hogy az elnök a házszabályokat teljesen pártatlanul, mindenkivel szemben egyformán kezeli, és az ellenzéknek a házszabályban lefektetett jogait respektálja. De megcsökken a bizalom kívülről, magában a Nemzetgyűlésben is, és nagyon sokan lesznek olyanok, akik azt hiszik vagy azt mond­ják magukban: hogyan engedelmeskedjünk mi olyan határozatoknak, amelyeket olyan módon hoznak, hogy nem is lehet bizonyosan tudni, hogy tulajdonképen mit határozott a Nemzet­gyűlés és nem lehet megállapítani az egyes szavazásoknál a Nemzetgyűlés többségét? Az én kérésem tisztán csak ide irányul, ős egész felszólalásom nem azért van, hogy — ismétlem — a tegnapi dolgokat megint fel­kavarjam, hogy a tegnap történteket újra rekapituláljam, hanem azért, hogy arra kérjem

Next

/
Oldalképek
Tartalom