Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-246
A Nemzetgyűlés 246. ülése 1921. évi augusztus hó 10-én, szerdán. 3é9 a t. Nemzetgyűlést, és az elnökség tagjait,, ne méltóztassanak a jövőben a kérdéseket ennyire élére állítani kivált, ilyen semmiségek alkalmával, amikből kifolyólag egyik pillanatról a másikra a Nemzetgyűlés egyik oldala a másikkal ilyen merev ellentétben szembeszáll, és méltóztassék az elnökség tagjainak nem ugy kezelni azokat a házszabályokat, hőbb ebből kifolyólag a Nemzetgyűlés igen tekintélyes része — feltétlenül jogosan — azt érezheti ki, hogy vele szemben gyakorolják ezeket a házszabályokat, de ezzel nem az ő érdekeit szolgálják. Nem ok nélkül teszem ezt szóvá, hiszen a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja tegnap értekezletet tartott s a határozatról kétségtelenül félhivatalos kommünikét adtak le, amelynek végén ez van : A párt demonstrációja csak az elnöklésnek ez ellen a módja ellen irányul, amely egyáltalában nem alkalmazható, legkevésbé pedig egy kormányt támogató párttal szemben. (Zaj.) Meskó Zoltán: Nincs különbség a pártok között ! Elég helytelen a kommüniké. Usetty Ferenc : Eossz fogalmazás. Nem azonositjuk magunkat vele. Szilágyi Lajos ! Hivatalos kommüniké ! Ugron Gábor : A lapokból értesültem erről, megnéztem mindegyiket, mindenütt ez foglaltatik. Yelünk szemben, tehát másképen lehet kezelni a házszabályokat. Ha csak velünk szemben kezelték volna igy a házszabályokat, minden rendben volna, de önöket is érte a házszabályok ilyetén kezelése, tehát konstatálják, hogy kormányzópárttal szemben nem szabad igy eljárni. (Zaj.) Usetty Ferenc : Nagy tévedés Î Ez ellen tiltakozunk. Ugron Gábor: T. Nemzetgyűlés! Befejezem felszólalásomat A tegnapi napon — azt hiszem — Gaal Endre t. képviselőtársam egy közbeszólást mondott, hogy : tanulhatnak önök tőlünk parlamentarizmust. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Szilágyi Lajos : A csizmásokat uszitotta a többiek ellen. Ugron Gábor : Nekem az a felfogásom, hogy nem kell okot adni arra, hogy ilyen jelenetek előfordulhassanak, mert a parlamentarizmus nemcsak abban áll, hogy többségemnek tudatában keresztülhajtom az akaratomat tüzön-vizen keresztül, hanem abból is áll, hogy mint többség nem adok alkalmat arra, hogy ok nélkül az ellenzék türelmével játsszam, és nemcsak az ellenzék, hanem egy másik kormánzópártnak is minden indulatát magam ellen haragitsam. Tegnapi felszólalásomban, amikor Rakovszky István mentelmi ügyéhez szóltam hozzá, két mondattal intéztem el a dolgot az egész ellenzék nevében és hivatkoztam arra, hogy azért nem akarunk a vitában részt venni, mert az ország jelenlegi helyzetében nem tartjuk helyesnek, hogy ilyen kérdések hosszas pertraktálás tárgyát képezzék. (Ugy van! jobbfelöl.) Az a szárazság, amely katasztrofális az egész nemNEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTET. zetre, az a munkanélküliség, amelyet látunk az egész vonalon, az újra fokozódó drágaság, végül a legsúlyosabb ok: a ránk kényszeritett úgynevezett békeszerződésnek likvidációja, olyan súlyos gondokat raknak ennek a nemzetnek vállára, olyan súlyosan kell hogy hassanak a Nemzetgyűlés minden egyes tagjára, hogy nagyon kérem, hogy a pártok különböző speciális érdekeit félretéve és nem kiélezve semmiségeket egymással szemben, tegyük lehetővé azt, hogy végre valahára ezek az egyes pártokat egymás ellen uszitó kérdések. . . . (Zaj.) Usetty Ferenc : Névszerinti szavazások ! Ugron Gábor : ... a napirendről lekerüljenek, s hogy a Nemzetgyűlés méltóan munkálkodhassak a jövőben. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. ) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Ugron képviselő ur diszkrét formában, de határozottan házszabálysértéssel vádolt meg. Én 25 évi közpályámon mindig a közszabadságokért küzdöttem és azokat mindig tiszteletben tartottam, nincs tehát az a hatalom, amely engem el tudjon tériteni arról az útról, amelyen elindultam és amely engem olyan tényre tudjon szoritani, amely meggyőződésemmel ellenkezik. A házszabály a közszabadságoknak egy része; ez a házszabály törvényerejű, tehát tisztelni kell. Ezt a törvényt én meg nem sértettem. Ha méltóztatnak megengedni, röviden el fogom mondani a dolognak történetét. (Halljuk ! Halljuk !) Amikor folyamatban volt a névszerinti szavazás, akkor egy tévedés következtében uj szavazást kellett elrendelnem. Épen a t. baloldal követelte legjobban — ugyebár — az első szavazás nullifikálását és uj szavazásnak elrendelését. (Felkiáltások balfelöl : Szabálytalan volt a szavazás !) Igen, szabálytalan volt a szavazás. Méltóztassanak türelemmel meghallgatni, azután a házszabályokhoz mindenkinek joga lesz hozzászólni; a 215. § alapján. En tehát uj szavazás rendeltem el. Ugyanakkor, amikor elrendeltem az uj szavazást, kaptam egy ivet, melyen húsz nemzetgyűlési képviselő a névszerinti szavazásnak másnapra való elhalasztását kérte. Én erre a következő kijelentést tettem: Ezt a kérelmet nem fogadom el, mert a házszabályok értelmében csak 30 jelenlevő képviselő kérheti a névszerinti szavazásnak másnapra való elhalasztását. Egyben, ugyanabban a mondatban elrendeltem a névszerinti szavazást és a házszabályok értelmében kihúztam a betűt, (Mozgás a baloldalon. Felkiáltások : Itt volt a baj.) azután a házszabályok értelmében felfüggesztettem az ülést. Téved tehát Ugron képviselő ur, amikor azt mondja, hogy az ő sürgetésükre adtam meg az öt perc szünetet, mert nem az ő sürgetésükre, hanem a házszabályok rendelkezései alapján adtam az öt perc szünetet. A házszabályok tudvalevőleg ugy intézkednek, hogy a betű kihu47
