Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-244
336 A Nemzetgyűlés 244. ülése 1921. hanem amikor a nemzet javáról, a haza területéről van szó, akkor ez abszurdum, Rassay Károly : Nem érti, miről van szó. Arról van szó, hogy nem közlik a nemzettel a jegyzéket. Ugron Gábor : Nem lehet suba alatt átadni Nyugat-Magyarországot, erről van szó. Elnök: Mind onnan van a félreértés, hogy a szónokot közbeszó]ásókkal akarják zavarni. Méltóztassék folytatni. Patacsi Dénes: Miután arra akarok rámutatni, hogy jogtalanul óriási illetéktelen adókat haj iának be, kötelességem rámutatni arra. hogy amikor már behajtottak minden adót, ami csak behajtható, most újólag tizenkétszeres adót vetettek ki. Szádeczky-Kardoss Lajos: Végkielégítés! Patacsi Dénes: Hogy bebizonyítsam, micsoda súlyos adók vannak kivetve, rámutatok ara, hogy a demarkációs vonal mellett levő egyik községnek egy kisgazdája, akinek csak négy holdacskája van, most befizetett 1200 korona adót, holott idei adójában már előzően lefizetett 200 koronát. Ha ez a négy holdacskával biró kisember ennyit fizet, képzeljék el, micsoda adót, micsoda gazdasági összeomlást hoznak arra a baranyai népre ! De nemcsak hogy kivetik az adókat, hanem a jugoszláv f őszolga biró katonával megy ki a községbe, es aki nem akar vagy nem bir fizetni, annak azonnal elhajtják a lovait vagy egyéb jószágát. Szilágyi Lajos: Amit fizetett, arról nem adnak nyugtát ! Patacsi Dénes: így kénytelenek azok a szegény emberek óriási adósságot csinálni arra a kis birtokukra, az amúgy is kizsarolt anyagilag túlságosan kifosztott szegény népre a gazdasági össze omlás következik. De van' ott még más baj is. A szekvesztrált birtokok tulajdonosaitól milliókat harácsoltak össze azon a cimen, hogy felmentik őket a szekvesztrum alól, de évről-évre mindig csak újból zsarolták őket, mert ujabb milliókat kellett összehozniuk. Ezenkivül egyes gazdaságokból óriási állatmennyiséget is elhajtottak. Mindez a baranyai magyar gazdáknak súlyos terhet, veszteséget jelent. Kötelességemnek tartom ugy a kormánynak, mint a Nemzetgyűlésnek és az entente-misszióknak figyelmét felhívni erre és most, amikor a jóvátételi bitzottság jön, azt kérdem, vájjon miféle jóvátétellel tartozunk még mi azért, hogy azt a baranyai népet és azt az egész gazdasági területet teljesen kizsákmányolták. Amikor annak idején a Friedrich-kormány alatt Clark angol főmegbizott elé egy baranyai küldöttséget vezettem, már akkor is rámutattam erre, a küldöttség pedig előadta, hogy milyen sérelmek esnek a baranyai népen. Ekkor maga Clark kijelentette, hogy mindezek a megtörtént dolgok a nemzetközi jogokba ütköznek és ezért utasított bennünket, hogy menjünk el Teleki Pál akkori békeelő készítő minister úrhoz (Derültség.) és mondjuk el ezeket neki, hogy panaszunkat a jóvátételi bizottságnál érvé nyesithesse. évi augusztus kó 5-én, pénteken. Én azt hiszem,, hogy a szerb hatóságok, vagyis a szerb kormány tudta nélkül történnek ezek a zsarolások. Epen ezért említem itt fel ezeket, mert megeshetik, hogy egyes renegát és emigrált tisztviselők a saját szakállukra akarnak harácsolni. Azért felhivom a külügyminister ur figyelmét e dolgokra, hogy azután a szerb kormánynál lépéseket tehessen abban az irányban, hogy ezek az apró basáskodások és nagy harácsolások megszüntettessenek. Magára Barcs községére négy millió korona hadisarcot vetettek ki ; az emberebből arra következtethetne, hogy talán a kivonulás közeleg, de amikor így megkárosítják a baranyai népet, mindig hallok egyes hangokat arról, hogy még mindig nem akarnak kivonulni. Arról értesültem, hogy Nyugat-Magyarország kiürítése már a közeli napokban aktuálissá válik. Tudomásom 1 szerint Nyugat-Magyarországon pángermán agitáció folyik a Németországhoz való csatlakozás érdekében. Amikor ezt a területet Magyarországtól el akarják szakítani, azt a területet, amely Németország javát és nem az entente érdekét fogja szolgálni, akkor rá kell mutatnom arra itt a Nemzetgyűlés színe előtt, hogy a trianoni békeszerződésben nekünk biztosított délvidéki területeket : Baranyát, Baját, a szegedi háromszöget és a somogyi, tolnai részeket nem akarják kiüriteni. Nyomatékosan ki akarom tehát jelentem, hogy velünk, baranyai képviselőkkel, de nemcsak velünk, hanem, ugy hiszem, az egész magyar Nemzetgyűléssel és a magyar hazának minden igaz fiával szemben fogja magát találni az a kormány, amely előbb üríti ki Nyugat-Magyatorszagot, mintsem Baranyát, Baját és a somogy-tolnai részeket kiürítették. (Helyeslés.) Nagyon sajnálatos, hogy a mig itt személyes kérdésekkel és mindennel foglalkozunk, ezeket az atrocitásokat odakint mindig felhasználják Mag3mxország ellen. Itt van kezeim között a Baranyai Magyar Újság, amely testvére a Bécsi Magyar Újságnak, és amely arra int, hogy ha még nem ébredt volna fel bennünk a magyar öntudat, a magyar együttérzés és kötelességtudás, akkor itt vagyunk már a 24-ik órában, amikor meg kell talánunk azt a pontot, mely egyesit mindenben, kötelességben, hazaszeretetben a nemzet és a haza javára. Amikor itt agitációk folynak ebben vagy abban az irányban, az egyik Károly király érdekében, a másik Horthy Miklós kormányzó eltávolítása érdekében, rá kell mutatnom arra, hogy se az egyik, se a másik tábor ne higyje azt, hogjr az ő irányzata jut majd azután diadalra, mert azután Jászinak és Károlyinak az iránya következik a kis entente protektorátusa alatt. (Egy. hang haljHői : Tudod is te, mi fog következni. Derültség.) Szilágyi Lajos : Középút is van ! Patacsi Dénes: Ezt bizonyítja a Baranyai Magyar Újság (Olvassa) : A kis entente elhatározta, hogy még augusztus folyamán végleg eltávolítja Horthyékat és megbuktatja azt a politikát, mely a magyar népet a szerencsétlenségbe döntötte. Kerekes Mihály: Miféle nagy iró irta ezt ?
