Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-244
A N&mzetgijïdés 244, ülése 1921. Patacsi Dénes: A Baranyai Magyar Újságban jelent meg. Irta Hesslein volt népbiztos, a! Népszava volt munkatársa. (Tovább olvassa): »Csak oly kormányt ismer el Magyarországon, amely demokráciát, szabadságot és a környező álÍamokkaL való megértés politikáját teszi programmjává, szóval, a Károlyi-Jászi politika kormányát.« (Mozgás balfelől.) Csizmadia Sándor : Miféle Petőfi- Sándor -irta ezt ? . PataCSi Défies : Rá kell mutatnom arra, miért nem ürítik ki Baranyát és miért maradnak ott tovább : Azért, mert mindazok a dolgok, amik itt a Nemzetgyűlésben lejátszódnak, a külföld előtt teljesen pellengérre állítanak bennünket és. Baranyában hasonlóképen agitáció folyik ellenünk. (Olvassa) : »Tárgyalások Belgrádban Horthy eltávolításáról.«. Gondolkozóba kell esnie minden igaz magyarnak, ha nézi azokat az eseményeket, amik idebent folynak és ugyanakkor azokat, amelyek ott kint történnek és céltudatosnak és összefüggőnek látszanak, még ha öntudatlanul, akaratlanul folynak is. De csodálatos, hogy mindig találnak a magyar nemzetben olyan üszköt, amely széthúzást, torzsalkodást szül a nemzetben, hogy aztán ellenségeink annál könnyebben legyűrhessenek (Olvassa) : »Abban a harcban, amelyet többek közt a Baranyai Magyar Újság is folytat Horthyék ellen Belgrádban, sorsdöntő elhatározások történtek. A Ms entente, amely megelégelte a Közép-Európát csőd felé kergető Horthyék kardcsörtető, gyilkos, magával tehetetlen rendszerét, elhatározta, hogy Horthyékat és ezzel a feudális imperializmust eltávolítja Magyarországról, Amint annak idején a Baranyai Magyar Újság egyik munkatársa, belgrádi politikai küldetése alkalmával megírta, a magyar rendszerváltozással kapcsolatban Jászi Oszkár neve most gyors futamban kezd homloktérbe kerülni. Belgrádi értesülésünk szerint a kis entente Jászi Oszkárt és Károlyi Mihályt fogja Magyarországon hatalomra helyezni. Még nem. látni tisztán az elkövetkezendő eseményeket, de érezzük, hogy a demarkációs vonal felől milliói sziv dobogása figyel Belgrád felé, és a magyar föld, amely Károlyira és Jászira két év óta vár, izgalmas remegésben dobog.« T. Nemzetgyűlés, ebből látható, hogy csakugyan van olyan irányzat, és bár gyanusitani nem akarok senkit, de igen is, titkosan a magyarországi események felhasználása és az ő intrikusaik itteni működése révén mindig összefüggés van Magyarország sírásói és belül lévő ellenségei között. Ezekután én csak a következőket jegyzem meg : Látjuk azt, hogy amig egyik vagy másik irányzat, mondjuk magyar irányzat, magyar szempontból, akár legitimista szempontból, de a magyar haza iránt való szeretettől és hűségtől áthatva iparkodik felülkerekedni : ez a legnagyobb veszedelem lesz a hazára nézve. Minekün k ma valóban szorosan ki kell kapcsolnunk minden olyan kérdést, amely bennünket ez idő szerint ellenségeinknek kiszolgáltathatna. (Helyeslés.) Én NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XII. KÖTET évi augusztus hó 5-én, pénteken. 337 kint járva a nép között, láttam s tapasztaltam nagyon sokat és aggodalommal tölt el, hogy ha aláásva látom a tekintéhrt, amely egyedül mentheti meg a hazát. Mert, amikor a rangok és tekintélyek letűntek és a gallérról lerángattattak, akkor dőlt sírba az ország. Én szomorúan látom azt, hogy mikor Magyarországon a kormányzóval szemben egyik-másik helyről egy-egy kiruccanás történik, ez nem emeli a nemzet tekintélyét a külföldön. Gondoljunk a magyar nemzet történeimének lélekemelő példájára, amikor Hunyadi Jánost, az ország kormányzóját, akitől a török a legjobban félt, Kemény Simon átöltözve, ugy mentette meg, hogy magát áldozta fel, csakhogy a; kormányzó megmaradjon a nemzetnek, Most ismét azt látjuk, hogy a kis entente Horthy eltávolításáról, a kormányzó félretételéről tárgyal a mi titkos ellenségeinkkel. Egyetlen magyarnak sem szabad segédkezet nyújtania c éknek a mi ellenségeinknek. (Helyeslés.) Ezzel befejeztem volna beszédemet, amelyben röviden rámutattam ezekre a tarthatatlan állapotokra. Interpellációm., melyet a külügyminister úrhoz intézek, a következő (olvassa)': »Hajlandó-e a külügyminister ur a baranyai népet kizsákmányoló, a szerbek általi óriási adóztatásért és egyéb túlkapásokért sürgős diplomáciai lépéseket tenni ? ; Hajlandó-e a minister ur az entente-misszióknál sürgősen interveniálni, hogy haladéktalanul Pécsre és Baranyába utazzanak, hogy Baranyának a szerbek által való kiürítését, amely a trianoni békeszerződés életbeléptével aktuálissá vált, szorgalmazzák és az amúgy is agyongyötört, kizsákmányolt népet minden túlkapás, és további zsarolás ellen megvédelmezzék?« ' : '" Felhívom a külügyminister ur figyelmét, hogy minden jogtalan adóztatást és zsarolást annak idején a jóvátételi bizottságnak kellőképen a tudomására adják, hogy a jóvátételnél javunkra írják.« (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadafik a külügyminister urnák. A külügyminister ur kivan szólni. Gr. Bánffy Miklós külügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Röviden, tények közlésével fogok felelni azokra a kérdésekre, amelyeket a t. képviselő ur hozzám intézett. (Halljuk ! Halljuk !) A baranyai r.ép az utolsó időben tényleg igen törvénytelen és a békeszerződésnek meg nem felelő zsarolásban részesült. Mi erről tudomással birunk és én fel is léptem már a nagykövetek tanácsánál és annak képviselőméi, a helyi főmegbizottaknál, hogy minden intézkedést megtegyenek arra nézve, hegy az ilyen visszaélések megszüntettessenek. Én ez alkalommal arra is kértem a nagyhatalmak képviselőit, hegy a kiürítés alkalmából szükséges ellenőrzést gyakorolják, még pedig olyképen. ahogy a román okkupáció idejében az ellenőrzés az entente-hatalmak részéről történt, tudniillik hegy a kiürítő vonal mögé bizonyos gócpontokra ellenőrzést helyezzenek el, amely már morális ha48
