Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-243
A Nemzetgyűlés 243, ülése 1921. évi aug. hó é-én, csütörtökön. 329 den a hadsereggel bárminő kapcsolatban lévő intézményt meglehetősen ideges izgatottsággal kisérnek figyel emmel kivülről. Ha méltóztatik elfogadni azt, hogy ez a lehetőség megvan, akkor azt is el kell fogadni, hogy egy adott pillanatban megérkezvén egy ilyen parancs, a magyar kormány a lehető legnagyobb zavarban volna megfelelő praeokkupáló előintézkedések hijján. Mit csinálhatnánk ebben az eseben ezekkel az intézetekkel ? Be kellene azokat zárnunk, növendékeiket szét kellene eresztenünk, mert azokat az intézeteket rövid idő alatt lehetetlenség volna átsimítani a közoktatásügyi keretek közé, az illető internátusokat lehetetlenség volna rögtön ugy berendezni, hogy aggodalom, nélkül néznék azok továbbmüködését azok, akik, sajnos, a hatalommal együtt a parancsolás jogát is kezükben tartják. Ez az ok tehát arra vitte a kormányt, hogy törvényjavaslatot készitsen, hogy már előre átsimítsa, átfejlessze ezeket az intézeteket olyan keretek közé, amelyeknek sem a tartalma ellen, sem a keretek megvonása ellen nem lehet semmi kifogása semmiféle külső hatalomnak, mert nevelőintézeteket felállitani, a nevelőintézeteket polgári tartalommal ellátni és a megfelelő, az 1883-as törvényben és a megelőző törvényekben biztosított és körvonalozott tanintézetekkel kapcsolatba hozni a magyar kormánynak és a Nemzetgyűlésnek teljes és szuverén joga. Ehhez senkinek semmi hozzászólni valója nincs. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy nem túlságos készség, nem elébesietés külső akaratnak, hanem a meglévő értékek védelmezése volt a cél, amely a törvényjavaslat elkészítésére és benyújtására inditotta a kormányt. Tisztelettel kérem Szilágyi Lajos t. képviselőtársamat is, valamint a Nemzetgyűlés egyetemét is, hogy méltóztassék az itt felhangzott aggodalomra, ebben a keretben most előadott tájékoztató szavaimat szivesen tudomásul venni, megnyugodni és a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Felteszem, a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a katonatisztek, továbbá állami és más tisztviselők gyermekeinek nevelőintézeteiről szóló törvényjavaslatot a vallás- és közoktatásügyi bizottság szövegezése szerint általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen!) A törvényjavaslatot tehát általánasságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék mindenekelőtt a címet Birtha József jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—8. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok előterjesztést tenni. Következik napirend szerint a Madridban 1920. évi november hó 30-án kötött »Egyetemes postaszerződés« becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó : T. Nemzetgyűlés ! A forgalmi szükségletek ellenállhatatlan parancsszava hozta létre 1874-ben Bernben a világ egyik legnagyobb, leghatalmasabb egyesületét, az Eg}~etemes Postaegyesületet és fejlesztette azt oly hatalmas erővel naggyá, hogy már az 1897-ben Washingtonban tartott VI. postakongresszus alkalmával büszkén állapíthatták meg, hogy az Egyetemes Postaegyesületnek és a civilizációnak határai azonosak. A világháború előtt legutóbb Rómában 1906-ban tartott VI. nemzetközi postakongresszus határozata szerint, 1914-ben kellett volna a nemzetközi postaegyesületnek ismét kongresszusra összegyűlnie, de a nemzetek a zöld asztal helyett a harcmezőkön találkoztak. A harci zaj lecsillapul ta val ismét csak a posta volt az, amely legkorábban összehozta ismét a munkára kész egyé neket. így 1920 őszén összegyűlt a nemzetközi postakongresszus Madridban, ahol megállapodtak mindazon szerződési pontokra nézve, melyek ebben az ujabb szerződésben foglaltatnak. Itt a győzők és legyőzöttek, valamint a semleges államok ismét egyforma tárgyaló felekként ültek egymással szemben a zöld asztalnál. E kongresszus eredménye az a szerződés, melynek becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat most a Nemzetgyűlés asztalán fekszik. A kongreszszuson, ugy mint az előző alkalmakkor is, eme szerződésen kivül még egy mellékszerződést is kötöttek a postacsomagokra nézve, valamint mellékegyezményeket kötöttek a különböző postai szolgálatokra nézve. A főszerződést törvényhozásunk mindenkor törvénybe iktatta. Ez történt a Rómában 1906-ban tartott kongresszuson kötött szerződéssel is, mely az 1908 : XLV. tc-kel cikke lyeztetett be. Tekintettel azonban arra, hogy a mellékszerződés, valamint a mellékegyezmények tartalma a főszerződésben úgyis beim foglaltatik, ezeknek törvénybe iktatása feleslegessé vá It. A kongresszus munkálatai a postai forgalom minden ágára kiterjedtek és tekintve az utolsó kongreszszustól elteit 14 évet, az előző szerződés jelentékeny változásokon ment keresztül. A változások főjellemvonása a tarifák általános emelkedésében nyilvánul meg. Ennek az élet általános megdrágulása, valamint a brüsszeli pénzügyi konferencián hangoztatott azon általános irányelv is az oka, hogy ugy a posta, mint minden forgalmi vállalat összes költségeit maga köteles fedezni és emellett még szükséges, hegy az államnak is bizonyos hasznot hozzon. A törvénybe iktatandó főszerződésnek nevezetesebb változásai közül a következőkre legyen szabad a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívnom. Az egyezményekben a díjak eddig centimesben és frankokban voltak megállapítva, az egyes országok azután pénzüknek megfelelően megállapított egyenérték szerint állapították meg a díjakat saját pénznemükben.. Ez a szisztéma most. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — XIT. KÖTET. L2
