Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-230
26 A Nemzetgyűlés 230. ülése 1921. évi július ho 16-án, szombaton. nak is e nöke. Miskolcon károm osztályfőnök volt, akiket a Károlyi alatti időkben eltávolítottak, s ezeknek helyébe beült ez a dr. Stankovszky, aki egy igen derék és kiváló szolgálatokat teljesítő ember, akinek azonban szintén keresztül kellett volna ezeken a retortákon mennie, mert hiszen nemcsak a váltókezelőket, nemcsak a kalauzokat és a mozdonyvezetőket kell vizsgálat alá venni, hanem kivétel nélkül mindenkit, aki a kommün alatt, vagy pedig a szociáldemokraták uralma idején, a Károlyi-érában bizalmi állást töltött be. Van azután egy fegyelmi bírósági határozat, amely ugyanarra a Závotszky nevű sátoraljaújhelyi kalauzra vonatkozik, akit most egy ilyen dekrétummal elbocsátottak az államvasutaktól. Én az ő ügyét közelebbről nem vizsgáltam meg, nem tudom, kogy mit tett, mit nem tett, csak citálom a fegyelmi bíróság határozatából azt a passzust, amely őt teljesen igazolja, s amely a következőképen szól (olvassa) : »Terhelt nemcsak kommunista nem volt, hanem élete kockáztatásával dolgozott az ellenforradalmi törekvések érdekében. Szereplésével Zemplén vármegye közönségének háláját, ragaszkodását és megbecsülését vivta ki.« Ezt mondja a fegyelmi bírósági határozat. Es ennek ellenére kapott egy ilyen megbélyegző határozatot és őt is elitélték. Elitélték pedig azért, mert Kutkafalvy képviselőtársunk választása alkalmával bejelentések alapján azt mondták rá, hogy ittas volt a választás ideje alatt, tehát botrányos magaviseletet tanúsított. A részegség ugyanis a vasútnál fegyelmileg elitélendő, s Závotszkyt is ezen az alapon Ítélték el. Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Nagyon helyesen, mert részeg volt ! Kerekes Mihály : En nem védem. A szolgálati rendtartás maga kimondja, hogy aki ittas és akár szolgálatban, akár szolgálaton kivül botrányosan viselkedik, az fegyelmi alá vonandó és ha bűnös, elitélendő. Én csak annyit mondok, hogy amikor valaki szolgálaton kivül lesz ittas, amikor ha talán nem is iszik annyit, hogy elesnék, hazafias felbuzdulásában mégis több bort iszik, mint amennyit kellene, vagy amennyit elbírna, akkor nagyon nehéz ebbe hazafiatlanságot, társadalomellenességet és közerkölcsbe ütköző cselekményt belemagyarázni, és ha van valaki, aki ezzel az én álláspontommal szembehelyezkedik, akkor igazán azt kell mondanom, hogy részemről megszűnt minden tudomány. (Igaz ! Vgy van ! Derültség.) Az én felfogásom az, hogyha valaki szolgálaton kivül berúgott és ezért fegyelmileg elitélik, ez még nem jelent annyit, hogy az illető hazafiatlanul, társadalomellenesen, vagy a közerkölcsbe ütköző módon viselkedett volna, megbüntetem tehát az illetőt fegyelmi bíróság utján áthelyezéssel, pár száz koronával, vagy nem tudom milyen pénzbirsággal, de nem adok ki neki egy olyan dekrétumot, hogy hazafiatlanul, társadalomellenesen, vagy a közerkölcsbe ütköző módon viselkedett. Szádeczky Lajos : Fontos a fegyelem ! Kerekes Mihály: Én is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, t. képviselőtársam. És felsorolhatnék még sok más esetet, amelyekkel azonban nem akarom a t. Nemzetgyűlés idejét rabobi, mivel amúgy is igen előrehaladott az idő. Vannak sokan, akikkel szemben az eljárás még csak azon a ponton van, hogy feljelentés tétetett ellenük, de vannak sokan, akiket ilyen dekrétummal eltávolítottak az államvasutak kötelékéből, tehát erkölcsileg tönkretették őket, anélkül, hogy tudnánk, mi lesz a fegyelmi bíróság határozata, vagyis mi lesz a végső eredmény. (Zaj.) Én. nem védem ezeket. Aláírom, hogy távolítsák el őket az államvasutak kötelékéből, de mert az a meggyőződésem, hogy ezek még hasznos polgárai is lehetnek az államnak, még dolgozhatnak, azért nem helyeselhetem azt, hogy ilyen dekrétumokat adjanak nekik, mert ha munkaalkalmat keresnek és felmutatják ezt a bizonytványt, akkor bizony sehol sem fognak munkát kapni ; őszintén megmondom, én magam sem fogadnám fel őket, mert idegenek lévén, nem tudnám, hogy kikkel állok szemben. Furcsa az is, t. Nemzetgyűlés, hogy még nyugdíjba küldött emberek ellen is indítottak fegyelmi eljárást és ezek közül is kaptak egynéhányan ilyen dekrétumot, holott, aki nyugdíjban van, az már kapott egy igazolást, amelyben az illetőnek elismerik, teszem azt, 36 éven át tisztességgel, becsülettel teljesített hosszú szolgálatát ; mi értelme van hát az ilyenekkel szemben ennek a megbélyegzésnek ? Ilyen a Ligeti esete. Hogy nyugdíjban lévőket is ilyen eljárás alá lehessen vonni, azt egyáltalában nem tudom megérteni. Legfeljebb az 1920 : 1. te. alapján lehetne a nyugdíjasokat kérdőre vonni, de még ez is nagyon kérdéses, mert ha valakit nyugdíjaztak, azt a szolgálati rendtartás alapján fegyelmi alá vonni nem lehet, még akkor sem, ha az 1920:1. tc-nél későbben kelt a nyugdíjazása, közben azonban már elismertem a,z ő érdemeit. T. Nemzetgyűlés ! Még csak Balázs Lajos szolnoki kalauz esetével kivánok foglalkozni. Ez a kartársam az, akit a kommün alatt megbüntettek, mert nem használta a vezénylő tiszt úrra szemben, az »elvtárs« megszólítást. Hogy Balázs Lajos nem szimpatizált a kommünnel, az érthető is, mert hiszen van 60 hold földje, egy kis tanyája, kommunista tehát nem is lehetett. Balázs azonban bűnt követett el a választások alkalmával is. Szolnokon tudniillik két jelölt állt egymással szemben. Az egyik Kenéz Béla igen tisztelt képviselőtársam volt, aki sógora az ottani forgalmi főnöknek, a másik pedig egy Bódi nevezetű- vasutas ; egy felügyelő,aki viszont Balázsnak sógora. Emez kisgazdapárti, amaz kereszténypárti jelölt volt. Természetes, hogy a két sógor mindent elkövetett a saját sógorának sikere érdekében. Dd mi történt ? Balázst egyszerre csak eltávolították, mert nagyon veszélyes ellenfél volt, a kisgazdák körében nagy táborral rendelkezett s különben is a vármegyei kisgazdapártnak alelnöke volt, mint
