Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

A Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólni ? Dánér Béla: Személyes megtámadtatás címén kérek szót a 215. §. alapján. Elnök : A szó megilleti a képviselő urat. Dánér Béla : T. Nemzetgyűlés ! Huszár Ká­roly képviselőtársam azt mondotta, hogy engem nagyon szívesen kirostálna. (Zaj.) Nem tudom, képviselőtársam honnan veszi azt a cézári han­got, hogy ő igy meg ugy kirostálhatna képvi­selőket. (Zaj f és felkiáltások bal felöl : Nem arról volt szói) En csak azt látom, hogy mennél magasabb polcra vergődik valaki kvalitások hiányában, annál hamarabb érzi magát Napóle­onnak és Cézárnak. (Felkiáltások : Hallatlan ! Rendre! Rendre!) Elnök (csenget) : Megvallom, a nagy zajban nem hallottam Huszár Károly képviselő ur ki­jelentését, amelyre alludálni méltóztatik, külön­ben megkértem volna őt, hogy egy képviselő­társával szemben ilyen félremagyarázható ki­jelentést ne tegyen ; viszont azonban figyelmez­tetnem kell a képviselő urat is, méltóztassék képviselőtársával szemben a megfelelő hangot használni. (Helyeslés.) Dánér Béla : Én megértem Huszár Károly képviselőtársam óhaját, hogy ő szívesen kiros­tálna a pártból, mert hiszen olvastam az ő levelét, amelyet mint ministerelnök és mint kultuszminister Zipper galíciai zsidó érdekében irt a magyar bíróság befolyásolására. (Nagy zaj.) Én ebből a levélből ítéltem meg azt, hogy ő milyen szolgálatokat tett a magyar keresz­tény irányzatnak (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Sokkal többet, mint ön !) és milyen szolgá­latot tesz a zsidóságnak. Nekem az a meggyőző­désem, hogy ő mint ministerelnök a legnagyobb mértékben hozzájárult a magyar keresztény irányzat elsekélyesitéséhez és óriási szolgálatot tett ministerelnökségével a zsidóságnak. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Rassay Károly: Annak tett szolgálatot, hogy maga ide ülhetett! Neki köszönhetjük, hogy összeült a Nemzetgyűlés ! Patacsi Dénes: Neked is a szerencséd, a keresztény kurzus! (Zaj. Elnök csenget.) Dánér Béla: Azt is mondja Huszár képviselő­társam, hogy nem ismeri az én lelkivilágomat, mert hiszen én neki sohasem gyóntam. Kálvi­nista vagyok, nem szoktam gyónni, de ugy tudom, ő katholikus, szokott gyónni s én őt egyszer megpróbáltam gyóntatni egy itteni, azt mondhatnám, kocsmába való kifejezés-áradata miatt? (Mozgás) O azonban az önmaga iránt érzett nagy keresztényi szeretetre való hivat­kozással kitért a gyóntatás elől. (Mozgás és zaj.) Huszár Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Személyes kérdésben kérek szót! Én nem fogom abban a modorban foly­tatni, ahogyan a képviselő ur itt elkezdte, azon­ban konstatálnom kell a tényállást. Itt hátul­évi augusztus hó 3-án, szerdán. 319 ról közbekiáltotta valaki a »rostálás« szót, én folytattam és a beszéd hevében azt a kifejezést használtam, hogy sajnálom, hogy nem rostáltam többet. Erre kaptam onnan egy közbeszólást. Erre azt mondtam : »Talán ön is azok közé tartozott volna.« (Zaj.) Ezt a jelölés idejére nézve mondtam, mikor a választási költségekről volt szó. (Derültség. Zaj.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos : Hát nemcsak a munka­pártnak volt pártkasszája? (Zaj.) Huszár Károly: Nem pártkassza, csak vá­lasztási költség ! Meskó Zoltán : A kisgazdapárt egy krajcárt nem költött ! Elnök: Méltóztassék lehetővé tenni, hogy az interpelláló képviselő ur élhessen házszabály­szerű jogával! (Halljak! Halljuk!) Tasnádi Kovács József: Tisztelt Nemzet­gyűlés! Én egy minister urat interpelláltam, s hárman válaszoltak. (Derültség.) Pedig ón mind a Káromra kijelentettem, hogy mind a hármat kiváló, derék keresztény nemzeti férfiúnak tartom. Huszár Károly igen t. képviselőtársam és volt kultuszminister ur egyenesen annyira ment a védekezésben a nemtámadással szemben, hogy egyenesen Friedrich Istvánra hárította a felelősséget. Hát, a t. Nemzetgyűlés, Friedrich István ministerelnök volt és nem kultuszminis­ter! Erre csak ezt válaszolom. Méltóztatott Huszár képviselőtársam azt mondani, hogy minister korában igazoló-bizott­ságot hívott össze és ez igazolta Imre Sándort. Hát, t. képviselőtársam, utalok Yass József t. közoktatásügyi minister úrra, aki azt mondta, hogy »csődöt mondott az igazolási eljárásnak nevezett humbug«. Huszár Károly: Ahol egy püspök van egy zsűriben, ott nem lehet mondani, hogy humbug, Tasnádi Kovács József: Nem én mondtam. Huszár Károly: Vass sem mondta ezt! Vass József vallás és közoktatásügyi minis­ter : Nem erre mondtam ! Tasnádi Kovács József: Kérem, 1920 június 28-án mondta. Ezt majd el méltóztatik a két minister ur egymásközt intézni, ehhez semmi közöm. Haller tisztelt volt minister urnák pedig védekeznie teljesen felesleges, mert ő volt az, aki megszükitette Imre Sándor hatáskörét, amit én nagy köszönettel veszek tudomásul. Haller István : Nem is védekeztem. Tasnádi Kovács József: Vass minister ur volt szíves bizonyos szelíd figyelmeztetést intézni hozzám, hogy miért hoztam ezt ide a Nemzet­gyűlés elé. Megint oda térek vissza a minister urnák képviselő korában, 1920 június 28-án tartott beszédére, amikor azt mondta : »Nem ülnek nyugodtan ezek az emberek, akiké humbug­igazoláson átmentek, és nincs kéz és ököl, amely

Next

/
Oldalképek
Tartalom