Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-242
A Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. de nem ugyanabban a hitbizományban. bitrokos és várományos egyszerre ! Ez abszurdum volna. Hanem az egyikben birtokos, a másikra várományos. De a másik hitbizományba fennálló várományosi jogát nem lehet kielégiteni ebből a hitbizományból. Mert a minister ur végre ugy állitotta fel a kérdést, hegy ez mérlegelés tárgya lesz és mintegy többet fognak igénybe venni. En nagyon kérem a minister urat, hogy a gyakorlati komplikációk elkerülése érdekében javitsa át ezt a szöveget, mert ez feltétlenül komplikációkra ad alkalmat. Például hogyha egy várományos fog hazaárulás bűnébe kerülni, akkor a várományosi jog ellenértékét akarják majd valamiképen megállapítani és a fennálló hitbizomár.yból kielégiteni. Én nagyon kérem a Nemzetgyűlést, méltóztassék az éu javaslatomat elfogadni. Jogilag teljesen preoiz, megfelel a magyar jogtörténeti fejlődésnek és biztositja azt a nagy elvet, hogy se főnemes, se hitbizománybirtokos, sem a haza legutolsó egyszerű polgára között nem lehet különbség abban a percben, ha a legsúlyosabb bűncselekményt, a hazaárulást követi el. (Ugy van !) Mód van rá feloldani és azután épen ugy igénybe venni. Kérem, méltóztassanak határozati javaslatomat elfogadni. Elnök : Az igazságügymin.ister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : Még csak azt a megjegyzést akarom tenni t. képviselőtársam utolsó szavaira, hogy az a megoldás, a melyet a törvényjavaslat szem előtt tart, gyakorlatilag végeredményben, majdnem azt lehet mondani, ugyanoda vihet, . . . Rassay Károly : Vihet ! Tomcsányi Vilmos Pá! igazságügyminister: . . . amennyiben az indokolt, mint a t. képviselőtársamé . . . Kerekes Mihály. Akkor fogadjuk el az övét ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: . . . mert a bíróságra van bízva, hegy ő mérlegelje a fennforgó körülményeket, ennek a birtoklási és várományosi jognak az értékét, jelentőségét, az elkövetett bűn.cselekményt és akkor majdnem az egész hitbizományt elvehetik, illetőleg az egészet teljesen nem, mert ezt a jogi állapot nem engedi meg. Épen ezért, minthogy a gyakorlatban az eredmény majdnem ugyanaz, mint a t. képviselő ur javaslatánál és mégis csak jogilag helyes ez a megoldás, kénytelen, vagyok a javaslat álláspontjához kém.i a Nemzetgyűlés hozzájárulását. (Helyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A 2. §-hoz Rassay Károly képviselő ur egy olyan, módositást adott be, mely voltaképen egy, a törvényjavaslat eredeti szövegével ellentétben álló uj 2. § beiktatását jelenti. Ennélfogva a kérdést akkép kiván.om feltenni, hogy a javaslat eredeti szövegét szembeállitom Rassay képviselő ur módositása val. Amenynyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, elesik Rassay képviselő ur módositása, ellenkező évi augusztus hó 3-án, szerdán. 299 esetben pedig Rassay képviselő ur módositása emelkedik érvényre. Méltóztatnak a kérdés ily feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen.!) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 2. §-t eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem í (Igen ! Nem !) Minthogy nemet is hallottam, kérem azokat, akik az eredeti szöveget megszavazzák, méltóztassanak helyeikről felemelkedni. (Megtörténik.) Megállapítom a többséget. A 2. § tehát eredeti szövegezésében, fogadtatott el. Következik a 3. §. Szabóky Jenő (olvassa a törvényjavaslat 3. §-át). Elnök : Szólásra következik % Szabóky Jenő jegyző: Meskó Zoltán ! Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés ! A3. §-hoz a következő uj bekezdés felvételét javaslom (olvassa) : »A hitbizwnányhoz tartozó és az államnak jutó ingatlan egy éven belül földbirtokpolitikai célokra felhasználandó es elsősorban a rokkantak jöhetnek figyelembe a birtok felosztásánál. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügymin.ister ur kivan szólni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: A törvényjavaslat indokolásában is kifejezésre jut az a gondolat, hogy ezeket az állam tulajdonába kerülő ingatlanokat természetesen elsősorban csak a képviselő ur által emiitett célra lehet felhasználni. Nemcsak az indokolás utal erre, hanem a törvényjavaslat 2. §-ának harmadik bekezdése is egészen világosan kimondja ezt, mely az ország földbirtokrendező biróságra bizzi . . . Meskó Zoltán : Hogy húsz év alatt ossza fel ! Tomcsányi Vilmos Pál "igazságügyminister: . . . hogy olyankor, amikor a vagyonnak nem túlnyomó részét, hanem csak felét vagy bizonyos kisebb hányadát vesszük el, hogy akkor melyiket kell elvennie, vagyis azokat az ingatlanrészeket fogja az országos földrendező biróság elvétetni, amelyek földbirtokpolitikai célokra alkalmasak és szükségesek ; valamint kimondja, a törvény azt is, hogy ha valami visszamarad, akkor az ingóság, kell, hogy legyen. Minthogy a képviselő ur mégis egy határozott időt, egy évi időtartamot szab meg, és az ember nem tudhatja, hogy ha a törvényben kötelezően záros határidőt szabunk meg munkánknak, hegy az megvalósít hat ó-e, továbbá a földbirtokrendező biróság nemcsak ezt az egy hitbizományi ügyet fogja intézni, hanem az ország összes hitbizományi- ügyeit, annak kijelentése mellett, hogy a törvényjavaslat intenciója ugyanaz és a kormány intenciója sem lehet más, tisztelettel kérem a képviselő urat, méltóztassék ezt a kijelentésemet tudomásul venni, mint a kormány hivatalos álláspontját és indítványát méltóztassék visszavonni. Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés Legnagyobb sajnálatomra indítványomat nem vonhatom vissza, Ebben az országban, sohasem lesz 38*
