Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-242

296 .4 Nemzetgyűlés 242. ülése 1921. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát berekesztem. Az igazságiigyminister ur kivan szólani. Tomosányi Vilmos Pál igazságiigyminister; Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Mindenekelőtt pár szóval, bár egészen röviden, reflektálni óhajtok R-assay Károly t. képviselő ur jogi fejtegetéseire. Ö a hitbizomány jogi íelfogá&ára nézve az- egyik álláspontot hozta fel és állította be ugy, mintha ez volna a kizárólag elfogadott álláspont. A képviselő ur nagyon jól tudja, hogy vannak jogászok is, akik az ellenkező véleményen vannak. Rassay Károly : Olyant nem találtam. Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister : De szerény véleményem sze int ezek az ellen êtes vélemények igazán tisztán csak a jogászok mesterkedései és finomkodásai, mert lényegben mind a kettő ugyanezt mondja. Az az álláspont, amelyet a képviselő ur mond, hogy a hitbizomány korlátolt tulajdon, inkább csak valami formális megjelölés . . . Rassay Károly: Súlyos konzekvenciái vannak! Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: . . . mig a másik álláspont, amelyet Gaal Gaszton t. képviselő ur hangoztatott, amely azt mondja, hogy a hitbizomány olyan, mint a haszonélvezet, ez a hitbizomány tartalmát mondja meg. Rassay Károly : Mi lesz, ha feloldják ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: Ez megmondja azt, hogy az a tulaj don korlátozás miben áll, mit jelent. Ennek a tulajdoni korlátozásnak — most Rassay képviselő ur szavait használom •— tartalma a haszonélvezet. Ez tehát végeredményében teljesen ugyanaz és egyébként teljesen irreleváns. Különben a törvényjavaslat 1. §-a is egy kalap alá vonja, egymás mellé helyezi ezeket a fogalmakat, itt érdemkülönbség a két álláspont között nin.es

. Ez tisztán egy jogi elméleti felfogás, amely a kérdés eldöntésénél egyáltalában nem irányadó. Második megjegyzésem a t. képviselő ur fejtegetésére az, hogy azt méltóztatik beállitani, hogy régi magyar magánjogunkban az ősiség tulajdonképen teljesen ugyanaz volt, mint a hitbizomány és épen azért azok a szabályok, amelyek az ősiségre és az ősi vagyonelkobzásra nézve fennállottak hűtlenség és más főbenjáró bűnök esetében, teljesen analogice alkalmazandók volnának a hitbizományokra is. Nem akarok most nagy jogtörténeti vitába belebocsátkozni . . . Nyéki József : Milyen jó volna, ha nem volna hitbizomány ! Most nem kellene erről vitatkozni ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: . . . csak megállapitom, hogy jóllehet az ősiség intézménye fennállott egészen 1848-ig, mindazonáltal szükségesnek mutatkozott és fel is állitották a hitbizományt és az az ősiséggel parallel fennállott, több mint másfél évszázadon át, ami azt jelenti, hogy mégis csak kellett valami különbségnek lenni a hitbizomány intézménye és az ősiség intézévi ím gusztus hő 3-án, szeráán. menye között, mert ha nem lett volna, nem lehetett volna a kettőt külön fentartani. Rassay Károly : Mi volt a különbség 1 Az osztrák császárok csinálták ! Gaal Gaszton: Az egyik oszthatatlan volt, a másik osztható ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: Az ősiség intézménye fennállott egészen 1948-ig. és a hitbizomány intézménye is fennállott 1687 óta. 1848-ig parallell állott fenn mind a kettő. Ha teljesen egyforma lett volna, nem állhatott volna fenn kétféle formában. (Mozgás jobbfélől.) Meskó Zoltán : A hazafiakét elvették, most meg a hazaárulókét nem lehet elvenni ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: Azt méltóztatik mondani, hogy a Rákócziék vagyonát azért elvették. Nyéki József: Sajnos, ugy van! Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: Epen azért mondom, hogy az más kérdés, hogy akkor mit csináltak. Én ilyen javaslattal akkor sem jöttem volna. (Derültség.) Bródy Ernó': Nem lehet tudni ! (Derültség.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister : Most, ha ezt a javaslatot elkészitjük, tisztán jogi alapon állunk. Én teljesen igazat adok Gaal Gaszton képviselő urnák ; én tegnap az általános vitánál meg is mondtam egészen nyiltan, hogy a tiszta, szigorú jogi álláspont csak az lehet, hogy mindenkitől csak azt lehet elvenni az 1915-iki törvény alapján, ami őt megilleti és ami az ilyen hitbizománynál a hitbizományi birtokos joga. Ha én tovább mentem ebben a javaslatban, ennek — amint tegnap már kifejtettem — az a magyarázata, hogy én indokoltnak láttam a hitbizományok tekintetében ettől a szigorú jogi elvtől eltérve, illetőleg tovább menve intézkedni, még pedig azért, mert először is egy ilyen hitbizományi birtokosnak leszármazói mégis csak az illetőnek gyermekei, és ha egy más ember gyermeke szenvedi azt a csapást, amely az apját érinti, ha az egész vagyonát ilyen célból elkobozzák, akkor a hitbizományi birtokos gyermekét is érheti bizonyos családi nexusnál, a leszármazásnál fogva ez a súlyos csapás. Ereky Károly: A magánvagyon elkobzásánál is regarde-dal vannak erre ? Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: Nem. Epen azt mondom, ez az egyik érvem, hogy ezért tudok tovább menni a tiszta jogi álláspontnál, mert a magánvagyon elkobzásánál — épen Ereky képviselő ur véleménye ellen szól ez a mostani közbeszólása — nem veszik figyelembe, hogy van az illetőnek nyolc gyermeke, hanem elveszik a vagyonát. Itt is azt mondhatnám, hogy nem veszik figyelembe. Rassay Károly: De a testvért sem veszik figyelembe ! Ereky Károly: A jogi álláspont helyes ! Tomcsányi Vilmos Pál igazságiigyminister: A másik az, amit tegnap szintén röviden érintettem, hogy a hitbizományi birtokosnál és várományos-