Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-230
A Nemzetgyűlés 230. ülése 1921 kadék, kő, ingovány és temető. Temető — sajnos — a járásban úgyis elég van. Ezen birtokeloszlás mellett is ebből a 20.000 katasztrális hold termőföldből a Schossbergeruradalomra körülbelül 13.000 karasztrális hold esik. (Zaj a középen.) Ilyen birtokeloszlás mellett is — főképen ezt akarom kiemelni — Nógrád megyének és ennek a járásnak derék, hazafias népe a forradalmak alatt, a proletárdiktatúra alatt is, semmiféle excessusra nem volt kapható, ezt a derék, jóravaló népet az ő mélységes vallásossága, lángoló hazafias érzése, hazaszeretete megőrizte a kis értés idején, és még a proletárdiktatúra is mindenféle emóciók, mindenféle atrocitások nélkül száguldott el a feje felett, s az ország más különböző helyem tapasztalható zavargások sem történtek ebben a kerületben. Ha valami történt, azt is legfeljebb idegenből jött és behurcolt terroristák vagy vöröskatonák végezték. Ezért az eszm ényien ragyogó hazafias viselkedésért ezt a szegény népst most az a jutalom éri, hogy a legelső szociális törvény végrehajtásánál a legképtelenebb, a leglelketlenebb, a legantiszociálisabb intézkedésekkel és követelésekkel kerül szembe. A Schossberger-féle uradalomról szólok, azonban búit követnék el, ha itt nem jelenteném ki azt, hogy a birtok tulajdonosa, báró tornyai Schossberger Rezső iránt a legmélységesebb tisztelettel viseltetem azért, mert őt mindenkor humánus gondolkodású, nemes szivü és a szegény nép ügye iránt érzékkel biró embernek ismertem meg és meg vagyok győződve, hogy ezekről az adatokról neki vagy halvány sejtelme sincs, vagy pedig, ha tudomása van, azt elferditett formában juttatták hozzá. A Schossberger-uradalomnak Szirákon, Héhalomban, Algácson, Nagykökényesen vannak földbirtokai és ezen földbirtokok között van olyan, amelyet a háború alatt potom áron szerzett meg az uradalom. Mégis megtörténhetett az, hogy pl. Héhalom község határában az uradalom igazgatója egy négyszögölet csupán 17 koronás áron volt hajlandó rögtöni fizetés mellett — és összesen csak 350 négyszögölet — átengedni a lakosoknak, holott ennek a birtoknak holdját alig 1000 koronáért szerezte a háború alatt és a szomszédos uradalmak körülbelül G, 7 és 9 koronás árban adták és osztották ki a házhelyeket. Nagykökényes község határában pedig az u. n. tamotai birtokon, amely körülbelül 1200 holdat teszi ki, és amelyet a Schossberger-ur&dalom a háború alatt báró Harkányi János volt ministertől vásárolt meg — és főképen ezt kivánom a t. Nemzetgyűlés figyelmébe ajánlani, és kérem különösen a földmivelésügyi minister urat, hogy intézkedjék — az uradalom igazgatósága kereken megtagadta, ridegen visszautasította a környék lakosainak kérelmét a házhelyek kiosztására vonatkozólag, holott a szomszédes birtokok ott is 6, 7 és 9 koronás áron már kiosztották a házhelyeket. így folytathatnám ezket az adatokat ezeken évi július hó 16-án, szombaton. 21 a birtokokon tovább. De most nem kivánom ezeket elősorolni, hajlandó vagyok azonban az igen tisztelt minister urnák ezeket rendelkezésére bocsátani. Tény az, hogy ezekben a községekben — holott kerületem többi községeiben a házhelytörvény simán és zavartalanul mehetett keresztül — a házhely törvény végrehajtása megakadt. A házhelyrendező bizottság is kiszállott és ez sem tudott semmiképen a nép javára döntést hozni. Most a döntés, ugy látszik, vagy a ministerium előtt, vagy a földbirtokrendező biróság előtt van. Mindegy, bizom a kormánynak és főképen aföldmivelésügyi minister urnák szociális érzékében, nem.es demokratikus érzésében, hogy ezen házhelyügyekben a szegény nép, a nincstelenek javára kedvező döntést fog hozni. Épen azért a legnagyobb bizalommal és tisztelettel a következő interpellációt terjesztem a m. kir. kormány elé (olvassa) : »Hajlandó-e a m. kir. kormány, főképen a földmivelésügyi ministerium intézkedni arról, hogy a házhelytörvényt a báró Schossberger-féle uradalmakban is haladéktalanul a lakosság anyagi képességének megfelelően végrehajtsák. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, és a földbirtokreformról szóló törvényjavaslatnak tárgyalása és megszavazása bizonyltja azt, hogy ebben a Házban még csak véleménykülönbség sincs abban a tekintetben, amit most Gunda képviselő ur hangoztatott. (Igaz ! Ugy van I) A törvény tárgyalása és megszavazása oly egyértelmű és egyhangú volt, hogy ezért a Házban senki sem találkozott, aki más véleményen lett volna. Most is ugyanazon a véleményen vagyok. Hogy a végrehajtás nem ugy sikerült, amint szerettük volna, az nem rajtnunk múlt. Amikor a t. Ház a házhelytörvényt, meghozta és a földmivelésügyi ministert megbizta a végrehajtásával, az a munka megkezdődött és az egész télen folytatódott mindaddig, amig a birtokrendező-biróság át nem vette a földmivelésügyi ministeriumtól. Én a magam részéről mindent elkövettem, hogy a törvény végrehajtassék. Eleinte nehézkesen ment. Az első hónapokban alig jöttek hozzám felebbezések. Később, a tavaszi hónapokban azonban seregestől jöttek. Az elintézés a következő volt : A községnél jelentkezni kellett azoknak, akik házhelyet igényelnek ; a községi elöljáróság, a képviselőtestület köteles volt tárgyalni és megállapitani, hogy a törvény szerint kiknek lehet joga házhelyre és akkor fel kellett nekik szólitani az illető földbirtokost, hegy hajlandó-e házhelyet adni. Ha hajlandó nem volt, akkor a főszolgabirónál kellett a községnek jelenteni és kérni a bizottság kiküldését. A főszolgabírónak a bizottság kiküldésére intézkednie kellett. Minden vármegye
