Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-241

A. Nemzetgyűlés 241. ülése 1921 mert néhány pillanattal előbb Rassay Károly igen t. képviselőtársam árulta épen el, hogy a szóbanforgó hitbizomány felének Károlyi József a várományosa. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rólam tudja Rassay igen. t. képviselő ur, hogy én nem tömjénezek a grófoknak, de Károlyi József grófnak nagyon szivesen odaadom ezt. (Nagy zaj és ellenmondás a jobboldalon és balfelől.) Orbók Attila: Nem ajánékozunk! Nem lehet nemzeti adományokat adni ! Tessék az egészet a földreform céljaira fordítani ! (Folyton tartó nagy zaj. Elnök csenget.) Az ország szerencsétlenségéből ne legyen haszna senkinek ! Nem ajándékozunk ! (Nagy zaj.) Rassay Károly : Ezt mondtam én is ! Nem lehet adományozni ! Orbók Attila : A magadéból adjál ! (Zaj.) Griger Miklós : Én nem adományozok birtokokat, mert ha birtokot adományoznék, akkor mindenekelőtt a nincsteleneknek adnék . . . Orbók Attila ; Mi is azoknak akarjuk adni ! Griger Miklós :... de elvi kifogásom nincs ez ellen, még pedig azért, mert épen Károlyi József volt az, aki vagyonát, szabadságát és életét kockáztatta tulajdon fivérével szemben. (Zaj a jobboldalon.) Meskó Zoltán : Még akkor sem ! Orbók Attila : Sok százezer ember nem en.ynyire, de jobban kockáztatta az életét. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Griger Miklós : Én nem akarok nemzeti ajándékot adni, de erkölcsi felelősségérzetem késztet arra, hogy Károlyi József gróf védelmére szót emeljek (Felkiáltások jobbfelől : Nem vádolja senki !) és kijelentsem, hogy én nem irigyelném tőle ezt a hitbizományi. (Felkiáltások jobbfelől : Mi sem irigyeljük !) Orbók Attila : Tiszteletet adunk, amennyit akar, de földet nem ! Griger Miklós: Egyébként ideje lenne, hogy a hitbizományok idejétmulta intézményének eltörléséről tanácskozzunk (Igaz! Ugy van! Zaj.) és legközelebb meg is ragadom az alkalmat, hegy a Nemzetgyűlést és a t. kormányt ezzel a kérdéssel foglalkoztatásain. (Helyeslés. Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Felszólalásomat azzal fejezem be, hogy várom a nagy port, hogy annak areopágján megmérhető legyen nemcsak Károlyi Mihálynak, hanem egyénenként azoknak felelőssége is, akik Károlyi Mihály akciójában részt vettek. Hadd nyerjenek teljes elégtételt azok a hazafiak, akiket csak a körülmények kényszerítő hatása sodort oda, akik csak azért szerepeltek a forradalomban, hogy a polgárság érdekeit védelmezzék és a nemzetet.a további forradalmi lépésektől eltérítve a konszolidáció útjára vezessék, hadd nyerjenek elégtételt, akik csak azért kapaszkodtak a forradalom szekerére, hogy annak iramát megfékezzék, szóval, akik nem hazaárulók, hanem honmentők (Igazi Ugy van!) és hadd részesüljenek a kellő büntetésben azek a bujtogatok és kalandorok, akik hónapok titkos aknamunkájával a felfordu- | évi augusztus hó 2-án, kedden. 279 lást előkészítették és az összeomlás után az alkotmányos kibontakozásnak útját állották és Magyarországot az általuk előidézett földrengés romjai alá akarták temetni. (Igaz ! Ugy van !) A törvényjavaslatot, bár

5 nem elégíti ki, mégis, mivel törvényes módot ad arra, hogy Károlyi Mihály hazaárulása legalább részben megtoroltassék, általánosságban elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik % Kontra Aladár jegyző' : Kerekes Mihály ! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! Csak nagyon, röviden, pár szóval kívánok a törvényjavaslathoz szólni. Mindenekelőtt Griger igen t. képviselőtársam beszédére óhajtok néhány szóval reflektálni, aki akkor, amikor a nemzet vagyonáról és becsületéről van. szó, szivesen megszavazza ezt a törvényjavaslatot, ha ezt a vagyont Károlyi Józsefnek adják. (HaUjuk ! Halljuk ! jobbfelől.) En nem abból a szempontból bírálom el ezt a törvényjavaslatot, hogy ki fogja kapni a hitbizomány felét, mert tulaj donképen nines is benne a törvényjavaslatban, hogy a Károlyi-féle hitbizományról van szó, de. benne van a hitbizomány fogalma és mindenki előtt világos, hogy az 1915 : XVIII. te. módosítása csak azért vált szükségessé, mert Károlyi Mihály az úgynevezett hazaárulást elkövette. Bekövetkezhetnék az az állapot, hogy kisebb bűnösök a törvény teljes szigorával el fogják veszteni egész vagyonukat, (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) ellenben Károlyi Mihály ennek a törvénynek alapján viszszakapná a birtok felét, annak a birtoknak felét, amelyet esetleg a szatmári békekötésért, esetleg az azután következőkért kapott a család. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amikor a magyar Nemzetgyűlés egyszer van abban a helyzetben, hogy egy olyan törvényt hozzon, amelyre az utókor sem mondhatja azt, hogy nem hazaárulásért hozták, akkor ennek olyannak kell lennie, hogy kielégítse azokat, akik tiszta szívből jönnek ide és törvényt alkotnak a hazaárulás ellen. Azok a törvények, amelyek Magyarországon hazaárulás címén jöttek létre, a magyarság 99%-ának lelkéből nem váltották ki azt a fogalmat, mert tudjuk, hogy bár a Rákóczíak, Bercsényiek, Kossuthok hazaárulóknak lettek minősítve, a nép lelkében azonban nem hazaárulók voltak, hanem szabadsághősök. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Ha a történelmet, különösen a bécsi le véltár titkos iratait olvasgatjuk, amelyeket most kiadtak, azt hisszük, hogy ez tiszta fényt nyújt, azt látjuk, hogy a Károlyi-hitbizomány szerzése, különösen a nagybirtokok szerzése, a történelem folyamán nem ugy ment végbe, hogy munkásságuk által szerezték a nagybirtokot, hanem érdemekért jutalmak osztogatás a volt a nagybirtok szerzése. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Különösen a török uralom alatt Magyarországon, amint elhúzódott a harctér, amint egyik helyről elverték a törököt, nem csináltak lelkiismereti kérdést a várományosok érdekéből ; hiába aspirált a birtokra az arra jogosult özvegy és árva, azt oda-