Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-241

280 A Nemzetgyűlés 241. ülése 1921, ígérték és oda is adták másnak. Nekünk, a késő utókornak ezeket a szempontokat feltétlenül figyelembe kell vennünk, amikor ilyen törvényt hozunk, mert a nagybirtokok teljes egészükben — tisztelet a kivételeknek — nem évszázadok munkásságából fakadtak, hanem azért adták, mert egyesek hűek voltak a dinasztiához és nem a nemzethez, (Egy hang jobbfelől : Hazaárulásért kapták !) Sziráki Pál : Most még kisüstöt sem adnak ! (Derültség.) Kerekes Mihály: Én nem vagyok jogászember és bizonyos skrupulusom támad, mikor a törvényt két'oldalról látom megvilágítva. Mert ha nem a Károlyié volna ez a birtok, akkor nem volna jogunk el se venni. Sziráki Pál : Ha például az enyém volna ! (Derültség.) Kerekes Mihály : Ha az övé, akkor jogunk volna elvenni. Fennáll tehát az a helyzet, amelyet Rassay t. képviselőtársam emiitett, hogy nem jogszerüleg, hanem politikai szempontból kell a törvényt meghozni. Ha politikai szempontból kell meghozni a törvényt, akkor minden gondolkozás nélkül olyan törvényt kell hozni, amely teljes egészében elveszi a hitbizományi. Magyarországon rengeteg hadirokkant van, akiket nem tudunk elhelyezni. Azt mondták valamikor a nagybirtokok tulajdonosai a nagytőkések, még a háborút követő időben is, hogy majd ők gondoskodnak a hadirokkantakról, akik a hazáért, dacára annak, hogy nincs egy barázda földjük, életüket veszélyeztették. Mégis elbocsátják a hadirokkantakat azok a nagytőkések és nagybirtokosok is, akik eddig alkalmazták őket. Világos volt ez, mert hiszen a tőkének magának szive nincsen. A tőke tisztán és kizárólag az embervérre pályázik, az abból kizsarolt erőre, ebből akar megerősödni. Már pedig az a hadirokkant, aki hazajön a világháborúból, csak fél munkaerő lévén, nem tudnak annyit kisajtolni belőle, mint a teljes munkaerőből. Az állam nem gondoskodott róluk. Ha megmaradt volna nagy-Magyarország, ez a kérdés könnyen megoldható lett volna, mert a rokkantak igen nagy százaléka földmivesember, A kis-Magyarországon azonban nehéz a kérdést megoldani. Törvényt kell tehát hozni arról, hogy kötelezni kell a nagytőkést és a nagybirtokost arra, hogy bizonyos százalékban alkalmazzák a rokkantakat munkára. Sziráki Pál; Károlyi Mihály felajánlotta a birtokait annak idején, most meg csak a felét akarják elvenni. (Mozgás. Zaj.) Kerekes Mihály : En a kérdést nem látom egészen tisztán. Én, aki mint ember gondolkozom, az árvát, a gyermeket magát sújtani még törvénynyel sem kávánom, pedig ez történnék, ha a birtok felét Károlyi Józsefnek adjuk oda. így a kiskorú gyermeket látom sújtva, akit teljesen nem lehet hibáztatni azért, mert Károlyi Mihály hazaáruló volt. (Ugy van! jcbbfelól) Én ebben a törvényben látom megismételve a Zách-család tragédiáját, évi augusztus hó 2-án, kedden. amikor az apa bűnéért, a család hetediziglen kiirtatott. Ha Károlyi Józsefnek át lehet adni a birtok felét, akkor át lehet azt adni az ártatlan gyermeknek is. De nem lehet átadni politikai felfogásom szerint egyiknek sem, (Élénk helyeslés jobbfelől.) hanem az egészet el kell venni és a rokkantaknak kell odaadni. A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés jobbról és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólni % (Nem I) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Az igazságügyminister ur kivan szólni. *•--• ^ Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Tisztán csak azzal a kérdéssel óhajtok foglalkozni, amely nézetem szerint ennél a törvényjavaslatnál a lényeg és amely arról szól, hogy milyen mértékig lehet alkalmazni az 1915. évi XVIII. tcikket. Tulaj donképen nincs itt ebben a törvényjavaslatban semmi másról szó, mint az 1915 : XVIII. tcikknek már jogszabály alkotó rendelkezésének értelmezéséről . . . Rassay Károly : Akkor bizzuk a bíróságra 1 Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: ... és bizonyos irányban, ahol szükségesnek mutatkozott a hitbizományok tekintetében. (Zaj.) Kerekes Mihály: Biztosítani a Károlyi birtok felét ! (Zaj.) Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Tessék meghallgatni ! Bizonyos irányban kiterjesztéséről. Mert olyan mértékig, amint mi ezen törvényjavaslatban intendáljuk, az 1915. évi törvény alapján nem lehetett megcsinálni. Ebben a törvényjavaslatban tovább megyünk, (Zaj és ellenmondások.) mert jobban meg akarjuk szorítani és jobban igénybe akarjuk venni a hitbizományban lévő vagyont. Rassay Károly: Adományozás rem volt a törvényben. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister: Az 1915. évi törvény kimondta azt, hogy bizonyos bűncselekmények elkövetőinek vagyona, amely őket megilleti, az államra száll. Hogy mi az a vagyon, az a jogban általában ismeretes, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy célszerű volt ebben az uj törvényjavaslatban a vagyon egyes kategóriáit külön is kiemelni. Ebben a törvényjavaslatban nemcsak hitbizományról van szó, amelynek birtoklása, haszonélvezete egy vagyonjog, tehát vagyon, amely az 1915. évi törvény alapján szintén az államra száll. Más ilyen korlátozott jogok is vannak. Van például a közönséges haszonélvezet, van az özvegyi haszonélvezeti jog. Méltóztatnak azt tudni, hogy az özvegy férjének vagyonában mint haszonélvező, tovább benne marad. Ilyen eset is előfordulhat, hogy tudniillik egy ilyen özvegyi haszonélvezeti jogot gyakorló valaki követi el ezt a bűncselekményt. Természetesen tőle nem lehet azt a vagyont elvenni, amely nem az övé, amelyhez semmi köze, amelyen csak életfogytiglani haszonélvezeti jog illeti meg. De vannak