Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-241

278 A Nemzetgyűlés 241. ülése 1921, évi augusztus hó 2-án, kedden. delte, szétzüllesztette a hadsereget, a nemzeti had­seregnek megalakulását megakadályozta,* az olá­hoknak fegyvert és pénzt küldött nemzeti gárdák szervezésére, az érsekújvári ellenállást meghiúsí­totta, a Felvidéket a leggyávább, Erdélyt a leg­nyomorultabb ellenségnek kezére játszotta, az evakuálást elmulasztotta, rengeteg tarhet, só-, ruha­és tüzelőinséget zúdított a maradékországra, el­kótyavetélte az ország földjét, eltékozolta az or­szág pénzét, előkészítette a vörös rémuralmat, a toloncházban. pártfogásába vette Kun Béláékat, majd átadta neki a hatalmat, megrontotta a nem­zetet, elsikkasztotta hirét-nevét, feddhetetlen be­csületét; . . , OrbÓk Attila : Még mir.dig ellene dolgozik ! Griger MiklÓS : . . . megfojtotta a történelmi Magyarországot és a kommunizmus bukása óta nemzetrontó átkos munkáját folytatja és meg­újrázza — szóval tény az, hegy Károlyi Mihály ugy is mint ministerelnök, ugy is mint úgynevezett köztársasági elnök és ugy is, mint a nemzet átkától terhelt mágnás, hozzá hasonló cinkostársainak segítségével oly büntetendő cselekményeket köve­tett el, amelyek a hazaárulásnak kritériumait magukon viselik, amelyekért felelősségre kell vonni és amelyek megtorlást követebek. Rassay Károly : Akkor kevesebb volt a köz­vádló! Griger Miklós: Épen ezért igen t. Nemzet­gyűlés, amikor Károlyi Mihályról van szó, ne em­lítsen nekem senki engesztelődést, kegyelmet és megbocsátást, mert a hazaárulás bűnét az Úr­isten sem bocsátja meg. Széchényi István, is, mert kevesen vagyunk, csak az apagyilkos számára kért bocsánatot a közvéleménytől, de az anyagyilkosok számára megbocsátó szava nem volt. Károlyi Mi­hály anyánkat, Magyarországot gyilkolta meg, ő megkülönböztetett, ő kivételes gonosztevő. (Igaz ! Ugy van! balfelől.) Az ő bűnére csak súlyosbító körülményeket találunk, mentő körülményeket nem. Szörnyűséges tettét különösen az teszi utá­latossá, hogy ő a legnagyobb mértékben részesült azokban a javakban és azokban az áldásokban, amiket a haza fiainak juttathat. (Igaz ! Ugy van !) Családja nagy tiszteletben részesült és becses elő­jogokat élvezett. Dúslakodott a földi javakban. Akkora darabot vallhatott magáénak a hazai rög­ből, amelyen ezrével élhettek volna meg mások. (Igaz ! Ugy van ! jobb- és balfelől.) Ezért az ő há­ládatlan sága határtalan. Kun Béla, akinek nevét a legnagyobb undor­ral ejti ki mmden, becsületes magyar ember, (Igaz ! Ugy van !) különb legény volt Károlyi Mihálynál s ezt nemcsak én mondom, hanem mondják az én rab-testvéreim, különösen a felvidékiek, akik azt hajtogatják, hogy nemzeti szempontból Magyar­országnak Károlyi Mihály többet ártott, mint Kun Béla. (Zaj.) Mi tudjuk, hogy Kun. Béla meny­nyit kegyetlenkedett, hallottunk az ő terrorjáról, de azért mi nehezebb szívvel gondolunk Károlyi Mihályra, aki kiszolgáltatott bennünket tömlöc­tartóir.knak, mint arra az erdélyi zsidófiura, aki minket karmaik közül ki akart szabadítani. (Zaj és felkiáltások balfelől : De más célzattal !) A cél más volt, az bizonyos, de a Felvidéken ez a hangu­lat, többet átkozzák Károlyi Mihályt, mint Kun Bélát. Rassay Károlyt Nem érezték áldásos n ükö­dé; ét ! Griger Miklós: Ugy van, ezt én is tudom. T. Nemzetgyűlés ! A régi magyar törvény ha­lállal sújtotta a hazaárulást. Károlyi Mihály is megérdemelné az akasztófát. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) A háború alatt sckkal kisebb bű:ősöket minden teketória és formalitás nélkül felkötöttek az első fára. A kormány kezében van az igazság­szolgáltatás pallósa, sújtson hát le vele a haza­árulóra. Követelje Károlyi Mihály kiadatását és állítsa rendes bíróság elé. Megteheti, mert hiszen Károlyi Mihály nemcsak politikai bűnös, hanem a bűnkrónikának is rovott alakja. Károlyi Mihály nemcsak forradalmár, hanem fegyenc is, mert hi­szen az ügyészség lopás és sikkasztás címén vádat emelt ellene. (Igaz! Ugy van!) Ha szemernyi be­csületérzés lenne benne, akkor nem a történelem ítélőszéke elé menekülne, hanem önként jelent­keznék az alkotmán y védő, illetőleg a rendes ma­gyar bíróság előtt, és ott adna számot politikájáról és az elkezelt pénzekről. (Igaz ! Ugy van !) Mivel azonban nin.es remény arra, hogy ezt megtegye, a kormány követelje kiadatását. OrbÓk Attila : Csak minden második ember szeretné, hogy felakasszák. (Zaj.) Griger Miklós: Valószínű, hogy ennek az el­járásnak nem lesz sikere, de legalább megnyug­szik a közvélemény abban, hogy a kormány nem­csak a kis bűnösöket és az apró tolvajokat fogdossa össze, hanem iparkodik kézrekeriteni a főbű n .öst is. A régi magyar törvény és az 1915 : XVIII. te. is az állam javára elkobozza a hazaárulók vagyo­nát. Ezek, a hazaárulók vagyoni felelőségéről szóló törvény életbelépése óta egyetlen egyszer nyert alkalmazást, ha jól tudom, Zanella Richárd volt fiumei képviselő Olaszországba szökésével kapcsolatosan. Azt mondják, hogy Károlyi esete állítólag egészen más elbírálás alá esik, mint igen t. Rassay képviselőtársam kifejtette, mert nem­csak az ő magántulajdonáról, hanem hitbizomá­nyáról is szó van, amelyet ha az állam tőle kon­fiskál, akkor megbűnhődnek a jogutódok is, akik ártatlanok. Rassay Károly : Ugy van. ! Griger Miklós : Tisztelettel kijelentem, hogy ez a jogászi okoskodás az én erkölcsi felfogásomat szintén nem elégíti ki, mert hiszen a legegyszerűbb polgár gyermeke is megrövidül, ha atyja vagyo­nát elkobozzák, (Igaz ! Ugy van! a jobb-és a bal­oldalon.) holott az is ártatlan. Sőt szerény véle­ményem szerint a legnagyobb igazságtalanság az, hogy a hitbizomány hazaáruló birtoklója privilé­giumot élvezzen a többi közönséges halandókkal szemben. (Igaz ! Ugy van !) És mégis meg fegom szavazni a javaslatot, (Zaj a szélsőbaloldalon.) meg fegom szavazni azért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom