Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-241
276 A Nemzetgyűlés 241. ülése 1921 Meskó Zoltán ; A Rákóczi-birtokok körül ! Rassay Károly : És arra való a hitbizomány, hogy ilyen nagy érdemeket szerzett történelmi névnek fényét, dicsőségét az utódaiban is fenntartsa. Ha megszűnik ez a cél, ez az alapgondolat, ez az erkölcsi alap, amelyen fel van épitve magának a hitbizománynak gondolata és létesítése, abban a pillanatban a hitbizomány célját vesztette. Ha igaz az — és a bíróság meg fogja állapítani, hogy igaz — hogy gróf Károlyi Mihály hazaáruló volt, abban a pillanatban annak a privilégiumnak az erkölcsi és helyes felfogás szerinti jogi alapja, hogy egy család nevének fényét fenntartsa, megszűnt (Igaz I Ugy van ! jobbfdől.) és visszahat ex tunc arra az esetre, amikor elkövetkezett a hazaárulás, s ennek konzekvenciája az, hogy megszűnik a hitbizománynak jogosultsága és csak egy további lépés az, ha az államhatalom ezt felismerve, feloldja magát a hitbizományi, elvonja tőle azt a fentartó erőt, amelynek célja — ismétlem — az lehet, bogy egy kiváló érdemeket szerzett családnak nevét, fényét, dicsőségét fentartsa. Ha pedig megszűnt, feloldódott a hitbizomány, akkor ugyanolyan sors alá kell jutnia, mint bármilyen más polgári egyén vagyonának, ha hasonló körülmények közé jut. MeskÓ Zoltán : Természetesen ! Rassay Károly : Hogy ez mennyire igy van : azok, akik a hitbizományi kérdésekkel foglalkoztak, nagyon, jól tudják, hogy az államhatalomnak feltétlenül joga van a bitbizományi vagyont saját iniciativájából megszűr'tetni és a hitbizományi jelleget ettől a vagyontól elvenni. Hogy menynyire nem ugy van, hogy csak a birtoklási jog felett rendelkezik a hitbizományi birtokos : méltóztassék megnézni visszamenőleg az elmúlt éveknek hitbizomány ügyeiben beállott egyes változásokat ; majd meg méltóztatik találni, hogy vannak hitbizományok, amelyek 50%-ban feloldattak a király által, mint a végrehajtó hatalomnak legfőbb exponense által azért, hogy az akkori hitbizományi birtokos az adósságait ki tudja belőle fizetni. Az a jogi argumentáció tehát, t. Nemzetgyűlés, hogy itt nem lehet többet elvenni, mint ami felett ő rendelkezik, egyáltalán nem állja ki a szigorú jogászi kritikát. De ha kiállaná is és ha ez igaz volna, akkor ennek volnának bizonyos konzekvenciái, melyeket én a törvényjavaslatban nem találok meg. Ha igaz volna az, hogy gróf Károlyi Mihálytól, attól a hazaáruló hitbizományi birtokostól csak azt lehet elvenni, ami a törvényjavaslat felfogása szerint őt megilleti, tehát a hitbizományi birtoklást, akkor ennek konzekvenciája az volna, hogy nem kellene ez a törvény, mert egész egyszerűen ugy, amiként tényleg történik, zár alatt van a hitbizomány, a hitbizományi vagyonnak jövedelmét ennek a vagyoni elégtételnek fedezésére fordítják és amikor megszűnik az ő ideális joga, amely fel van függesztve a hazaárulást ténye miatt, akkor az át fog szállni az utódaira. T. Nemzetgyűlés ! 50%-ra itt sem lehet dolévi augusztus hó 2-án, kedden. gozni. Vagy csak a felelős személyt tudom büntetr.i és akkor nem lehet elvem i gróf Károly M hály ártatlan gyermekeitől a hitbizomány élvezetét, ( Ugy van ! jobbfdől.) vagy tovább megyek és azt mondom, — reá helyezkedve arra a jogi álláspontra, amelyet én fejtettem ki és amely ma minden tankönyvben feltalálható — hogy végeredményben a hitbizomány semmi egyéb, mint korlátozott tulajdonjog, amely korlátot az államhatalom abban a pillanatban lök félre, amikor ezt magasabb politikai szempontokból helyesnek tartja és ebben az esetben igen is, a kincstár az egész vagyont magáévá teheti és elkobozhatja annak a bizonyos ideális vagyoni kárnak fedezésére. Amit itt olvasok az indokolásban, hogy a kiskorú gyermekeket, a leszármazókat ki lehet zárni, — mert hiszen van erre példa a magyar jogban, sőt a hitbizományi jognál a közfelfogással is megegyezik az, hogy a hitbizományi jogban szokásos az az intézkedés, amely a család valamelyik tagjának kizárását rendszerint a kizárt tag utódaira is kiterjeszti — egyáltalán nem állja meg a kritikát, mert más dolog az, amikor az alapító bizonyos körülményeket előre meghatároz, melyeknél fogva az illető nem is lehet vár Hiányosa s még a jogutódok születése előtt kizáratik a hitbizományból és megint más dolog az, ha egy utóbb bekövetkezett ok miatt záratik ki a hitbizomány birtoklásából. Ha pl. az alapító által megállapított ok miatt záratnék ki gróf Károlyi Mihály, ez egész bizonyosan az ő személyében rejlő okoknál fogva nem terjedne ki a gyermekeire. De mondom, t. Nemzetgyűlés, ezt végeredményében politikai szempontok szerint kell eldönteni és a jogi szempontok egyáltalában nem vezetnek kellő eredményhez. A kérdés egész ridegen feltéve a következő : vagy csak a felelős személyre, a hazaárulást elkövető személyre akarja az igen t. minister ur a törvényjavaslatával a felelősséget hárítani és ebben az esetben kizárólag a hitbizományi birtoklásból zárható ki, de az ő ártatlan lemenői ki nem zárhatók, vagy pedig ráhelyezkedik arra az egyedül helyes politikai álláspontra, amelyre én is helyezkedem és azt hiszem, a Nemzetgyűlés többsége is helyezkedik, hogy a hitbizományi vagyon sem élvezhet semminemű privilégiumot és semmienmü jogi szőrszálhasogatással nem biztositható a részére ilyen privilégium. (Helyeslés.) Orbók Attila : Nemzeti ajándékot nem adunk sen kin. ek. Rassay Károly: Ebben az esetben pedig ezt a törvényjavaslatot át kell dolgozni, mert hiszen ez a törvényjavaslat kizárólag azt a célt szolgálta, hogy itb olyan megoldás találtassék a konkrét esetben a Károlyi-féle hitbizományra, hogy annak egy része, 50%, megmentessék a család másik ága számára ; ezt a törvényjavaslatot leissza kell küldeni az igazságügyi bizottsághoz és le kell tárgyaltatni, hogy ennek az alapelvnek megfelelően terjessze újból a Nemzetgyűlés elé. A Nemzetgyűlés ezt egész nyugodtan megteheti, mert hiszen az igen t. igazságügyminister ur is meg fogja erősiteni
