Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-241

A Nemzetgyűlés 241. ülése 1921 kaszt ezzel a pótlással méltóztassék elfogadni (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil" vánitom. Következik a határozathozatal. Minthogy itt egy pótlásnak a szakaszhoz való hozzátoldásáról van szó, a kérdést előbb magának az eredeti szövegnek az elfogadására, azután pedig az indítványozott pótlás elfogadására fogom feltenni. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 6. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen!) A Nemzetgyűlés a szakaszt eredeti szövegében elfogadta. % Most következik a határozathozatal a Héjj Imre képviselő ur által indítványozott hozzátoldás tekintetében. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a Héjj Imre képviselő ur által indítványozott pótlást elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A Nemzetgyűlés a pótlást elfogadta s ennélfogva a 6. § ezzel a pótlással fogadtatott el. Következik a 7. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 7. §-át.) Elnök: Szólásra következik % Kontra Aladár jegyző: Héjj Imre ! Héjj Imre : Nem kivánok szólni . Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzá, szólni % (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, akkor a szakasz meg nem támadhatván, az elfogadtatott. Következik a 8. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 8—10. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 11. §-t) : Héjj Imre ! Héjj Imre: T. Nemzetgyűlés A 11. §-hoz félreértések és félremagyarázások elkerülése végett szeretnék egy stiláris módositást beadni. Módosításom a következő (olvassa) : »Kiege.3zit.es a 11. §-hoz : A 11. §. máscdik sorában a »... szeszfőzdékben termelt« szavak után »valamint a vámkülföldről esetleg behozott« szavakat kívánnám felvenni.» Elnök : Kivan még valaki a szakaszhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha senkisem kivan hozzászólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivár, szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Elfogadom Héj Imre képviselő ur módosítását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést akkép kívánom feltenni, hogy az eredeti szöveget szembe fogom állítani a Héj Imre képviselő ur által módosított szöveggel. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) .A&kor felteszem a kérdést : Méltóztatnak-e a szakaszt eredeti szövegezésében elfcgadn.i, igen vagy nem? (Nem!) A szakasz nem fogadtatván el eredeti szövegezésében, az Héjj Imre képviselő ur módosításával fogadtatott el. Következik a 12. §. Kontra Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat 12—16. %-ait, melyek észrevétel nélkül elfogad- I tatnak). 1 NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XII. KÖTE' évi augusztus hó 2-án, kedden. 273 Elnök : Ezzel t. Nemzetgyűlés a szesz megadóztatására vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek módosításáról, illetőleg kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatott, Annak harmadszori olvasása iránt napirendi indítványom során fogok javaslatot tenni. Következik napirend szerint a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló 1915 : XVIII. tcikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Rassay Károly : Hol a minister ? Minister nélkül tárgyaljuk a javaslatot ? Mikovínyi Jenő előadó : Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! A háború folyama alatt, 1915-ben az akkori törvényhozó testület, az országgyűlés meghozta az 1915. évi XVIII. tcikket, amely arról intézkedett, hogy azok a magyar honpolgárok, akik hűtlenség és felségsértés bűnébe estek, a büntető törvénykönyvben előirt büntetéseken felül még vagyoni felelősséggel is tartozzanak a hazának és pedig olyan vagyoni felelősséggel, amely az országnak, a nemzetnek okozott erkölcsi és anyagi kár megtérítését célozza, azonban ennél a megtérítésnél a büntető törvények egyéb rendelkezéseivel ellentétben nem korlátozza a bíróságot azon kár magasságának a meghatározására, hanem miután ezek a károk, amelyeket hazaárulók a nemzetnek okoznak, óriási nagyságuknál fogva, majdnem minden egyes esetben meghaladják azt az értéket, amelyet az illető tettes vagyona képvisel, tehát ugy intézkedik a törvény, hogy ennek a kárnak az értékére való tekintet nélkül az egész vagyonukkal legyenek az illetők a nemzetnek, hazájuknak felelősek. Az 1915. évi XVIII. tcikk megmondja, hogy a hazaárulók összes ingó és ingatlan vagyonukkal felelősek a nemzetnek. Az azóta lefolyt idő és bizonyos felmerült jogi kételyek azonban szükségessé tették ennek a mostani törvényjavaslatnak a benyújtását, mert amikor az 1915. XVIII. tcikk kimondja, hogy a hazaáruló minden irgó- és ingatlan vagyonával felelős, akkor bizonyos kételyeket hagy fenn arra nézve, vájjon azok a jogok, amelyekből folyólag a tulajdonjog korlátozásából származó anyagi előnyök, tehát vagyonok illetik meg az illető tettest, mint például haszonélvezet, vagy korlátolt tulajdonjogok, vagy amelyek, mondjuk, az elterhelési tilalomba vonatkoznak, avagy például mint legfőkép szem előtt tartandó eset, a hitbizományok birtoklása és várományosi joga, szintén a törvény rendelkezése alá esnek-e. Az 1915. évi XVIII. tcikk taxatíve, kifejezetten ezekre nézve nem mondotta ki a vagyoni felelősséget, illetőleg ezeknek elkobzását. Épen azért az ezen jogokra való kiterjesztés szükségesnek mutatkozott s ezt a kiterjesztést foglalja magában ez a most tárgyalandó törvényjavaslat. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Mi sem természetesebb, mint hogy azok az okok, melyek az 1915. évi XVIII. törvénycikk keletkezését involválták, ma is fennállanak és azok az okok szükségessé 35