Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-241
274 À Nemzetgyűlés 241. ülése 1921 teszik azt, bogy azok a terhes következmények, amelyek ebben a törvénycikkben a hazaárulókra, a felségsértőkre s a hűtlen állampolgárokra kimondattak, minden kétséget kizárólag kiterjesztessenek azokra a vagyoni előnyökre, vagyoni jogokra, amelyeket egy hitbizomány birtoklása, varomanyosi joga, egy haszonélvezet magával hoz az illetőre nézve. Szükséges tehát minden tévedésnek és félreértésnek elkerülése végett, hogy ez a törvényjavaslat, amely most előttünk fekszik, törvénny é váljék s hogy a vagyoni büntetés, a vagyonelkobzás, a va gyón elvonás következménye egész súlyával ránehezedjék azokra a magyar állampolgárokra, akik a notam infidelium bűnébe estek. Ez a törvényjavaslat felállít olyan eshetőséget, amikor a vagyonelkobzás a hitbizományra is kiterjeszthető. Mert erről kell különösen beszélni, ez a fontos, az erre vonatkozó intézkedésekre esik a súlypont ennél a törvényjavaslatnál ; a többi eset ritkább és csekélyebb jelentőségű. Epsn a nagy hitbizományok, amelyek még mindig jelentős szerepet játszanak nemzetünk vagyonjogi életében, hivták fel a figyelmet és tették szükségesekké ezeket a törvényes intézkedéseket. A hitbizományoknál eme törvényjavaslat értelmében a várományosi és birtoklási jog ex lege az államra száll, de megvan a mód és az eshetőség adva arra is, hogy az állam necsak a birtoklási jogot vehesse igénybe ilyen esetekben, hanem meglegyen a szabad választási joga arra vonatkozóan, hogy egy hitbizomány egy részét és pedig legkevesebb a felét tulajdonjogilag magáévá tehesse ezen törvény szankciója következtében. MeskÓ Zoltán : Miért csak a felét ? Mikovínyi Jenő előadó : A másik felére vonatkozólag pedig e javaslat értelmében ngy kivan intézkedni a törvényhozás, hogy az a fél vagyonjog elveszettnek legyen tekintendő a tettesre és annak ivadékaira nézve és arra vonatkozólag a hitbizományi alapitól évelek azon rendelkezése jöjjön érvénybe, amely a másik ágat teszi a birtoklási, illetőleg várományosi jog tulajdonosává. (Zaj.) Orbók Attila: Ez többet ér, mint tíz lázitó plakát ! Mikovínyi Jenő előadó; T. Nemzetgyűlés! En a magam részéről azon az állásponton vagyok, hogy ennek a javaslatnak törvényerőre emelkedése szükséges törvénymagyarázó intézkedés, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) sőt ez az 1915 : XVTQ.tcnek nemcsak magyarázója, hanem ez annak pótlása és kiterjesztése szempontjából is feltétlenül szükséges. R assay Károly : Ez már beszéd ! Kerekes Mihály : Nehéz ezt igy védeni ! Mikovínyi Jenő előadó: Nem szorul védelemre az a szempont, amelyről beszélek, legföljebb csak a részletek szorulnának védelemre. R assay Károly: A szempont nem, csak a törvény ! Mikovínyi Jenő előadó : Azt nem lehet mondani, hogy ezt az elvet, hogy ld kell terjeszteni a hazáét'?' augusztus hó 2-á<n, kedden. árulók vagyoni felelősségét a hitbizományokra is, nem kell védeni. Orbók Attila: ötszáz évig visszamenőleg kellene minden hazaáruló birtokát elvenni ! Mikovínyi Jenő előadó: Minthogy abban a meggyőződésben vagyok, hogy az ebben a javaslatban lefektetett jogelvek szükségszerűsége és igazságossága mindenki előtt teljesen világos, nem akarok több időt tölteni e javaslat ismertetésével ; rábízom a tárgyalásnál a t. Nemzetgyűlés tagjaira, hogy az egyes részleteket mérlegeljék és megvitassák, a magam részéről pedig tisztelettel ajánlom, hogy a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. Elnök : Szólásra következik 1 Szabóky Jenő jegyző: Rassay Károly! R assay Károly : T. Nemzetgyűlés ! A törvényjavaslat címe egyezőleg azzal, amit az igen t. előadó ur előadott, akként jelöli meg ennek a törvényjavaslatnak a rendeltetését, hogy ez az 1915: XVIII. te.-et, a hazaárulók vagyoni felelősségéről szóló törvényt kívánja kiegészíteni. Az igen t. előadó ur egy kissé zavarba jött, mert az első percben azt mondotta, hogy ez a törvényjavaslat tulaj donképen csak valami törvénymagyarázat lenne . . . Mikovínyi Jenő előadó: Nyelvbotlás volt! Rassay Károly : — Nagyon örülök, hogy csak nyelvbotlás volt — ... Azután ő maga is belátva, hogy ez még sem fedi a valóságot, kijelentette, hogy ez a törvényjavaslat bizonyos tekintetben kiegészítés kíván lenni. Én is azt szeretném, ha elsősorban azzal jönnénk tisztába, hogy mi ennek a törvényjavaslatnak tulaj do nképeni célja. Mert őszintén megvallva, az 1915 : XVIII. te. rendelkezéseit ismerve, én ennek a törvényjavaslatnak sürgősségét, fontosságát, sőt szükségességét sem tudom belátni abban a percben, amidőn ez a törvényjavaslat expressis verbis nem rendelkezik arról, hogy amennyiben a hazaáruló egyén valamely hitbizomány birtokosa, bűncselekményeért magát az egész hitbizományt el kell venni. Ha csak arról van szó, hogy ilyen esetben, amikor a hitbizomány birtokosa követ cl hazaárulást, a törvényben meghatározott büntetendő cselekményt, akkor a vagyoni elégtétel, ne legyen maga az egész hitbizomány állaga, hanem csak a várományosi idő alatt őt megillető haszonélvezet, vagy a törvény által a bíróságnak adott felhatalmazás alapján majd megállapítandó egyenérték, akkor kénytelen vagyok megállapítani, hogy az 1915 : XVIII. te. alapján a bíróság ezt saját hatáskörében a törvényes rendelkezés alapján úgyis elintézte volna. Mert ha egyszer azt mondja az 1915. XVIII. te, hogy ilyen esetekben a felelős egyén egész vagyonával, belföldön található ingó és ingatlan vagyonával felel, ebből természetesen következik, hogy amennyiben ezen vagyonra valamely harmadik személy joga fennáll, ezt a jogot a bíróság majd mérlegeim fogja s csak azt a vagyonértéket fogja a kincstárnak átadni, amely $
