Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-239

A Nemzetgyűlés 239. illése 1921. ElnÖk: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát berekesztem,. A pénzügyminister ux kivan szólni. Hegedüs Loránt pénz ügy minister : T. Nemzet­gyűlés ! Méltóztatott hallani, hogy Ssijj Bálint t. barátom, azt mondta, hogy csak fogcsikorgatva szavazza meg az indemnitást, mert nincs benne a kisgazdapárt azon kívánsága, hogy a kisföldbér­leteknél nem lehet a 9/10-et áthárítani. Épen ez van itt benn s ezért kérem, a szakasz elfogadását. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatik-e a 9. §-t , változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 10, §. Gerencsér István jegyző' (olvassa a törvény­javaslat 10. §-át, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 11, $-t). Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző': Schlachta Margit! Elnök: Az előadó ur jelentkezett előbb. Az előadó ur kivan szólni ! (Felkiáltások a baloldalon : A jegyző már felszólította a szónokot!) Róbert Emil előadó: A bukméker-fogadá­sokra vonatkozó illetékkivetést a dolog termé­szeténél fogva az év közepén szétválasztani nem. lehet, miért is a következő pótló módosítást vagyek bátor javasolni a szakasz végére (olvassa) : »A törvény jelen szakasza 1921. évi január 1-ére visszamenő hatállyal brr.« Elnök : Szólásra következik ? Gerencsér István jegyző: Schlachta Margit! Schlachta Margit :. T. Nemzetgyűlés! A lí. szakasz tulajdonképen az 1913 : XIII. te. 2. §-án alapul, melyet az 1921 : II. te. 7. §-ában ugy mó­dosítottunk, hogy a 14%-ot, mely a totalizatőrt. érinti, 20i/ 2 o/ o _ ia emeltük fel. Az 1913. évi XIII. te. emiitett §-a padig, amely itt módosittatik, azt mordja, hogy a bukméker-irodák is ugyan annyit adót fizetnek, mint amennyit a totalizatőr. Az indo­kolás szerint itt azért szükséges ez a módosítás, hogy t. i. a bukméker-irodákat ne terhelje 20%%, mert annyit nem birnak ki. Én a magam részéről nem is kérem, hogy a törvényjavaslat 11. §-a meg­hagyja a bukméker-irodáknak ugyanazt a terhet, amely a totalizatőr-re vonatkozik, de kérem azt, hogy népjóléti és szegényügyi célokra az 1921. évi II. te. 4. §-ában megszavazott 2%-ot itt is megtartsuk. Ez a bukméker-irodákat összevissza csak %%-kal terheli, ami pedig olyan nagyon kis összeg, hogy azt nyugodtan elviselhetik, tekin­tettel arra, hogy a székesfőváros, mely szociális, karitatív téren eddig igazán vezetett, ezen a téren lehet mondani összeomlást mutat. Az igen t. pénzügyminister ur annak idején felszólított minket, hogy alakítsuk meg a takaré­kossági ligát, mely elsősorban vigyázzon arra, hogy nincsenek-e az államnál feleslegesen alkal­mazva hivatalnokok, vagy hogy az állam nem költekezik-e feleslegesen. Most, amikor idejön a jóvátételi bizottság, különösen indíttatva érezzük magunkat arra, hogy eleget tegyünk ennek a iel­NEMZETGYÜLESI NAPLÓ. 1920—11)21. — XII. KÖTET. évi július hó 29-én, pénteken. 233 szorításnak, és a jóvátételi bizottsággal szemben minden agresszivitás nélkül erre az álláspontra helyezkedjünk. Ha nem is a minister ur egyes el­számolásaira vonatkozólag értem ezt, de kérem arra, hogy a jóvátételi bizottság tájékoztatása céljából állítson be hivatalos délelőttöket, amelye­ken az egyik délelőtt pl. felvezethetném hozzájuk és elvonultathatnám előttük Budapestnek összes nyomorultjait, rongyosait, hadirokkantjait, ~asz­kóros gyermekeit. A második nap körülvezet­hetném őket a kiürült kórházakban, amelyek azért nincsenek benépesítve, mert nincs pénz a fenntartásukra, az üresen álló szegényházakban és mind az ilyen összeroppant intézményekben, beleértve a kórházakat is, ahol úgyszólván fehér­nemű nélkül, takaró rongyaik alatt kuporognak sokszor a betegek. A harmadik napon elvezethet­nék őket az összes privátlakásokba, különösen a középosztályhoz tartozók lakásaiba, lehetőleg ebédidő tájban, amikor megnézhetik, hogy mivel táplálkozik a leendő nemzedék. A negyedik napon elég szerénytelenül saját magam számára kérem a jóvátételi bizottság látogatását az én fogadó órámra, amikor kicsinyben megnézhetik, hogy milyen állapotban van a magyar nemzet, hogy egy képviselő fogadó órája a nyomorúságnak mi­lyen kicsinyitett sötét képét mutatja. (Ugy van ! Ugy van !) Kern agresszivitásból kívánnám ezt, hanem azért, hogy a jóvátételi bizottságot abba a hely­zetbe hozzuk, hogy igazságosan tudja könyvelni a jóvátételi adatokat. Az ötödik napon nyisson azután egy olyan számlát jóvátételi könyvében, ahol mindezen rongyosok, nyomorultak, koldu­sok, vakok, éhezők javára, szóval nemzetünk minden értelemben vett hadirokkantja javára el­könyvelik mindazt, ami jóvátétellel az illetékesek ezeknek tartoznak. Hegedüs Loránt pénzügyminister : Nagyon helyes ! Schlachta Margit: Mindaddig is, amíg ilyen alapos segítségek lehetségesek, kérem a t. kor­mányt, adjon módot arra, hogy ezekkel a nyomo­rultakkal szemben legalább valami csekélységet megtehessünk s valami kis mértékben támogat­hassuk őket. Ismételten könyörögtem tömeg­munkáért. Az emberek a kezüket tördelve kérnek munkát, de munkát nem tudunk nekik adni, kér­nek elhelyezést, de azt sem tudunk adni. Elnök (csenget) : Kérem a szónokot, szíves­kedjék rövidebbre fogni és szigorúbban alkalmaz­kodni a tárgyhoz. Schlachta Margit : Szorosan alkalmazkodom a tárgyhoz. Minthogy a főváros az ilyen népjóléti karitatív, szociális akciók támogatására képtelen, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, karolja fel ő ezeket a szegényeket és nyomorultakat. Ne kí­mélje az ő rovásukra annyira a bukméker-irodá­kat, hogy ezt a szerénynél is szerényebb %%-ot az ország szegényei részére meg ne szavazza? Tisztelettel kérem ezért, hogy a 11. szakasz 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom