Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-239
232 A Nemzetgyűlés 239. ülése 1921 szakasz elfogadását kérem, szeretném az összes "v felszólalókat, t. barátaimat, akik ezt a szakaszt ellenezték, megnyugtatni. Amennyiben az ingatlan vagyonváitságrcl szóló törvény nem jön létre, ez a szakasz ebben a formában természetesen ki fog esni. Abba a törvénybe beletettük Ereky t. képviselőtársam intenciójának megfelelően, bogy másra a vagyonváltságot, mint a kitűzött célokra. és a Nemzetgyűlés tudtával íorditani nem lehet. Ehhez ragaszkodom ; ez benne van a törvénybenz Nekem kell ez a felhatalmazás azért, mert ez egész gordolat — s ezt december óta folyton mondom — hitelpolitikailag át volt gondolva. Tasnádi t. barátomnak p?dig azt felelem. hogy ha a javaslatban benne van, hogy uj intézet felállítható, ez nem azt jelenti, hogy valamely uj pénzintézetet akarok csinálni. Ezt az intézetet csak altruista alapon kell megcsinálni. Ha eredményesek lesznek tárgyalásaim a Földhitelintézettel és a Kisbirtokosokkal, akkor nem is lesz szükséges uj intézet alapítására. De hogy baj ne történjék, a földváltságról szóló javaslatban benne van, hogy csak a Nemzetgyűlés engedélyével ruházhatom át ezfc a jogot. Meg vagyok győződve, hogy a Magyar Földhitelintézettel és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetével olyan altruista alapon lehet majd a dolgot megoldani, hogy ők bocsássák ki a kötvényeket, és azok az állam részére fognak befolyni, ugy hogy a Nemzetgyűlés teljes szabadsága meg van óva. Ezen az alapon kérem a szakasz elfogadását. (Helyeslés.) Elnök ; Következik a szavazás. A kérdést akként kivánom feltenni, hogy a 7. § eredeti szövegét szembeállítom Tasnádi Kovács képviselő ur módosításával és Ereky t. képviselő ur indítványával, minthogy ez utóbbi nem vonatkozik egyébre, minthogy a 7. §. töröltessék. Amennyiben a 7. §-t eredeti szövegében nem méltóztatik elfogadni, fel fogom tenni szavazásra a szakaszt Tasnádi képviselő ur módosításával. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen !) Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e változatlanul elfogadni a 7. §-t, igen vagy nem % (Igen !) A 7. § tehát változatlanul fogadtatott el, amivel elesett Tasnádi Kovács képviselő ur módositványa és Ereky képviselő ur ir dit. vár. y a. Gerencsér István jegyző (olvassa a 8. §-t). Elnök: Szólásra következik ?• Gerencsér István jegyző: Szterényi József báró ! t B. Szterényi József: T. Nemzetgyűlés! Már a budgettárgyalás általános vitája alkalmával kérdést tettem a pénzügyminister úrhoz a záloglevelek és a községi kötvények vagyonváltsága dolgában. A pénzügyminister ur a vita során felszó lalt és függővé tette a záloglevelek- vagyonváltságát azon tárgyalásoktól, amelyeket hitelműveleti alapon a pénzintézetekkel folytat, később a pénzügyi expozéban pedig bejelentette a Háznak, hogy akkori kérdésem nagyon indokolt volt — hálás '.. évi július hó 29-én, pénteken. fagyó k az eliímcuréit — és ő megállapodott a pénzintézetekkel egy kölcsönmúvelet tekintetében, amelynek alapján a záloglevelek a vagyonváltság alól mentesek lesznek. Ismét kifogásolom, t. Nemzetgyűlés, az incidentaliter, nem a törvényjavaslathoz tartozó anyag beillesztését. A záloglevelekről törvényes diszpozicióink nincsenek. A községi kötvényekről pedig most az indemnitási javaslatban van, holott vagyon váltsági törvényjavaslatok állanak a Nemzetgyűlés előtt tárgyalás alatt. Sokkal egyszerűbb volna ezeket a rendelkezéseket, amelyek szerves összefüggésben állanak a vagyonváltsággal, ott elintézni és nem mellékesen, csak ugy odavetve az indemnitási javaslatba beilleszteni igen lényeges, igen fontos, úgyszólván nagy pénzügyi horderejű rendelkezéseket. Nem tudjuk, mik az indokai a pénzügyminister urnák, hogy a községi kötvényeket a vagyonváltság alól mentesiti. Az indokolás igen szűkszavú ebben, ami természetes, mert az indemnitást nem szokás bőbeszédüleg, hosszan indokolni, lévén annak rendelkezései úgyszólván sablonszerüek. Én tehát nem adok be határozati javaslatot, mert a pénzügyminister ur úgysem fogadná el, de kérem a pénzügyminister urat, hogy fontolja meg, helyén van-e ez a rendelkezés itt, amikor módjában van az ingatlanváltságról szóló és a másik még függőben lévő vagyon váltsági javaslatba beilleszteni, ha ilyen rendelkezéseket akar tenni, de semmi esetre sem való ez a rendelkezés az indemnitási törvényjavaslatba. A szakaszt nem fogadom el. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nemi) Ha senki nem kivan szólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur láván szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Én kérem a szakasz fentartását. A városok és községek nyugtalankodtak aziránt hitelük szempontjából, vájjon az o birtokukban lévő állami kötvények váltságkötelesek-e. Miután ezb meg kell állapítani, s miután az állami kötvényekről szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedett s abban ez a kérdés nem lett rendezve, én tisztelettel kérem a szakasz elfogadását. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 8. §4 elfogadni ? (Igen!) Igen. Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 9. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 9. §-í/ Elnök : Szólásra következik % Gerencsér István jegyző: Ereky Károly! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Egy kérdést vagyok bátor a pénzügyminister úrhoz intézni. Ebben a 9. §-ban egy negativ intézkedés történik, tudniillik a misodik részben az 1921. évi XXIII. te. 18. §-a hatályon kivül helyeztetik. Ez pedig a következőképen szól ; »A jövedelemadót első fokon a pénzügyigazgatóság veti ki.« Ha tehát ez kimarad, ugy kérdezem : ki veti majd Iá ? Hegedüs Loránt pénzügyminister: Ez tévedés. Ez a földbirtokbérletekre vonatkozik. Ereky Károly: Akkor ez sajtóhiba. Azért kérdem,, hogy ki fogja kivetni a jövedelemadót ?
