Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.
Ülésnapok - 1920-230
A "Nemzetgyűlés 230. ülése 1921. évi július hó 16-án, szombaton. 15 kedves barátaim, én nem Ígérek semmit, mert nekem sincs. Nem ígérek sem lefelé, sem felfelé, sem vasutat, sem országutat, azt sem ígérem, kogy adót nem kell fizetni, mert vegyétek tudomásul, kogy &y 2 éves világkáboru alatt nem csináltunk mást, mint pusztítottunk, törtünk-zuztunk (Igaz! Ugy van !) és majd eljön a pincér a számlával és annak, aki jókedvében tört-zuzott, majd fizetnie kell. Az a számla nagy és azt viselni kell. Azonban kijelentem, kogy arra vigyázni fogok, kogy az a számla, az a teker, igazságosan legyen elosztva. Most itt van a pénzügyminister ur a számlával. Ö kozta ide és ez oly nagy, kogy nagy gondot akaszt mmdnyájunk nyakába. Gondolkoznunk kell, kogyan egyenktjük ki. Én egészen teljesíteni akarom kötelességemet és vigyázni akarok arra, kogy az a pincér annak a számlának a terkeit egyformán ossza széjjel és kogy abban a számlában ne legyenek olyan tételek, amelyek teljesen nem odavalók. Most elérkezett az ideje annak, kedves pénzügyminister ur, kogy szavamat beváltsam és felkérjem a pénzügyminister urat arra, kogy ennek a számlának az elosztásánál igazságosan és egyformán mérjen. (Helyeslés.) Még egyszer azt kérem tékát, a mi összes felszólaló képviselőtársaink kívánsága volt. Nem azt mondom, kogy a kisgazdák nem birják el a terket, kanem azt kérem, kogy a szegény munkásnépet mentsük fel ettől. Én remélem, kogy a pénzügyminister ur az előadottak alapján ekkez kozzá fog járulni. Azonban még egyet bátor vagyok előadni. Már a pénzügyi bizottságban is szóbajött, kogy mjként leketne kikagyni az adó alól a darálást. T. i. azok a gazdaságok, amelyeknek gazdasági malmuk van, a darálást az ő maguk cselédei, kozzátartozói részére minden adó nélkül végezhetik. Ugyebár, ez nem leket igazságos ? Mert ka én, vagy bármely barátom épen olyan községben lakunk, akol, tegyük fel, csak vámőrlőmalom van, már kátrányban vagyunk, a többi szegény emberrel együtt, az előbb emiitettekkel szemben. Épen azért arra kérném a pénzügyminister urat, kogy a törvény egy szakaszában mondja ki, kogy a darálás, barkói eszközöltetik, teljesen adómentes. Arra nézve is kérek intézkedést, kogy a molnárok ne kasználkassák ki a maguk helyzetét a darálásnál. Âllapittassék meg itt is egy skála, kogy mennyi fizetendő. A darálás oly könnyű dolog ; ott se porzásnak, se semminek nem volna kelye. Állapítsuk meg, kagy két, vagy mondjuk, nyolc kilogramm legyen, a darálás a porzással együtt, kogy ne legyen kifogásuk. Igazságtalannak látom a forgalmi adónak az állatokra vonatkozó részét Már a pártkörben arra kértem, a pénzügyminister urat, legyen szíves itt is valamit engedni, mert a falusi közönség, mely olvassa az újságot, látni fogja, kogy a fővárosban és az egész országban a nagybankok, nagybirtokok, gyárosok, kereskedők csak másfél százalékkal ját rulnak kozzá a forgalmi adókoz Eu megértem ezt a kétszázaiékot, de nem tudom megértetni ennek kelyességét a földmivesnéppel, amely ezt igazságtalanul magasnak tartja Mert a mi osztályunk olyan, kogy szívesen fizet, és belátja, kogy a terket viselni kell, odaadja az utolsó ingét is, ka látja, kogy a másik is odaadta, de amikor ugy látja, kogy bizonyos körök ebből ki vannak véve, a legnagyobb elkeseredéssel azt mondja, kogy akkor én sem fizetek. Mi nemzetgyűlési képviselők azért vagyunk itt, kogy áthidaljuk ezeket a dolgokat és mintegy megvilágítsuk azt, kogy jóakarattal egyforma elbánásban akarunk részesíteni mindenkit, s azért ókajtanám ennek az állatforgalmi adónak leszállítását. Mert kogy egyebet ne mondjak, minden szegény ember akar magának egy pár malacot venni, kogy lassan felkizlalkassa, de amikor azt látja, kogy ő ezért káromszázalékos adót fizet, a gyáros pedig másfelet, akkor méltányos és igazságos az elkeseredése. Tudom, kogy .nehéz helyzetben van a pénzügyminister ur, azért mégis csak arra kérem, kogy ezt a tételt a károms zázalékról szállítsa le kettőre, kogy módunkban legyen megnyugtatni ezt a népet, kogy meg van a jóakarat és segíteni akarunk mindenkin. Ezzelmár ki is merítettem tulaj donképen felszólalásom anyagát, mert eléggé megcsépeltük, megkánytuk-vetettük ezt a dolgot. Bízom abban, kogy a pénzügyminister ur tekintetbe fogja venni az általa és a képviselőtársam által felvetett dolgokat és méltányos és igazságos lesz. Még csak egyre kérem, arra, hogy az ellátatlanok kategóriáját vegye egy kicsit szűkebbre (Helyeslés.) és mindjárt meg fogja találni azt a 160 millió korona veszteséget, ami érné akkor, ka a falusi munkásnépnek ezt az adóját elengedi. Mert minden társadalmi rétegben vannak emberek, akiket az Isten akkora vagyonnal áldott meg, kogy ka szive van, önként lemondhat arról, kogy az állam kenyerén élősködjék ; de miután az emberek hiúk és önzők, nagyon jó, ha a törvényben van gondoskodás arról, hogy csupán azokat leket ellátni bármely társadalmi osztályba tartozzanak is, akik két kezük munkájával keresik meg kenyerüket és vagyontalanok. így megtalálja a pénzügyminister ur azt a veszteséget, ami előállna, ka a falusi nép adóját elengedné. Kijelentem, kogy a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Vasadi Balogh György jegyző: Kálmán István. (Nincs itt.) Henzer István. Henzer István : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a pénzügyminister ur arra az aggályomra nézve, hogy mi lesz azokkal a malmokkal, amelyek a beszakított gabonamennyiség tekintetében nem fognak megegyezni, megnyugtatót, elállók a szótól. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szobi ? (Nem) Ha senki sem kíván szólni, a vitát berekesztem. A pénzügyminister ur kivan szólni. Hegedüs Loránt pénzügyminister: Mélyen t Nemzetgyűlés ; (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztag-