Nemzetgyűlési napló, 1920. XII. kötet • 1921. július 16. - 1921. augusztus 23.

Ülésnapok - 1920-238

A Nemzetgyűlés 238. ülése 1921. bíróság csak 1920. januárjában avatkozott bele a Tisza-pörbe. Erre a kérdésre én meg tudok fe­lelni. 1920. januárjának végén történt, hegy Band­holz tábornok, az amerikai misszió vezetője el­távozott Budapestről és tiszteletére a rninister­elnökségen bucsuebéd volt. Ezen az. ebéden kö­zölte velem Soós akkori hadügyi államtitkár ur, hogy most már végre rendet fognak csinálni Fried­rich Istvánnal. A Tisza-nyomozással kapcsolatosan felmerült vádak és gyanúsítások tekintetében egy­szerűen becsületügyi eljárást indítanak Friedrich István tartalékos tiszt ellen és akkor kénytelen lesz rögtön lemondani Friedrich István hadügy ­minister. (Zaj half elől.) Dinich Vidor: Nagyszerű, fényes megoldás! Friedrich István : Geniális ! Beniczky Ödön : Engem ez az eljárás, ez a szándék, ez a terv kimondhatalanul felháborított és az ott jelenlevő gróf Apponyi Alberttel együtt — sajnálom, hogy nincs itt, igazolhatná szavai­mat — úgyszólván a hajnali órákig beszéltük rá az illetékes tényezőket, hogy erről a lehetetlen tervről, amely végeredményben a polgári társa­dalmat ismét szembe fogja állítani a hadsereg fel­fogásával, mondjanak le. Ez volt az én támpontom, melynek alapján joggal feltételezhettem, hogy velem szemben most ebből az esetből kifolyólag hasonlóképen akarnak eljárni. Én tehát kérdek most minden elfogulatlan embert, vájjon a ministerelnök ur által kifogásolt négy ízben történt felszólalá­somra én kerestem-e az alkalmat, vagy pedig tőlem független események hatása alatt szólal­tam fel ugy, ahogy szóltam. Rajtam kivül mindenki más a dolgoknak már ebben a stá­diumában bejelentette volna mentelmi jogának sérelmét, (Ugy van ! Ugy van f r a baloldalon.) én azonban elhatároztam, hogy megvárom az események további fejlődését. Mivel megbízotta­kat nem neveztem meg, fordult egyet a dolog, és elhatároztatott, hogy egyenként fognak engem provokálni. A határozat értelmében más­nap délelőtt megjelent nálam két százados és az előttem teljesen ismeretlen Lakos Róbert testőrkapitány nevében tőlem lovagias magyará­zatot illetve elégtételt kértek. (Zaj a jobb­oldalon.) Erre én a következő levelet intéztem hoz­zájuk (olvassa) ; »Lakos Róbert m. kir. testőr­kapitány ur megbízásából történt mai eljárá­sukra van szerencsém közölni, hogy a szóban­forgó nemzetgyűlési beszédre vonatkozólag min­den felvilágosítást és magyarázatot, abban az irányban, hogy személyeket [sérteni nem akar­tam, már a tegnapi nemzetgyűlési ülésen meg­mondtam ugyanazon nyilvánosság előtt, mely előtt félremagyarázott beszédem elhangzott. Ezen ujabb beszédem annyival inkább vo­natkozik megbízójukra, mivel őt személyesen ismerni nincsen is szerencsém. Midőn a tisztelt urak magyarázat, illetve lovagias elégtétel szer­zése céljából nálam ma. megjelentek, természe­évi július hő 28-án, csii tör lökön. 203 tesen fel kell tételeznem, hogy tegnapi nemzet­gyűlési felszólalásomról tudomással bírnak. Ennek folytán magától értetődőleg meg fogom tenni azokat a lépéseket, melyekre nemzetgyűlési kép­viselői minőségem feljogosít és kötelez.« Erre hétfőn, a délelőtt folyamán ezt a választ kaptam (olvassa) ; »Hozzánk intézett levelét tudomásul véve, van szerencsénk a kép­viselő úrral közölni, hogy megbízónk, Lakos Róbert százados ur, a képviselő urnák folyó hó 12-cn délután idevonatkozó beszédéről csak utólagosan értesült és csak ugy történhetett, hogy megbízottjai a képviselő urat felkerestük, miáltal semmi esetre sem akarta a képviselő urnák mentelmi jogát megsérteni.« Ezzel én az egész dolgot elintézettnek tekintve, napirendre tértem az ügy fölött és még ' csak nem is publikáltam az ezen ügyben történt levélváltásokat, midőn ime, az ötödik napon... (Zaj a jobboldalon.) Csontos Imre : Ezért nem érdemeljük meg a 100 koronát az államtól egy napra ! (Helyes­lés jobbfelöl.) Ugron Gábor : Nem napszám ez ! Kuna P. András : Ugronéknak ez tetszik ! (Zaj.) Benkő Gábor: A napszámmal nem lehet megsérteni a kisgazdapártot ! A napszámot megérdemli a munkás ! Ez tendenciózus ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő ur. Az indemnitás tárgyalásánál a vita a legszélesebb mederben folyhatik! Benkő Gábor : Ugron Gábor azt mondja, hogy ez nem napszám! Csontos Imre: Lovagias dologról beszél, hogy milyen vitéz volt! Friedrich István: Ez nem lovagias dolog, ez mentelmi jogi eset! (Zaj.) Kuna P. András: A mentelmi bizottságnál elmondhatja! (Nagy zaj.) Barla-Szabó József : Ugron alatt is jogrend volt, mégis a belügy minister- sértette meg a zárórarendeletet ! Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Beniczky Ödön : Ezzel tehát az egész dolog el volt intézve, amikor váratlanul és meglepetés ­szerüleg az ötödik napon felkelt a t. minister­elnök ur és felmelegítette és újból feltálalta az egész dolgot. Megállapítom tehát, hogy amikor most talán ötöd- vagy hatodízben szólalok fel, ismét nem ón vagyok az, aki az okot és alkalmat erre kerestem, hanem egyesegyedül a minister­elnök ur felhívása, hogy ne mondjam kihívása késztetett a felszólalásra. Csontos Imre: Ajaj! (Élénk derültség.) Ugron Gábor: A parlamenthez illő! (Zaj. Egy hang jobb felöl: Ilyenek a nemzet atyjai !) Beniczy Ödön : A ministerelnök ur kijelen­tése típusos- bizonyiték az általam szakadatlanul támadott rendszernek egyik specialitása mellett, melyet én a rendszer hibái és* bűnei közül talán elsőként tanultam meg meggyülölni, : sőt. talán, 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom