Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-229
A Nemzet gtfülés 229. ülése 192. rá lehet róni, mert a mai időben a legtöbb konvencióé cseléd keres 18 q-t konvencióban. Ebből 4—5 családtagot el lehet tartani. Amely konvenciós cselédnek pedig ennél több családtagja van, azok a családtagok felnövekedvén, már szintén keresnek ; a konvenciós cselédnek 14—15 éves gyermeke bőven megkeres annyit, amennyi neki ruházatra ós élelemre elég. Más helyzetben vannak az arató munkások és a mezőgazdasági munkások. T. i. a legtöbb arató és mezőgazdasági munkás csak szezonmunkás, télen suszter, bognár, asztalos, kubikos, vagy ilyesmivel foglalkozik, nyáron keres és átlagban megkeres egy-egy ilyen mezőgazdasági munkáscsalád aratással 5 q-t. Szabó István (sokorópátkai, közbeszólZaj.) Csukás Endre : Erre a közbeszólásra annyit jegyzek meg, hogy a Tiszántúl az aszály és a szárazság miatt már három-négy éven keresztül nem alkalmaznak aratókat, nem is foglalkoztatják őket, mert nem kerül nekik elég aratásra való gabona. így tehát nagyon sokan vannak abban a helyzetben, hogy jelenleg nem birnak többet keresni 5—6 q-nál. Most mondjuk, hogy ez a mezőgazdasági munkás csak 5—6 q-t keres és harmad- vagy negyedmagával van ; akkor nem róhatjuk meg azzal, hogy ebből még az államnak őrlési adó címén átadjon 5% többletet. Itt tehát szociális szempontból szükségesnek tartom a pénzügyminister úrhoz a következő határozati javaslatot benyújtani a 2. § 3. pontjához : »Azoknak a mezőgazdasági munkásoknak az őrlési adója, akik a községi elöljáróság által bizonyittatni képesek azt, hogy termésük és keresményük együtes összege 5 q-át meg nem halad, és ha legalább három általuk eltartott családtagjuk van, 10%.« Azt mondják talán sokan erre, hogy ez végrehajthatatlan és ellenőrizhetetlen. Szerintem ez végrehajtható és ellenőrizhető. Legyen ezeknek jegyzéke nyilvántartva, ezeknél legyen esetleg felülvizsgálatnak helye és a községi elöljáróság vagy a községi biró legyen anyagilag felelős azért, hogy csak olyannak ad ki erre nézve bizonylatot, akinek nincs több, mint 5 q kenyérmagva. Van még egy felhoznivalóm a jogegyenlőség szempontjából. Nagyon jól tudjuk, hogy a Haditerményt mi hozta létre. Bizonyára mondhatom azt, hogyha az akkori országgyűlés tudta volna, hogy a Haditerményből mi válik, nem szolgáltatott volna törvényes jogalapot arra, hogy a Haditermény létesíttessék, mert mi lett a Haditerményből, mint ellátási intézményből? Lett olyan közintézmény, amely rendelkezett és utoljára parancsolt az összes közigazgatási hivataloknak. A Haditermény utóbb már ukázokat intézett a szolgabirókhoz, főszolgabírókhoz és alispánokhoz. A Haditermény még tovább fejlődött. Mikor a Haditermény átvedlett GOK-ká 3 , évi július hő 15-én, pénteken. 555 a GrOK mármár külön bíróságot szervezett önmagából. Hogyan jutunk a mai rendezett viszonyok között már ahhoz, hogy felettem, a termelő felett, az iparos felett, a molnár felett, vagy nem tudom ki felett, a GOK. bírósága Ítélkezzék, ha átlép valami rendeletet ? (Ugy van ! jobb felől.) A mai viszonyok között én ennek a törvénynek keretében minden visszaélést mint kihágást a rendes bíróság elé utalnék, hogy az foglalkozzék vele. (Helyeslés jobbfelöl.) Okmányok vannak a kezemben arról, hogy ez a GOK. miféle visszaéléseket követett el. Okmányok vannak a kezemben arról, hogy a járási főszolgabíró egy molnárnak megítélte a házi- és gazdasági szükségletére szolgáló mennyiséget a rendeletek szakaszai alapján kiszabott mennyiségben, az ítélet a kezében volt, a GOK. bíróság pedig ezt megsemmisítette és elkoboztatta a molnártól ezt a főszolgabíró által megítélt mennyiséget. Ilyen bíráskodást fentartani nem lehet, és amidőn most már visszatérnek a rendezettebb viszonyok, a GOK.-biróságoknak véget kell vetni (Egy hang jobb felöl : Véget vetni az egész GOK.-nak!) és ennek a rendszernek végének kellene lenni. Rubinek Gyuia : Már megszűnt ! (Felkiáltások jobbfelől : Dehogy szűnt meg !) Csukás Endre : Nagyon sajnálom, hogy a földmivelésügyi minister ur nincs jelen ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál, mert ennek a törvényjavaslatnak nagyon sok pontja jobban összefügg a földmivelésügyi tárcával, mint a pénzügyminister ur tárcájával. Ha már egyszer behoztuk az állatforgalmi adót, kívánom az állatforgalomnak teljes szabaddá tételét. En már háromszor hívtam fel a földmivelésügyi minister ur figyelmét arra, hogy lehetetlen a két éven aluli üszők levágatásának tilalmát fentartani akkor, amikor az országnak nyugati vármegyéiben, pl. Vas megyében, 35.000 darabbal több szarvasmarha van, mint a békeidőben volt, és a kis egzisztenciák valósággal meg vannak akadva amiatt, hogy mivel ezek az állatok nem kerülhetnek forgalomba, mert levágni nem szabad, (Felkiáltások jobbfelöl : Szabad !) és ma senki sem vesz növendékmarhát, kénytelenek az értékesebb állataikat eladni, ez pedig le van kötve. Az állatforgalmat tehát teljesen fel kell szabadítani ! Orbók Attila : Ez csak Vas megyében van így ! Máshol nincs állat ! Csukás Endre: Az állatforgalmat teljesen szabaddá kell tenni ezen a téren, mert igazán mondom, hogy a választókerületemből és az egész vármegyémből is ebben a tekintetben érkezik a legtöbb panasz. T. Nemzetgyűlés ! Azoknak a termelőknek, akik a malomba viszik megőrölni a terményeiket, adjuk meg a teljes szabadságot arra nézve is, hogy milyen százalék arányában őrlethessék ki a terményeiket. Ha már vesződik azzal a kenyérmaggal, ugyebár, az a földmivesnép és az a földmivesmunkás, jóízű, egészséges kenyeret akar enni. 70*
