Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-227

478 A Nemzetgyűlés 227, ülése 192 vidéki kisebb vámmalmosok beszolgáltatják. (Helyeslés.) Nagy János (egri) : Erélyesen kell velük szemben fellépni ! Temesváry Imre: Csak ezzel az eljárással volna egyedül biztositva a közellátás és volna elérhető az, hogy a gabona szabad forgalma helyreállana és meg volna szüntetve a malomellenőrzés a vidéki malmoknál és meg volna szabadítva az őrlési tanúsítványoktól a gazdaközönség. Tisztelettel íelhívom még az igen t. Nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy ma köztudomású dolog, hogy a mezőgazdasági munkásoknak igen nagy része kimaradt az aratómunkálatokból. (Mozgás ) Én tehát arra kérném a t Nemzetgyűlést, hogy találjon valami módot arra, hogy az ellátatlanok kategóriájába ezek a szerencsétlen mezőgazdasági munkások is felvétessenek, akik önhibájukon kivül nem jutottak aratórészhez és így önhibájukon kivül nem tudják biztosítani a téli idényre kenyerüket. Egyébként a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom (Helyeslés.) Elnök : Szólásra következik % Kontra Aladár jegyző: Forgács Miklós ! (Felkiáltások half elől : Nem lehet ! Ellenzéki következik !) Csukass Endre ! (Felkiáltások oalfelől : Nem lehet !) Ugron Gábor : Ellenzéki szónok következik ! Kontra Aladár jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur tegaapi beszédében maga beismerte, hogy nagyon nehéz helyzetben van, és pedig azért, n ert ujabb adóval kell sújtani azokat az embereket, akik Magyarországon a világháború alatt és az utóbbi időkben igen sokat szenvedtek az adók súlya alatt. Ami az őrlési és forgalmi adót illeti, ez az adó igazságtalan. Igazságtalan a megosztás, igazságtalan a teherviselés, igazságtalan az arány tekintetében, szóval minden téren ennél az adónál igazságtalanságokba ütközünk és megint csak azfc látjuk, hogy ismét az a réteg, amely igen sokat adózott Magyarországon a világháború alatt, az alsóbb népréteg van túlságosan sújtva ez által az adó által is. Az igen t. előadó ur azt mondja, hogy nehéz a javaslatot védeni, de ezzel szemben a szabadforgalom helyreáll és ennek helyreálltával ezt az áldozatot meg tudjuk hozni vagy meg is hozhatjuk. JÉn ezt a szabadforgalmat Magyarországon nem látom olyannak, amelyért ismét lehetne olyan áldozatot hozni, melyet ez a javaslat hoz, nem látom pedig olyannak azért, mert a szabadforgalom behozatalát csak egy bizonyos irányban fejlesztik ki, szabadforgalom csak belföldön lesz és a szabadforgalom ismételten megkötöttséget jelent itt is, de magában a vagyonváltságjavaslatban is. A törvényhozás ki fogja mondani,* hogy itt mennyi lesz a búzának az ára, tehát — ugyebár — bizonyos megkötöttséget jelent, mert hiszen ha megszabjuk az árat, hogy menynyiért fogjuk elvenni, akkor már irányitóul fog '.. évi július hó 13-án, szerdán. hatni az országban a forgalom, a szabad vásá alakulására is. fin a szabadforgalmat azért sem látom ma még ott, ahol kellene lennie, mert igen sok cikk van, amelyet olcsóbban tudnának a fogyasztásra felhasználni, ha megengednék a behozatalt, pl. — amint nagyon jól tudjuk — sokkal olcsóbban juthatna a nép a cukorhoz, amely nem luxuscikk, s amelyre szüksége van Magyarországon mindenkinek, ha ennek a behozatala engedélyezve volna és nem volna kiváltságokhoz kötve az engedély megadása. Sokkal olcsóbban tudnák adni Magyarországon a cukrot és a nép sokkal olcsóbb cukorral tudna élni, mint ezidőszerint. Rupert Rezső : Ott van a benzin, a petroleum is! Kerekes Mihály : Igen, itt van pl. a benzin kérdése. A benzin igen fontos a cséplésnél s fontos tényező a búza árának kialakulásánál, mert hiszen Magyarországon ma a csépléshez legnagyobb részben benzint használnak. Mi történt ezen a téren ? Az állam tavaly lekötött drágán benzint, s ma, mikor olcsóbban is tudnánk benzint behozni és igy olcsóbban lehetne vele a búzát csépelni, nem adnak behozatali engedélyt egyszerűen azért, mert az állam rossz vásárt csinált, tehát ezt a benzint itt értékesíteni kell. Mi ennek a következménye ? Az, hogy ez kihatással lesz a búza árára, amely emelkedni fog Magyarországon s igy az állam mesterségesen emeli az árakat akkor, amikor a szabadforgalomból kikapcsolja azokat a cikkeket, amelyek közellátás szempontjából nagyon fontosak. Teljes egészében osztom tegnap felszólalt Cserti képviselőtársamnak azt a felfogását, hogy közélelmezési pótadó címen kellett volna ezt a mennyiséget behajtani. Nagy János (egri) : 400%-ot kellett volna fizetni ! Kerekes Mihály: Mindegy az illetőnek, akár igy, akár ugy vesszük el tőle, de egy bizonyos, hogy el fogják venni tőle. Fan

gler Béla : Akkor meg mindegy ! Csontos Imre : Nem mindegy, hogy a nagytőke kimarad-e a teherviselésből ? Kerekes Mihály : Dehogy mindegy, épen nem mindegy ! Nem mindegy psdig azért, mert a nagytőke kicsúszik alóla, nem fogja az ő teherviselési képességéhez mérten viselni a terhet ebben a tekintetben, hanem viselik Magyarországon a kisemberek milliói, akik itt dolgoznak. Nem a nagytőke járul hozzá teljesítőképességének arányában a teherviseléshez, hanem ismételten a kisemberek járulnak hozzá, ismételten a kisembereket fogja ez az adójavaslat sújtani. Szombaton a Nemzetgyűlés ülésén egy incidens játszódott le. Huszár t. képviselőtársam interpellációja kapcsán a viszon válaszban azt mondta, hogy ő meg van győződve arról, hogy amit a pénzügyminister ur az országtól kér, az a maximuma annak, amit kérni lehet. Én magam azon a nézeten vagyok, hogy abban a mértékben, amint