Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-227
A Nemzetgyűlés 227. ülése 1921. évi Julius hó I3~án, szerdán. 475 szélyeztető egyes külföldi sajtóorgánumok izgatásai elleni lépések megtétele, valamint a magyar sajtótermékeknek a megszállott területeken való akadálytalan terjesztése tárgyában * Szilágyi Lajos az igazságügyministerhez, a cenzúrának a honvédelmi párt megalakítását akadályozó tilalma tárgyában ; Csernus Mihály a földmivelésügyi ministerhez a selyemgubók beváltásának revíziója tárgyában ; Kószó István a földmivelésügyi ministerhez Szeged város területére a gabonának szállítási engedélytől történt függővé tétele tárgyában a 100.200/1921. sz. rendelet megváltoztatása iránt. Pálfy Dániel a kereskedelemügyi ministerhez a katonai bakancsszállitásoknál a Wolffner-cégnek szerződésileg biztosított feltűnő előnyök és a közszállításoknál a kisipar rovására mutatkozó sérelmek tárgyában ; végül Oláh Dániel az összkormányhoz az akkordbérek leszállítása tárgyában. Elnök : Minthogy a napirend letárgyalása után, az interpellációk meghallgatása előtt, a ministerelnök ur válaszolni kivan Rupert Rezső képviselő urnák Németh István tartalékos százados lelkész kálváriájával kapcsolatban az »Igazság« című lap alapítása ügyében, valamint e lap , c zübvenciója és a katonai T. intézmények megszüntetése tárgyában előterjesztett interpellációjára, és azonfelül m Jg_lS interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy azok meghallgatására 12 ór akor térjünk át. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Mindjárt most !) Kérnem kell a t. képviselő urakat a Nemzetgyűlés érdekében, hogy az interpellációkat a legszűkebb körre méltóztassanak szorítani, minthogy különben az interpellációk elveszik az egész tárgyalási időt. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon és a középen.) Én majdnem mirdenap adok engedélyt sürgős interpellációkra is, csak azért, hogy az interpellációk számát leszorítsuk, de azt látom, hogy nem érek vele célt. Arra, hogy 15 interpelláció volt bejegyezve, a múltban a legnagyobb ellenzéki erőfeszítések idején sem volt eset. Méltóztatnak hozzájárulni, hogy az interpellációk meghallgatására 12 órakor térjünk át ? (Helyeslés.) Ezt határozatképen jelentem ki. Napirend szerint következik az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. tcikk kiegészítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Vasadi Balogh György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kíván valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Következik napirend szerint a magyar korona országai egyesitett címerének és az ország címerének magánosok és magánjellegű testületek, vállalatok és intézetek által való használatáról szóló 1883 ; XVIII. tcikkel megállapított engedélydíj felemeléséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Vasadi Balogh György jegyző' (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen l) A törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, kihirdetés céljából elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmi adóról szóló pénzügyministeri törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Szólásra következik ? Vasadi Balogh György jegyző : Temesváry Imre ! Temesváry Imre: Az ellátatlanok ellátásának biztosítására szolgáló őrlési és forgalmi adóról szóló törvényjavaslat mint már az előadó ur is emiitette, a közgazdasági és társadalmi élet két legfontosabb problémáját igyekszik megoldani. Az egyik a mezőgazdasági termények forgalmának teljes szabaddá tétele, a másik pedig a mezőgazdasági termények forgalmának teljes szabaddá tétele mellett az ország lakossága közül a gazdaságilag legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben levő néprétegnek kenyérhez való juttatása. Én, a javaslat minden részéhez nem akarok általánosságban hozzászólni, hiszen annak különösen mezőgazdaságot illető részeihez többi igen tisztelt képviselőtársaim jobban hozzászólhatnak, amennyiben a kérdésben nagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. De szükségét érzem annak, hogy a javaslatnak az őrlési részre vonatkozó egyes passzusaival kimerítően foglalkozzam, mert ezen a téren bizonyos visszásságokat tapasztaltam. A hatéves háború és a háború után a békére való átmeneti idő alatt mindenkor a gazdálkodó közönség volt a legigazságtalanabbul megterhelve, és őrájuk háramlott a teher legnagyobb része. A gazdatársadalom éveken át nem rendelkezett véres verejtékével előállított mezőgazdasági terményei felett és a folytonos rekvirálás, maximálás mind legközelebbről a gazdatársadalmat érintette. A gazdatársadalom ezt szó nélkül tűrte, mindig igyekezett eleget tenni hazafiúi kötelességének és a legnagyobb áldozatra is kész volt, midőn a haza megmentéséről volt szó. De azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, hogy ugyancsak a falu gazdálkodó népe volt az, amelynek fiai és apái a legnagyobb tömegben töltötték meg a lövészárkokat is. (Ugy van ! Ugy van !) és mégis most, amidőn végre remélhetjük, hagy a szabadforgalom a mezőgazdasági termények terén is életbelép, azt tapasztaljuk, hogy bizonyos merkantilista tőkeérdekeltségek akadályokat gördítenek ennek megvalósítása elé. Gaal Gaszton : És bürokratikus intézmények. 60*
