Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-226
464 A Nemzetgyűlés 226. ütése 1921. évi július hó 12-én, kedden. a gondolatot, hogy az igy konstruált törvényjavaslat helyett más megoldási módot adjanak, soha senki jobbat és helyesebbet adni nem tudott. Ëpen ezért arra kérem t. képviselőtársaimat, hogy ne szorítkozzanak egyszerűen a negativ kritikára akkor, amikor a törvényjavaslatot az általános vita során tárgyalják, hanem méltóztassanak nekünk konkrét javaslatokat is adni abban az irányban, hogy mivel és miképen tudnók ezt a kétségtelenül súlyos adónemet elkerülni más közteher bevezetése utján. Huszár Elemér: Közélelmezési pótadóval. Őrff y Imre előadó: Nagyon kedves gondolat a sok képviselőtársamnak az, hogy hozzunk be egy u, n. általános közélelmezési pótadófélét, amivel kvázi meg akarják osztani a közélelmezés folytán kétségtelen nagy terheket az állampolgárok között. De méltóztassanak még egyszer figyelemmel eh olvasni ugy a ministeri indokolást, mint a bizottsági jelentést. Azonkívül méltóztassanak megszivlelés tárgyává tenni azt is, amit bátor leszek most mondani. Az 1921/22. évi költségvetést elővéve, méltóztatnak látni, hogy az egyenesadók tétele alatt milyen tételek szerepelnek a rendes bevételek rovatában. Ha ezeket összeadjuk, vagyis Összeadjuk a házadót, keresetadót a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adóját, bányaadót, tőkekamatadót, szóval az Összes egyenesadót, a jövedelmi adót kivéve, alig jön ki 632 millió százezer korona. Méltóztassék figyelembe .venni azt, hogy ez a törvényjavaslat két és fél—• hárommilliárdos hiányt szándékozik pótolni ; mi lehetne tehát e koncepció szerint a megoldási mód. akkor, ha az egyenesadókat nem 20—30%-os pótlékolással kellene megfejelni, hanem az egyenesadókat 300—400—500-szorosára kellene felemelni. Ez azt hiszem, nyilvánvalóan lehetetlenség ? De továbbmegyek. Ha az egyes különös adókat méltóztatnának kiemelni, mint sokan emiitették a földadót vagy a jövedelmi adót, akkor ez a pótlékolás felemelkednék ezer százalékra, vagyis annak tízszereséig is, ami nyilvánvaló lehetetlenség és fináncpolitikai és pénzügyi, technikai lehetetlenség. Mindebből be kell látni, hogy olyan kényszerhelyzet elé jutottunk, amelybe jutottak már előttünk a bennünket környékező és a monarchia testéből alakult nemzeti államok, de jutott a nagy német állam is, azonkívül jutott a győző államok közül maga Franciaország is, amikor ehhez az uj adónemhez, a forgalmi adónemhez fordult, amelyre nézve nyugodtan merem állítani, hogy mi késedelemben vagyunk. Megkéstünk vele, mert merem állítani, hogy ha ezt az adónemet egy évvel hamarább beállítottuk volna, már is könnyebb helyzetben volna a pénzügyminister ur és bizonyára több milliárddal kevesebb deficittel dolgoznánk. T. Nemzetgyűlés ! Rá kell térnem arra a jogosnak látszó és bizonyos mértékben kétségtelenül honorálandó szemrehányásra, hogy ez az adónem határozottan súlyosabban fog sújtani bizonyos kategóriákat, mint a talán jólét tekintetében lényegesen előnyösebb helyzetben lévő más társadalmi osztályokat és sújtani fogja különösen azokat a kategóriákat, amelyeknél a családtagok száma nagy, és amelyeknek nyers bevétele a konvenciós búza és gabona és amelyeknél kétségtelenül jogos és helyes az a panasz, hogy ezeket az osztályokat súlyosan sújtja a törvény. Szilágyi Lajos : A sok gyermekes családapákat ! Őrff y Imre előadó : Kétségtelen dolog ez és nem tagadja ezt sem a pénzügyminister ur, sem a pártok, sem a Nemzetgyűlés nem tagadhatja meg azt a megállapítást, hogy e tekintetben a javaslat bizonyos inkonzekvenciát mutat, bizonyos antiszociális jelleggel bir. Azonban most olyan időket élünk, amikor nekünk egy pár hét alatt a legsúlyosabb financiális kérdéseket kell megoldani, hogy az államcsődöt meg tudjuk előzni s nem tudunk egészen subtilis kidolgozású abszolút ideális törvényjavaslatokat benyújtani a Nemzetgyűlésnek. Még ha akarnók, sem tudnánk ezt megcsinálni, amire a legjobb példa az, amit az előbb mondtam, hogy azok az államok, amelyeknél az antiszociálisság vádja egyáltalán nem helyénvaló, itt van például a nagy német állam, amely igazán erős szociális kormányzat alatt van, azok sem térhettek ki ez adó elől, amely adó, megvallom magam is, bizonyos mértékig antiszociális ; de amenynyiben az igen t. képviselő urak találni fognak oly formulát, aminek eredménye az lenne, hogy ezek részére a bizonyos termelő, illetve munkásosztályok részére, amelyek jövedelmének túlnyomó része természetben gabonában térül meg, könnyítéseket találjunk anélkül, hogy a pénzügyi eredményt reszkíroznánk, meg vagyok róla győződve, hogy ez ellen a pénzügyminister ur semmi tekintetben kifogást emelni nem fog. Igen tisztelt Nemzetgyűlés ! Egy szükséghelyzet előtt állunk, amely hibánkon kívül állott elő. Az kétségtelen dolog, hogy a magyar állam pénzügyi terhei olyan óriásiak, hogy összeroppanás előtt áll, ha ezt az adózókat kétségtelenül igen erősen igénybe vevő, de amellett nagy jövedelmet biztosító adónemet nem vezetjük be. Kétségtelen dolog, hogy e törvényre kimondhatjuk nyugodtan azt a francia szállóigét, hogy c'est la guerre. Ez a háború eredménye és a háború szörnyű eredményeit—talán helytelennek látszik e megállapításom — csak egy átmeneti, talán túlszigoru, talán igazságtalannak látszó nehéz adóztatási rendszerrel tudjuk áthidalni, és midőn kijelentem innen az előadói székbői, hogy a kérdés megoldásának az a része, amely szociális szempontból kifogásolható, úgyis rövid lejáratú, csak átmeneti, csak egy évre terveztetik, legyen szabad talán, annak a reményemnek is kifejezést adni, hogy a forgalmi adó általában csak a háború szükségszerű következménye, amelyet rövid időn belül ugy az elméleti, mint a gyakorlati pénzügyi politika ki fog kapcsolni az államháztartás rendjéből.
