Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-225

440 14 Nemzetgyűlés 225. ülése 19. Nagy Pál : A minister urnák válaszára a határozati javaslatommal kapcsolatosan akarok kiterjeszkedni. Elnök: Indokolni nem lehet. Nagy Pál ; Határozati javaslatom első részét visszavonom, mivel ez azt célozza, hogy ebből a 300 millió koronából juttassanak némi állami segélyt a szegény nincstelenek, hadi­rokkantak, hadiözvegyek és árvák részére, ha házhelyet kaptak, a házépítés céljaira. Határo­zati javaslatom második részében azonban csak azt kérem, hogy a kormány hasson oda, hogy erre a legégetőbb sebre a szükséges olajcsepp megadassák, és azért ezt a pontot, amely tulaj­donképen nem is javaslat, csak kérés, fentarto p Elnök: T. Nemzetgyűlés! A határozati ja­vaslatot__vagy egészen vissza kell vonni, vagy t^lartänTTA képviselő ur kívánságának már azért sem tehetek eleget, mert ha a határozati javaslatának második pontját fentartaná, olyan kérdést kellene feltennem szavazásra, amely önmagában, a határozati .javaslat első része nél­kül, értelmetlen. A képviselő ur határozati javas­latának második pontja ugyanis igy szól (olvassa) : »Ha pedig ebből az összegből« — amiről t. i. az első részben van szó — »ez nem lehetséges, találjon a kormány utat és módot arra, hogy a fentemlitteteknek épitési segélyt nyújtson«. Tehát azért sem bocsáthatnám szavazás alá a kérdést ilyenformán, mert az első rész nélkül ez a mon­dat teljesen értelmetlen. A képviselő ur hozzá­járulásával tehát abban kell megállapodni, hogy vagy teljesen visszavonja a határozati javaslatát, vagy pedig fentartja. Nagy Pál : Minthogy megbízom a minister ur ígéretében, amellyel a határozati javaslatom másik részében foglalt kívánság teljesítését kilá­tásba helyezte, határozati javaslatomat vissza­vonom. Elnök : A határozati javaslatot tehát vissza­vonta. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az állami kislakások építéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Igen. A törvényjavaslat elfogadtatott. Következik Czettler képviselő ur határozati javaslata, amely teljesen független a törvény­javaslat elfogadásától, vagy el nem fogadásától. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Czettler képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Igen. A képviselő ur határozati javaslata elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Cím. Gerencsér István jegyző (olvassa a törvény­javaslat címét és 1. §-át, amely észrevétel nélkül el/ogadtatik. Olvassa a 2. §-t) : Cserti József. Cserti József : T. Nemzetgyűlés ! Indítványo­zom, hogy a 2. § után 3. § gyanánt a követ­kező szakasz vétessék fel (olvassa): »Minden állami kislakás oly helyre legyen építve, hogy 21« évi július hó 11-én, hétfőn. hozzá házikert gyanánt 600 négyszögöl föld is csatolható legyen.« S ha ez elfogad tátik, a 3. § 4. §-nak vétessék fel. Ezt az indítványomat röviden a követke­zőkben indokolom. Az, hogy mi elhelyezzük ezeket a vagonlakókat, lakásnélkülieket, nagyon helyeslem, de egyúttal végezzünk alapos mun­kát is. Oly sokat beszélünk a többtermelésről. Ezáltal mód adatik arra, hogy — amint azt már az általános vita során is emiitettem — az illetők ^maguknak a legszükségesebbeket elő­állítsák. Én ezt mással nem indokolom, mint azzal, hogy csak nézzük meg egy vasúti pálya­őrnek az otthonát, hogy az egy csekély földön, 600 négyszögöles területen, milyen jólétet tud teremteni, úgyhogy bizony sok magasrangu hivatalnok megirigyelheti egy pályaőrnek anyagi helyzetét. Ha tehát mi alkalmat adunk a mun­kára, a többtermelésre, ennek áldását nemcsak közvetlenül az a család fogja érezni, hanem érezni fogja a társadalom is, mert ezáltal meg fog csappani az ellátatlanok száma. Ez külö­nösen megoldható volna a föld birtokreform kapcsán. Itt Budapesten is csak magának a város­nak 14 millió négyszögöl területe van, amelyen a legprimitívebb gazdálkodás folyik. Azt hiszem, hogy ha körülnézünk, akkor csodálkozhatunk azon, hogy Budapest mellett még ma is oksze­rütlenül gazdálkodnak, s talán az ország leg­távolabb eső részén is sokkal helyesebben gaz­dálkodnak. Ha ezt a területet 600 négyszög­ölével kiosztanák Budapesten, akkor 23.333 la­kás férne el a főváros területén. Ebből levonok 3%-ot, amely már be van épitve s amely 61 lakásnak felel meg, úgyhogy végeredményben 23.272 lakás volna 600 négyszögöles kerttel csak Budapesten létesíthető. Már pedig Buda­pest területe nem olyan nagy, hogy órákig kel­lene utazni, hogy a központba bejusson valaki, hanem negyed- vagy félórai villamosutazással be tudna jutni. Azért indítványomnak egyedüli célja az, hogy ezáltal a termelő munkára a lehetőséget, a módot megadjuk mindazoknak, akik maguk akarják előállítani a háztartásukhoz szükséges dolgokat. Azért kérem, méltóztassék ezt az indít­ványomat elfogadni, mert ezáltal a fővárosnál a családoknak jólétet teremtünk, a vidék hely­zetét pedig megkönnyítjük ezeknek az ellátása által. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki­sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Az előadó ur kivan szólni. Róbert Emil előadó: T. Nemzetgyűlés ! Bár­mily szépen hangzanak is azok az érvek, ame­lyeket Cserti József t. képviselőtársam határo­zati javaslatának indokolásával kapcsolatban elő­adott, mégis rá kell mutatnom arra, hogy azok a szempontok, amelyeket felemiitett, csak másod­sorban jöhetnek számításba azon nagy érdekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom