Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-225
r A Nemzetgyűlés 225. ülése 1921. évi július kő 11-én, hét fon. 429 ségére jönni. Én tudom azt, hogy vannak vállalkozók, akik készséggel hajlandók volnának esetleg területet vagy anyagot a kormány rendelkezésére bocsátani és ez által olcsóbbá tenni az építkezést. (Zaj. Hall juh! a középen.) Azért a t. minister ur figyelmét felhívom arra, hogy az ilyen vállalkozóknak, az ilyen gyártulajdonosoknak, akik munkásokat foglalkoztatnak, vagy egyéb vállalkozóknak, akik hajlandók áldozatot hozni és a kormánynak e tekintetben segítségére lenni, tehát hajlandók földet, területet vagy anyagot, vagy esetleg munkáskezet biztosítani : adjon módot, hogy ők is bekapcsolódhassanak az építkezési akcióba, mert ezáltal a 300 millióból sokkal több kislakást fog a kormány felépíttetni, mint ha azt ezek közreműködése nélkül teszi. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy még valamit a kormány figyelmébe ajánljak. Itt ne méltóztassék rossz néven venni, hogy tekintetem Kőbánya felé irányul, de ha nem volnék is Kőbánya képviselője, akkor is kötelességem volna ezt megtenni. (Ugy van!) Kőbányán van kb. 1000 hold terület, amelynek az lett volna a rendeltetése, hogy ott munkáslakásokat építsenek. Amikor ugyanis Wekerle a róla elnevezett telepet építtette, már akkor szándékában volt Kőbányán egy hasonló munkástelepet felállítani. Ott van erre a célra egy körülbelül 1000 holdnyi terület; van vízvezeték, van világítás, van csatornázás és van villamosközlekedés, ugy, hogy ez a terület nagyon alkalmas volna munkásházak építésére. Figyelmébe kell ajánlanom a kereskedelemügyi minister urnák azt is, hogy a Máv. gépgyár, amely ugyancsak Kőbányán van, annak idején a Wekerle-telepen lévő házak építésénél rengeteg sok anyagot megtakarított. Most is raktáron vannak kész ajtók, sok nyersanyag, faanyag, úgyhogy ezek felhasználása sokkal olcsóbbá tenné az építkezést. Ugyancsak tudom, hogy a Máv. gépgyárának kész tervrajza és tervezete van, úgyhogy ezek felhasználásával a minister ur sokkal többet vihetne keresztül a 300 millióval. T. Nemzetgyűlés! Szocialista szempontból ugyan mindig kifogásolni szokták azt, hogy a munkásokat munkástelepekre telepítsük le, és pedig azért, mert ezáltal a munkás bizonyos függő viszonyba kerül a munkaadótól. En azonban az okos kapitalistától nem féltem a munkást és igy látom ezt a Máv. gépgyárnál is, mert ott az igazgatóság a kormány támogatásával eddig is nagyon sok hasznos dolgot teremtett a munkások számára, amit viszont a magánvállalkozóknál nem tapasztalunk. Yan a Máv. gépgyárnak több kultúrintézménye, van sportegylete, van gyönyörű terme gyűlések és előadások tartására, és most épít külön sporttelepet, — igy gondoskodik arról, hogy a munkásságnak szabad ide* jében módja legyen szellemi igényeit is kielégíteni. Ha ez igy van, akkor az ilyen vállalkozást én elősegíteném, hogy kultúrintézményeit még jobban fejleszthesse, hogy igy a munkás ne csak rabszolgája legyen a gyárnak, hanem mint ember emberhez méltó életet éljen. T. Nemzetgyűlés! Még egy kérdés van, az t. i. hogy kié lesznek ezek a felépítendő házak. En e kérdés eldöntésénél azt szeretném, ha a kereskedelemügyi minister ur odaadná ezeket a házakat azoknak a munkásoknak, vagonlakóknak, szegény tisztviselőknek, akik ezekbe a lakásokba beköltöznek, és pedig odaadná részlettörlesztésre, amortizációs törlesztésre, hogy az a munkás, az a lakásnélküli polgár, megkapja a házat és idővel a lakbér fizetésével a ház is az övé legyen. Ezt nagyon könnyen meg lehet csinálni a kislakásoknál és ez nagyon kívánatos is lenne, mert ezáltal megkötjük az embereket oda azokhoz a lakásokhoz, ezáltal, hogy ugy mondjam, a kapitalisták közé sorozzuk őket, és — amint mondottam — abból, akinek háza és kertje van, semmiféle agitátor többé soha kommunistát nem fog tudni csinálni, mert az hűséges polgára lesz az államnak. Kerekes Mihály : Hol van az megírva, hogy a kommunistának nincs háza? Szabó József (budapesti) : Ezek után természetes, hogy nemcsak elfogadom a törvényjavaslatot, hanem kérem a kereskedelemügyi minister urat, adjon módot arra, hogy minél hamarább más hasonló törvényjavaslatot is elfogadhassunk és a kormány részére megszavazhassunk. (Élénk helyeslés és taps balfelol és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Vasadi Balogh György jegyző : Cserti József ! Cserti József : T. Nemzetgyűlés ! Csak röviden kívánok e törvényjavaslathoz hozzászólni. A törvényjavaslatnak — amint az indokolás elmondja — legelső célja, hogy megindítsa az építőipart, mert tényleg, amint a háború alatt szaporodtak az emberek, épen olyan arányban kevesbedtek a házak, részint összedűltek, részben elromlottak, lakhatatlanokká lettek és igy nyilván beállott helyzet, hogy tényleg lakásokra van szükség. (Ugy van! a szélsobalóldalon.) Nagyon helyeslem, hogy az állam inditja meg ezt az akciót; mert tényleg ma már csak a gazdag ember tudna építeni, már pedig a gazdag ember nem épit, mert akinek tőkéje van, annak van lakóháza is, viszont azok a szegény emberek, akik ide menekültek, akik szeretnének házat építeni, nem tudnak maguknak lakást építeni a drága anyag miatt és még sok más akadály miatt. Ezért tehát a tőke hivatott arra, hogy e lakások építését megkezdje. De tudjuk, hogy nagyon rossz üzlet a házépítés, hogy az épen nem fizeti ki magát s épen az, akinek tőkéje van, azért tartózkodik ettől, mert nem akarja ebben elhelyezni a vagyonát. A törvényjavaslatnak másik főcélja az, hogy a sok lakásnélkülit el tudjuk helyezni, elsősorban a vagonlakókat, másodsorban pedig a tömeglaká-
