Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.
Ülésnapok - 1920-224
410 A Nemzetgyűlés 224. ülése 192 amely igen behatóan foglalkozott a munkanélküliség kérdésével és amelyen megbeszéltük azokat az eszközöket, amelyekkel a munkán él kii 1 is égen segiteni lehet. Biztositom a t. Nemzetgyűlést, hogy a kormánynak megvan eziránt a kérdés iránt a kellő érzéke és el fog mindent követni és minden rendelkezésére álló és ezután rendelkezésére jutandó eszközt fel fog használni arra. hogy a munkanélküliséget, amennyire emberileg lehetséges, csökkentsük. Ez a javaslat is egy eszköz akar lenni erre, mert ennek célja is az, hogy a munkanélkülieket munkaalkalomhoz juttassuk. (Helyeslés a középen.) De még egy pillanatra vissza kell térnem a lakásínség kérdéséhez. Frühwirth képviselő ur tegnap azt mondotta, hogy Budapesten az ágy raj árok az egész lakosságnak 35%-át teszik. Miután Budapest lakosságának összes száma valamivel több, mint 900.000, akkor, ha Frühwirth képviselő urnák értesülése megfelel a tényeknek, 350.000 ágyrajáró volna Buda pesten. FrÜhwirth Mátyás: Az albérlőket is beleértettem ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Utána jártam ennek a dolognak és megállapítást nyert a tényleges helyzet. Az 1920. évi népszámlálás anyagából csak a 24 évesnél idősebb magyar honosságú férfilakosság számlálólapjai lettek feldolgozva és ezekből megállapittatott, hogy Budapesten 24 évnél idősebb magyar honosságú férfi 239.530 volt, ebből főbérlő volt 185.308, albérlő 48.266 és ágyrajáró 5956. Ez a szám tehát ennek a 239.530 férfinak 2'5%-át teszi, nem pedig 35%-át. Igaz, hogy ebben csak a férfiak vannak benne, a nők nem, de hát tudvalevő, hogy a nők ritkábban szoktak ágyrajárók lenni. (Derültség.) Ha ez meg is változtatja a percentet, de nem lényegesen. Egybefoglalva az albérlőket és az ágyrajárókat is, ezeknek száma 1920 december 31-én csak 22 és fél %-ot tett. Bizonyos az, hogy az albérlőknek száma most a legutolsó népszámlálásnál lényegesen magasabb volt, mint a múltban, de hát ez a viszonyokban találja természetes magyarázatát. Ezeknek a száma a multakban sem volt nagyon alacsony, mert az 1880-ban, 1890-ben és 1910-ben végrehajtott népszámlálás adatai szerint az albérlők száma akkor 14'2% volt. Most az albérlők száma csak 8%-kal nagyobb. Kétségtelen, hogy igen súlyosak a viszonyok a lakások tekintetben, de még sem annyira ijesztőek, mint ahogy ezt Frühwlrth képviselő ur, aki az ágyrajáróknál a 35%-ra hivatkozott, tegnap itt fel akarta tüntetni. Es itt megint csak visszatérek a munkanélküliekre. Nekem csak a népszámlálási adatok állottak rendelkezésemre és azok az adatok, amelyeket az érdekeltségtől tudtam megszerezni. Ezekből az adatokból megállapítottam azt is, hogy 1920 december 31-én az ipari segédmunkásoknak csak 6'9%-a volt munkanélküli. Es hogy a viszonyok most sem sokkal rosszabbak, mint a múltban, mutatja az, hogy 1920 december 31-én, tehát [. évi julms hó 8-án } pénteken. akkor, amikor az utolsó népszámlálás végrehajtatott, az ipari segédmunkásoknak 6*4%-a, tehát csak 0'5%-kal kevesebb volt munkanélküli. Kerekes Mihály : Rózsás állapot ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: 20 évvel ezelőtt, 1900-ban a munkanélküliek száma 13'9% volt, tehát 7%-kal nagyobb volt, mint most. Ezeket csak a t. Nemzetgyűlés tájékoztatásául akartam felemlíteni. Kerekes Mihály : Nagyon biztató szám ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Mondom, a közelmúltban nem találtam a viszonyokat olyan aggasztóknak, csak attól félek, hogy ha az ipari pangás tovább tart, akkor emelkedni fog a munkanélküliek száma. Erre vonatkozólag azonban kijelentettem már, hogy a kormány minden lehetőt el fog követni a munkanélküliség apasztására, illetőleg mindent el fog követni, hogy a munkanélküliség tovább ne fokozódjék. És itt hivatkozom arra a kijelentésre, amelyet a ministerelnök ur a nála tegnapelőtt tartott értekezleten a munkaadók érdekképviseletéhez intézett, amikor felhívta és figyelmeztette őket, hogy rajtuk van a sor, hogy ők most áldozatokat hozzanak, (Ugy van ! Ugy van ! a középen.) hogy a munkásokkal szemben engedékenységet mutassanak és különösen az ő feladatuk mindent elkövetni, hogy égető szükség nélkül az ipari üzemek ne csökkentsék a munkások létszámát. (Ugy van ! Ugy van I) T. Nemzetgyűlés ! Or DÓK igen t. képviselő ur felemiitette az építési szabályrendelet módosítását s megmondotta, hogy a szabályrendelet módosítása Budapest fővárosra nézve már megtörtént. Epen tegnap jelent meg a Budapesti Közlönyben a Közmunkák Tanácsának rendelete, amelylyel lényegesen megkönnyittetik az épitkezés és körülbelül honorálva vannak mindazok a kívánalmak, amelyeket az érdekeltség ebben a tekintetben nyilvánított. En azt hiszem, hogy az építési szabályzat ezentúl nem lesz akadálya annak, hogy — ha az egyéb akadályok el lesznek hárítva — az építési tevékenység meginduljon. A képviselő ur rámutatott még arra is, hogy a városszabályozás még nem lé\én végrehajtva, minden építtetőnek, amikor uj házat akar emelni, a telekkönyvébe bejegyzik azt, hogy ha a városszabályozás folytán ott valami módosítás fog beállani, ennek következményeit az építtetőnek viselnie kell. Igen helyesen mutatott rá a képviselő ur arra, hogy ez egyrészt rendkívül terhes kötelezettség, másrészt a mai körülmények között természetesen lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy az építtetőknek kedvét az építéstől elvegye. A kormány gondoskodni fog arról, hogy ez az akadály a legrövidebb idő alatt elhárittassék. (Helyeslés jóbhfelől.) Czettler és más képviselő urak is rámutattak arra, hogy a vidéken mutatkozó lakásínségnek enyhítéséről is gondoskodni kell. T. Nemzetgyűlés ! A kormánynak az a célja, hogy amennyire a rendelkezésére álló eszközök megengedik, abból a
