Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-224

408 A Nemzetgyűlés 224. ülése 19 beszéltek és irtak, ezeken a viszonyokon gyökeres javitást nem láttunk és nem tapasztaltunk. Épen olyan szomorúak a lakásviszonyok a vidéken, a vidéki városokban és a falukban is. Igazán nem kulturországhoz és kulturállapotokhoz méltóak a lakásviszonyok a vidéken és ezeken segiteni kell és segiteni akarunk is. Azonban ez egy nagy pro­bléma és ehhez nagyobb eszközök szükségesek. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez is, amit itt kez­deményezünk, a lakásínséget csak egy igen kis ré­szében tudja megoldani és csak igen kis segitséget fog nyújtani. Tisztában voltunk azzal, hogy ezzel a kezde­ményezéssel nem tudjuk még megoldani a problé­mát, de az első lökést meg akartuk adni ahhoz, (Helyeslés half elől.) hogy itt alapos segités történ­jék (Általános helyeslés.) és itt akarom mindjárt bejelenteni, hogy a legközelebbi napokban és talán a legközelebbi órákban egy lakásépitési tanácsot fogok felállitani, amelynek az elnökségét a minis­terelnök ur volt szives elvállalni és amelynek fel­adata lesz e törvényjavaslatban kontemplált épí­tési munkák irányitása és ellenőrzése ; de amellett fontosabb feladata az lesz. megtalálni az utakat és módokat, illetve javaslatokat tenni arra nézve, hogy miképsn lehetne a magántőkét, a magán­vállalkozást az építkezések megkezdésébe bele­vinni. (Helyeslés balfdől.) Én ezt a legfontosabb feladatnak látom. Mert, amint igen helyesen je­gyezte meg Orbók Attila igen t. képviselő ur, az államnak nem lehet feladata lakásokat épiteni, mert az a magántevékenység feladata. S ha most mégis arra a térre lépünk, hogy az állam által épittetünk lakásokat, az az elhangzott okoknál fogva történik, mert pillanatnyilag a magántőke erre még nem vállalkozik, tehát ezáltal akarjuk a módot és lökést megadni arra, hogy a magán­tőkét is bevigyük az épitkezésekbe. Igen t. Nemzetgyűlés ! Czettler Jenő igen t. képviselő ur a határozati javaslatával, amelyet a Nemzetgyűlés elé terjesztett, rámutatott arra, hogy más fórumnak a feladata azokon a mizériá­kon segiteni, amelyeket ő itt közelebbről megvilá­gított. Mi ennek a javaslatnak keretében most csak a fővárosban és a vidéki városokban mutat­kozó lakásínségen akármik némiképen segiteni. Lakáshoz akarjuk juttatni, legalább részben, a vagonlakőkat, amiként az indokolásban meg­említettem. Akkor, amikor ez az indokolás ké­szült, 3500 vagont foglaltak el menekültek ; ma, sajnos, az ilyen vagonoknak a száma már elérte a 4000-et és hogyha a kiutasítások a megszállott területekről igy fognak tovább folyni, akkor nem tudom, hogy hány ezerre fog majd emelkedni a menekültek által elfoglalt vagonok száma. (Nagy zaj és felkiáltások : Hallatlan !) T. Nemzetgyűlés Î Nézetem szerint ezeken kell a legelsősorban és a legsürgősebben segiteni. ( ügy van ! baljelől.) Mert hiszen az a nyomoraság­nak a netovábbja, amiben ezek a szerencsétlen emberek vannak most azokban a vagonokban összezsúfolva ; de méltóztassék elképzelni, milyen 1. évi július hó 8-án, pénteken. lesz a helyzetük, ha elmúlik a nyár, elkövetkezik az ősz, a hűvösebb idő és a tél. Frühwirth Mátyás: A harmadik tél jön ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minis­ter : Azt mondja Frühwirth t. képviselő ur, hogy a harmadik tél jön. Akik az elmúlt telekben va­gonokban laktak, azoknak egyrészét már el tudtuk valahogy helyezni. De elborzad az ember, ha el­gondolja, hogy milyen nyomorúság vár ezekre az emberekre, ha nem tudjuk őket elhelyezni. Karafiáth Jenő : Nemzetiségi kisebbségek vé­delme gyakorlatban. (Ugy van I bal felől.) Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Tehát ennek a javaslatnak első feladata ezen segi­teni. Frühwirth Mátyás t. képviselő ur beszéde során felemiitette azt, hogy nézete szerint a leg­sürgősebben kislakásokat kell termelni, olyanokat, amelyek a legrövidebb idő alatt előállíthatók és ő ellene szólt annak, hogy bérházakat építsünk. T. Nemzetgyűlés, a szándékunk az, hogy első­sorban ilyen kislakásokat állítsunk elő, azért, mert ezek gyorsabban lesznek felépíthetők. Azonban folytatni akarjuk azt az akciót, amely 1918-ban indult meg : bérházakat is akarunk épiteni. Früh­wirth képviselő ur azért is forszírozná e kislakások­nak, földszintes házaknak építését, mert az a véle­ménye, hogy ezáltal a munkásság egyszerre na­gyobb keresethez jutna. Igaz, hogy a munkásság ezáltal keresethez gyorsabban jutna, de ha részben kislakásokat, részben bérházakat építünk, akkor mind a két célt elérjük, nagyobb számú munkást tudunk foglalkoztatni és hosszabb ideig is nyernek ezek a munkások foglalkozást. Ugy a pénzügyi, mint a közgazdasági bizott­ságban, mely a törvényjavaslatot tárgyalta, de az itt elhangzott felszólalások során is kévéseitek azt a 300 millió koronát, amit erre a célra fordí­tunk. Karafiáth Jenő : Kevés is ! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Magam is teljesen tisztában vagyok azzal, hogy ezzel a 300 millióval sokat produkálni a mai árak mellett nem lehet, azonban mégsem osztom annak a képviselő urnák a véleményét, aki azt mondotta, hogy inkább semmit se csináljunk, mint hogy ezt a 300 milliót adjuk, mert azt hiszem, hogy ha kevés is ez a 300 millió, mégis jobb mint a semmi. Ezt a 300 milliót is hosszas és nehéz küzdelem után tudtam csak elérni. (Éljenzés.) Itt meg­vallom, hogy hálás köszönettel tartozom a minis­terelnök uroak, aki törekvésem mellé állt és akinek segítségével tudtam rávenni a pénzügymin ister urat, hogy ezt a 300 milliót erre a célra engedé­lyezze. De ne méltóztassék azt gondolni, hogy a pénzügy min ister urnák nem volna érzéke azok iránt az érdekek iránt, amelyekről épen szó van. ö tisztán azért nem akart eddig hitelt engedé­lyezni erre a célra, mert a fedezet nem állott ren­delkezésére. De az most már rendelkezésére jutott és azonnal készséggel felajánlott 300 milliót és bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom