Nemzetgyűlési napló, 1920. XI. kötet • 1920. június 11. - 1920. július 15.

Ülésnapok - 1920-208

A Nemzetgyűlés 208. ülése 1921. évi június hó U-én, kedden. 33 zetük, mert hiszen az angol impérium hatalmas " védelme alatt állottak, nekünk pedig ellenségek­kel kell szembeszállnunk. A magyar intelli­genciának azonban meg kell hoznia ezt az áldozatot. Le kell az ellenszenvet gyűrni és meg kell próbálnunk, hogy az érvényesülést ott talál­juk meg, ahol ezt az érvényesülést a mi fölé­nyesebb intelligenciánk lehetővé teszi. (Helyeslés a jobboldalon.) De ennek a nyelvtanitásnak még egy másik oldala is van és ez vonatkoznék a német nyelv­nek bizonyos szerepére különösen Szegeden. Nem szenved kétséget, hogy ha azok a férfiak, akik Kolozsvárott a magyar tudomány dicsősé­gére működtek, most átteszik működésük szín­helyét Szegedre, vonzóerőt fognak gyakorolni az egész alsó vidékre. Be fog következni az az idő, amidőn a momentán politikai feszültségek leg­alább részben enyhülni fognak és akkor az a szellemi vezérkar, amelyet mi Szegedre állitunk, vonzóerőt fog gyakorolni az egész alsó vidékre. És ha mi még annak a német, sváb fiúnak megadjuk a lehetőségét annak, hogy ő anya­nyelvében tovább képezze magát, megszerezze azokat a technikai kifejezéseket is, amelyekkel hivatása gyakorlásában tökéletesebbé válik, ez fokozni fogja a vonzóerőt és Szeged hivatva lesz megint betölteni azt a feladatot, amelyet már eddig is betöltött, hogy az egész alsó vidék szellemi centruma legyen. (Helyeslés.) Ezzel rámutattam az egyetemek egyik fel­adatára, a szakképzésre, amelyhez még csak egy megjegyzésem van. A szellemi proletariátus legnagyobb veszedelme abban rejlett hogy ná­lunk az ifjúság zöme nem tudományt, hanem diplomát keresett, (ügy van ! ügy van ! a jobb­oldalon.) Kapott egy papirost, de nem kapott, vagy nem szerzett hozzá tudást. Ez nemzette azután azokat a szerencsétlen alakokat, akik elégület­lenek voltak társadalmi állásukkal, de pozició­jukat betölteni nem is tudták. Ezzel szakitanunk kell, vagy helyesebben mondva, ez ellen fokozott energiával küzdenünk kell. A numerus clausus erkölcsi alapja ottvan, hogy jobban biztosítja az alapos tanulást. Ezt kell biztositanunk to­vábbra is. Ezt természetesen a tanárok kellő megválogatása mellett még csak azzal érhetjük el, ha meg is adjuk ennek a szakképzésnek tárgyi módját. S ittvan az a kérdés, amelyet a vita folyamán már eléggé kimerítettek, s amelyet én csak kérelem alakjában terjesztek még a közoktatásügyi minister úrhoz, s ez az, hogy különösen az orvosi kar egész szervezetét ne engedje semmi módon megcsorbitani. Azt a maga épségében, a maga kiváló embereivel ott kell tartani, mert ez az a pont, amelyből a a gyakorlati működés legközvetlenebbül kiindul. Ha erre nézve megnyugtató feleletet kapunk a minister úrtól, azt hiszem mindenki a leg­nagyobb örömmel fog belenyugodni abba, hogy a kolozsvári egyetem Szegeden helyezkedjék el. (ügy van! ügy van!) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — XI. KÖTET. De méltóztassék megengedni annak a fel­emlitését is, hogy a szakképzés mellett az egye­temnek még egy másik, kettős nagy feladata is van, az egyik a búvárkodás, a másik az álta­lános művelődés terjesztése. A búvárkodás tekin­tetében a legszomorúbb perspektíva áll előttünk legalább a legközelebbi években. Méltóztassék elképzelni azt a csapást, amely tanárembert ér­het azzal, ha a legközönségesebb könyvet, a leg­inkább forgatott idegen folyóiratot nem tudja megszerezni. KóSZó István : Ottvan a Dugonics-könyvtár Szegeden ! Herrmann Miksa : Az egyetemi tanári pálya gyönyörű pálya, céljánál fogva és gyönyörű pálya volt addig, amig rendelkezésre állottak a szellemi eszközök. Ma becsületes és lelkiisme­retes ember előtt valóságos mártirum, mert látja azt a vergődést, hogy neki, aki anyagilag a vasúti kalauzzal és az utcaseprővel áll egy nivón ( ügy van ! ügy van ! a jobboldalon.), neki még szellemi nivóját is reménytelen küz­delemmel kell védelmeznie, mert nincs meg a lehetősége annak, hogy a gondolatok kicserélése ugy történjék, mint a régi időben, (ügy van ! ügy van! a jobboldalon.) De én bizom a magyar tanárság hazafias­ságában és energiájában, hogy ezt a krizist is ki fogja állni. Le fog számolni azzal a ténnyel, hogy el kell maradnia évekre a tudományos haladás terén, mert hol van ma a búvárkodás lehetősége? De nem fog elmaradni véglegesen, mert ő mint Magyarország egyáltalán, még a régi tőkéjéből él és hála adassék az Istennek azért, hogy ez a tőke olyan gazdag volt, hogy évekig tudunk elélni belőle, (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) és becsülettel be tudunk még kapcsolódni a nyugati művelődési mozga­lomba. Ezzel rátérek az utolsó feladatra, amelyet én épen Szegeden igen fontosnak tartok és ez az általános művelődés terjesztése. Aki egyetemi városban volt, nagyon jól tudja, hogv az egye­temi szellem kisugárzik messze körökre. így lesz ez Szegeden is. (ügy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Kisugárzik pedig azért, mert az ( egyetem emberei folytonosan uj és uj magvakat vetnek el a talajban, mindig uj és uj eszméket sugároznak ki és ez az az óriási hatás, amely­ben az egyetemek szerepe megnyilvánul. Ezt kell továbbra is fentartanunk és van egy intézményünk, amely a numerus clausus szükséges hátrányait ellensúlyozni tudja és ez az, hogy ez a numerus clausus, amelyet mi meg­hoztunk, szigorúan a szaktanitásra vonatkozik. Sehol nincs megmondva az, hogy az az egyetemi tanár széles körökben a népet ne tanithassa, nem diploma megszerzéseért, hanem azért, hogy a tudományt terjessze. Ott vannak a szabad egyetemek, ott van az University Extension és ahogy ismerem a kolozsváriakat, ők bele fogják fektetni az energiájukat továbbra is ebben az 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom